A háttérzajok folyamatos kiszűrése nem várt következményekkel járhat az emberi agy számára.
A szerző a Makronóm újságírója.
A zajszűrős fülhallgatók jó útitársaik az ingázóknak, mivel csökkentik a környezeti zajokat, de audiológusok szerint túlzott használatuk károsítja az emberek hallását. Bár a technológiának vannak előnyei – például nem kell túl magas hangerőre kapcsolnunk a készüléket ahhoz, hogy halljuk, ami szól belőle –, egyes szakértők arra gyanakodnak, hogy a háttérzaj folyamatos szűrése nem kívánt következményekkel járhat. Renee Almeida, az Imperial College Healthcare NHS Trust felnőtt audiológiai klinikai vezetője azt tapasztalta, hogy egyre több felnőtt érkezik a klinikájára hallási problémákkal, miközben a tesztek szerint a hallásuk tökéletes.
„A probléma nem a fülükkel, hanem az agyukkal van. Előfordulhat, hogy nem tudják meghatározni, honnan jön egy hang, vagy nehezen követik a beszélgetést egy vonaton, bárban vagy étteremben” – magyarázta Almeida.
Az auditív feldolgozási zavar terjedése
Ezt az állapotot, az auditív feldolgozási zavart (APD) gyakran diagnosztizálják gyerekeknél, ezért Almeida számára furcsa volt a hasonló problémákkal küzdő felnőttek számának növekedése. Feltételezése szerint a zajszűrős fülhallgatók elterjedt használata állhat a háttérben.
„Az agy hozzászokott ahhoz, hogy egyszerre több ezer különböző hangot kezeljen, és mindig képes volt kitalálni, mi érdemes meghallgatásra és mi nem. Ha egy kutya ugat odakint, egy másodperc töredéke alatt felismerem, és nem igazán érdekel – mondta. – A zajszűréssel csak egyetlen forrásból érkezik a hang, legyen az podcast vagy zene, így az agyunk számára nincs más, amivel foglalkoznia kellene.”
Szerinte a zajszűrős fülhallgatók túlzott használata károsíthatja azt a fejlődési folyamatot, amelyen keresztül a gyerekek megtanulnak figyelni a hangokra. A felnőtteknél ez lustává teheti az agyat, ahogyan az izmok is gyengülnek edzés nélkül.
A tudományos bizonyítékok még hiányoznak
Bár nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a zajszűrős fülhallgatók APD-t okoznának, és nincs megbízható adat a betegség növekedéséről sem, azonban Almeida úgy véli, érdemes elkezdeni ezzel foglalkozni.
„Mindenképpen tanulmányozni kell – állítja. – A kutatásnak a hosszan tartó használat hatásaira kellene összpontosítania, különösen a fiataloknál.”
Az APD az iskoláskorú gyermekek körülbelül három-öt százalékát érinti, és a zavart összefüggésbe hozták az alacsony születési súllyal, de a krónikus középfülgyulladással is. Felnőtteknél a betegséget stroke vagy a fejtrauma is kiválthatja, ám sok esetben a valódi oka soha nem derül ki.
Dr. Cheryl Edwards, a bostoni gyermekkórház audiológusa szerint az APD-ben szenvedő gyermekek nehezen hallanak az osztályteremben, nehezen tudják megállapítani, honnan jönnek a hangok, és nem érzékelik a hangtónusváltozást, így például képtelenek megkülönböztetni a szarkasztikus megjegyzéseket a normál közlésektől.
Azt azonban nehéz megmondani, hogy növekszik-e az esetek száma. Edwards szerint bár egyre többen fordulnak hozzá a jobb tájékozottság miatt a betegségről, nincsenek megbízható adatok, amelyekkel bármilyen tendenciát mérni lehetne.
Harvey Dillon, a Manchesteri Egyetem audiológiaprofesszora szerint kétségtelen, hogy a hallási tapasztalataink hatással vannak arra, mennyire vagyunk képesek elkülöníteni a „kívánt beszédet” a háttérzajtól. Elmondása szerint a gyerekek 5 és 14 éves koruk között fejlesztik ki azt a képességüket, hogy a térbeli jelzéseket felhasználva azonosítsák a hangforrásokat.
A felnőttek jobban alkalmazkodnak
A felnőttek, úgy tűnik, különböznek. Ha valaki egy hétig füldugót visel, fokozatosan újra kell tanulja, hogy meghatározza, honnan jönnek a hangok. Amikor a füldugót eltávolítják, ez a képessége gyorsan visszanyeri a korábbi szintjét.
Dillon szerint az a feltételezés, hogy a zajszűrős fülhallgatók APD-t okozhatnak, egyelőre csak egy tesztelésre váró hipotézis. Azt azonban kiemelte, hogy a hangos zene károsíthatja a hallórendszer neuronjait anélkül, hogy befolyásolná a hallásvizsgálatokon mért küszöbértékeket.
„Lehet, hogy a hangos zene hallgatása az auditív feldolgozási probléma oka, nem pedig a zajszűrő funkció. Ha ez így van, a zajszűrés hasznos, hiszen halkabban is jól hallható a zene.”
Dani Tomlin, a Melbourne-i Egyetem Audiológiai és Beszédpatológiai Tanszékének vezetője szerint azok, akik hosszabb ideig használnak zajszűrős fülhallgatót, nehezebben hallhatnak, miután leveszik azt. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy „az előnyeit nem szabad figyelmen kívül hagyni”, hiszen ezek a fülhallgatók segítenek a neurodiverzitással (vagyis a „szabályostól” eltérő agyműködéssel) élőknek az érzékszervi ingerek szabályozásában, valamint lehetővé teszik, hogy az emberek zavartalanul hallgassanak podcastokat vagy nézzenek filmeket például repülőgépeken és vonatokon.
KAPCSOLÓDÓ:
Címlapfotó: Dreamstime
Ami kezdetben divatos játéknak, menő szabadidős eszköznek tűnt, mára súlyos közlekedési és egészségügyi problémává vált. A kis kerekek és a nagy sebesség rossz párosítás: a végállomás gyakran a kórházi ágy, nem pedig a kiválasztott úti cél.
A romák hagyományokra hivatkoznak, a képviselők szerint viszont a gyerekek jogai sérülnek ezekkel a hagyományokkal.
Amerikában egyre többen választják az egyházi intézményeket és a magánoktatást, mert már nem bíznak a hagyományos oktatási intézményekben.
Az egészségfejlesztő-coaching pszichológus a lelki egészség világnapjához kapcsolódóan elmondta, már néhány egyszerű lépéssel sokat tehetünk a mentális jóllétünkért.
Térítésmentes fejlesztést, tanácsadást és lelki támogatást kínál az újonnan megnyílt Egyszülős CsillagPont.
A brit lap nyomozása feltárta, hogy a skandináv országban már 15 éves lányokat is toboroznak bérgyilkosi feladatokra.
Nem a pénzért csinálja.
A magyar miniszterelnök és az amerikai elnök tárgyalásán kiemelt téma lesz az energetika.
