Nem várt következményei lehetnek, ha a zajszűrős fejhallgatót használunk

A zajszűrős fülhallgatók jó útitársaik az ingázóknak, mivel csökkentik a környezeti zajokat, de audiológusok szerint túlzott használatuk károsítja az emberek hallását. Bár a technológiának vannak előnyei – például nem kell túl magas hangerőre kapcsolnunk a készüléket ahhoz, hogy halljuk, ami szól belőle –, egyes szakértők arra gyanakodnak, hogy a háttérzaj folyamatos szűrése nem kívánt következményekkel járhat. Renee Almeida, az Imperial College Healthcare NHS Trust felnőtt audiológiai klinikai vezetője azt tapasztalta, hogy egyre több felnőtt érkezik a klinikájára hallási problémákkal, miközben a tesztek szerint a hallásuk tökéletes. 

Az auditív feldolgozási zavar terjedése 

Ezt az állapotot, az auditív feldolgozási zavart (APD) gyakran diagnosztizálják gyerekeknél, ezért Almeida számára furcsa volt a hasonló problémákkal küzdő felnőttek számának növekedése. Feltételezése szerint a zajszűrős fülhallgatók elterjedt használata állhat a háttérben. 

Szerinte a zajszűrős fülhallgatók túlzott használata károsíthatja azt a fejlődési folyamatot, amelyen keresztül a gyerekek megtanulnak figyelni a hangokra. A felnőtteknél ez lustává teheti az agyat, ahogyan az izmok is gyengülnek edzés nélkül.  

A tudományos bizonyítékok még hiányoznak 

Bár nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a zajszűrős fülhallgatók APD-t okoznának, és nincs megbízható adat a betegség növekedéséről sem, azonban Almeida úgy véli, érdemes elkezdeni ezzel foglalkozni.  

Az APD az iskoláskorú gyermekek körülbelül három-öt százalékát érinti, és a zavart összefüggésbe hozták az alacsony születési súllyal, de a krónikus középfülgyulladással is. Felnőtteknél a betegséget stroke vagy a fejtrauma is kiválthatja, ám sok esetben a valódi oka soha nem derül ki. 

Dr. Cheryl Edwards, a bostoni gyermekkórház audiológusa szerint az APD-ben szenvedő gyermekek nehezen hallanak az osztályteremben, nehezen tudják megállapítani, honnan jönnek a hangok, és nem érzékelik a hangtónusváltozást, így például képtelenek megkülönböztetni a szarkasztikus megjegyzéseket a normál közlésektől. 

Azt azonban nehéz megmondani, hogy növekszik-e az esetek száma. Edwards szerint bár egyre többen fordulnak hozzá a jobb tájékozottság miatt a betegségről, nincsenek megbízható adatok, amelyekkel bármilyen tendenciát mérni lehetne. 

Harvey Dillon, a Manchesteri Egyetem audiológiaprofesszora szerint kétségtelen, hogy a hallási tapasztalataink hatással vannak arra, mennyire vagyunk képesek elkülöníteni a „kívánt beszédet” a háttérzajtól. Elmondása szerint a gyerekek 5 és 14 éves koruk között fejlesztik ki azt a képességüket, hogy a térbeli jelzéseket felhasználva azonosítsák a hangforrásokat. 

A felnőttek jobban alkalmazkodnak 

A felnőttek, úgy tűnik, különböznek. Ha valaki egy hétig füldugót visel, fokozatosan újra kell tanulja, hogy meghatározza, honnan jönnek a hangok. Amikor a füldugót eltávolítják, ez a képessége gyorsan visszanyeri a korábbi szintjét. 

Dillon szerint az a feltételezés, hogy a zajszűrős fülhallgatók APD-t okozhatnak, egyelőre csak egy tesztelésre váró hipotézis. Azt azonban kiemelte, hogy a hangos zene károsíthatja a hallórendszer neuronjait anélkül, hogy befolyásolná a hallásvizsgálatokon mért küszöbértékeket. 

Dani Tomlin, a Melbourne-i Egyetem Audiológiai és Beszédpatológiai Tanszékének vezetője szerint azok, akik hosszabb ideig használnak zajszűrős fülhallgatót, nehezebben hallhatnak, miután leveszik azt. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy „az előnyeit nem szabad figyelmen kívül hagyni”, hiszen ezek a fülhallgatók segítenek a neurodiverzitással (vagyis a „szabályostól” eltérő agyműködéssel) élőknek az érzékszervi ingerek szabályozásában, valamint lehetővé teszik, hogy az emberek zavartalanul hallgassanak podcastokat vagy nézzenek filmeket például repülőgépeken és vonatokon.

KAPCSOLÓDÓ:

Címlapfotó: Dreamstime