Meredek állítás: már el is érhettük a kritikus 1,5 fokot!?

A világ talán már át is lépte a kritikus 1,5 °C-os felmelegedési küszöböt – figyelmeztet a Reuters.com által közzétett legfrissebb jelentés. Az új kutatások és mérési adatok alapján az éghajlati változások sokkal gyorsabban bontakoznak ki, mint azt korábban feltételezték. Az óceáni áramlatok gyengülése, az extrém időjárási jelenségek, valamint a természeti rendszerek fokozódó stresszhelyzete mind sürgetik a globális cselekvést. 

A tudományos eredmények szerint a globális átlaghőmérséklet 2024-re elérte az 1,49 fokos emelkedést az iparosodás előtti szinthez képest. Bár a hagyományos mérési módszerek 1,3 °C-os növekedést mutatnak, a hosszabb távú adatok arra utalnak, hogy a világ fordulóponthoz érkezett. 

Ez a határérték lényeges, mivel az 1,5 °C feletti tartós felmelegedés visszafordíthatatlan változásokat indíthat el, beleértve a jégsapkák olvadását, a tengerszint-emelkedést és a természeti ökoszisztémák összeomlását. A Reuters.com által megkérdezett szakértők szerint már most megfigyelhetők ezek a hatások, ami komoly aggodalomra ad okot. 

Óceánok és viharok 

Az Atlanti-óceán meridionális áramlási rendszere (AMOC) jelentős lassulást mutat, ami alapvetően alakíthatja át Európa éghajlatát. Az AMOC gyengülése csökkenti a hőeloszlást, növelve az extrém időjárási események kockázatát. 

Emellett az óceánok hőmérséklet-emelkedése drasztikus változásokat okoz a viharrendszerekben. Egyre gyakoribbá válnak azok a hurrikánok, amelyek mindössze órák alatt erősödnek 1-es kategóriából 3-asra, hatalmas pusztítást hagyva maguk után. Az ilyen gyorsan fejlődő viharok miatt a veszélyhelyzeti készültség már nem elégséges – figyelmeztetnek a szakértők. 

Amazonas: az ökoszisztémák összeomlásának jelei 

A globális erdők, különösen az Amazonas esőerdői, kritikus stresszhelyzetbe kerültek. Tavaly a térség az 1950 óta tapasztalt legsúlyosabb aszályt élte át, és ez a helyzet tovább romolhat. 

A jelentés szerint 2050-re az Amazonas területének akár a 47 százaléka is tartósan kiszáradhat, ami az ökoszisztéma teljes összeomlásához vezethet. A folyamat hatása nemcsak a biodiverzitás csökkenésében nyilvánul meg, hanem abban is, hogy az erdők szénelnyelő képessége jelentősen visszaesik, tovább gyorsítva a globális felmelegedést. A tavalyi aszály súlyosságát jelzi, hogy közel 60 százalékos területet érint, miközben egyes városi régiókban, például Brazília fővárosa, Brazíliaváros környékén egy huzamban 140 napig nem hullott csapadék tavaly. 

A januári kaliforniai tűzvészek pusztítása 

Az idén januári kaliforniai tűzvészek eddig drámai következményekkel jártak: több mint 35 ezer hektár (mintegy 44 ezer focipályányi terület!) vált a lángok martalékává, eddig legalább 10 ember életét vesztette és körülbelül 180 ezret kellett kitelepíteni. A tűzesetek közül a Palisades térségében lévő a legsúlyosabb, amely Los Angeles megyében már 19 ezer hektárt égetett fel, és 5316 épületet semmisített meg – ezzel Kalifornia történetének harmadik legpusztítóbb erdőtüzévé vált. 

A tüzek intenzitásának a hátterében a klímaváltozás áll, amely felerősítette a térségben tomboló Santa Ana szeleket, valamint súlyosbította a több évtizede nem látott aszályos időszakot. A szélsőséges környezeti feltételek együttesen ideális feltételeket teremtettek a lángok gyors terjedéséhez és pusztító erejéhez. 

A helyi hatóságok és a tűzoltók erőfeszítései ellenére a helyzet továbbra is kritikus, és jelentős kihívást jelent az érintett közösségek számára. 

A tűzvészek általános hatása 

A globális felmelegedés okozta forróság és szárazság kedvez a nagyobb, intenzívebb erdőtüzek kialakulásának. Kutatások szerint a 2010-es évek erdőtüzeivel kapcsolatos halálesetek 13 százaléka közvetlenül a klímaváltozás számlájára írható. 

A világ erdei azonban már nem képesek a korábbi hatékonysággal elnyelni ezt a szén-dioxid-mennyiséget, ami újabb rekordokat eredményezett a légköri CO₂-koncentrációban. 

Geológiai kockázatok: vulkánok és gleccserek  

A klímaváltozás váratlan geológiai következményekkel is járhat. Izlandon például a gleccserek visszahúzódása csökkenti a földkéregre nehezedő nyomást, ami destabilizálhatja a magmakamrákat. Ez növeli a vulkáni kitörések kockázatát, amelyek további pusztítást és légköri szennyezést eredményezhetnek. 

 – olvasható a Reuters.com jelentésében. 

Korallzátonyok 

A világ jelenleg a negyedik, egyben legnagyobb korallfehéredési eseményt tapasztalja, ami szintén súlyosan veszélyezteti a tengeri ökoszisztémákat. 

A felmelegedő óceánok és a savasodás egyre nehezebbé teszi a korallok regenerálódását. A folyamat a halászatot és a part menti közösségeket is érinti, amelyek gazdaságilag és ökológiailag egyaránt függenek a zátonyoktól. 

A szakértők szerint azonnali, globális intézkedésekre van szükség, mégpedig a már jól ismert fókuszpontok mentén: 

• a szén-dioxid-kibocsátás radikális, érdemi csökkentése, 
• a megújuló energiaforrások még gyorsabb elterjesztése, 
• a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiáinak kidolgozása. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Krizsán Csaba

Források: 

Reuters - Climate change: what the latest science is telling us

earth.org - Year in Review: The Biggest Climate Headlines of 2024

ABC News