A közvélemény-kutatások szerint a lengyelek 55 százaléka szeretné, ha véget érne a háború, még azon az áron is, ha az Ukrajna területeinek elvesztésével járna.
A szerző a Makronóm újságírója.
Egy napokban közzétett közvélemény-kutatási eredmény szerint a lengyelek többsége – az ukrajnai háború kitörése óta először – a konfliktus azonnali lezárását támogatja. A CBOS által rendszeresen végzett felmérés rámutat: a válaszadók 55 százaléka véli úgy, hogy a háborút, akár ukrán területek vagy Ukrajna függetlenségének részleges elvesztése árán is, de be kell fejezni. Ez az arány óriási ugrás a három évvel ezelőttihez képest, amikor még csak a kutatásban részt vevők 24 százaléka gondolta így. A mutató egyébként az idő múlásával egyenes arányban növekedett: 2023 novemberében 33, tavaly szeptemberben pedig 39 százalékon állt, hogy aztán novemberben először lépje át az 50 százalékos határt.
A Brussels Signal tájékoztatása szerint ugyanez a tendencia fordított azok körében, akik szerint Ukrajnának mindenképpen folytatnia kellene a harcot, visszautasítva minden orosz területi követelést. Az így vélekedők aránya 2022-ben még 64 százalék volt, egy évvel később azonban 59, tavaly szeptemberben 46, míg a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint már csak 31 százalék.
A válaszadókat a háború lehetséges végéről is megkérdezték. A lengyelek e téren is pesszimisták: 61 százalékuk véli úgy, hogy a konfliktus Ukrajna területvesztésével zárul, és mindössze 15 százalékuk gondolja úgy, hogy teljes orosz kivonulással és az elfoglalt ukrán területek visszaszolgáltatásával ér majd véget.
A legújabb eredmények az elemzők szerint az egyre kétségbeejtőbb ukrán katonai helyzetnek, Donald Trump megválasztásának, illetve annak az ígéretének köszönhetők, amely szerint villámgyorsan le fogja zárni a háborút, akár az Ukrajnának biztosított eddigi amerikai segítség drasztikus csökkentésének árán is.
Lengyelország Ukrajna egyik legerősebb szövetségese mind a humanitárius segítségnyújtás, mind a fegyverszállítás, mind a diplomácia területén. A két ország viszonya azonban fokozatosan és gyorsan kezdett romlani az elmúlt másfél évben. A kiváltó ok az ukrán vámmentes és EU-szabályoknak fittyet hányó gabonakereskedelem volt, amelynek megoldására a lengyel gazdák már a drasztikus határblokádok eszközéhez is folyamodtak.
Bár a bel- és külpolitikáját tekintve is egyre agresszívebb Donald Tusk miniszterelnök továbbra is támogatásáról biztosítja Ukrajnát, saját maga is szkeptikus hangokat üt meg, amikor a háborús ország EU-s csatlakozásának az ütemterve szóba kerül. Emellett immár határozottan elutasítja azokat az ukrán követeléseket, amelyek a lengyel MiG vadászrepülők átadására szólítottak fel (mint mondta, amíg meg nem érkeznek a megrendelt új amerikai vadászok, szó sem lehet róla, hogy a lengyel légteret Ukrajna miatt védelem nélkül hagyják), de azt az ötletet is kategorikusan visszautasította, hogy a lengyel hadsereg bármilyen formában részt vegyen Ukrajna területén egy békefenntartó misszióban.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A tagállamok és a Bizottság is aggódik, hogy a hazánktól az EU soros elnökségét átvevő Lengyelország vezetői a belügyi csatározásokat fontosabbnak tartják, mint az olyan közös uniós ügyekben való előremozdulást, mint a migráció, a kereskedelem, az energia- vagy klímaügyek.
Mariusz Blaszczak szerint Donald Tusk lengyel kormányfő tönkre akarja tenni a lengyel-magyar kapcsolatokat. Vendégcikk!
Dariusz Matecki azt közölte: Donald Tusk kormánya elpusztította a demokráciát Lengyelországban.
Több mint 140 ezer elítélt kerülhetett az orosz hadseregbe – állítják az ukránok.
Tapintható a különbség a két ország hozzáállásában.
A lengyelek közölték: a varsói magyar nagykövetet és Orbán Viktort sem látják szívesen a soros elnökség megnyitó ünnepségén.
Szerintetek ilyen antré után vajon milyen sorsuk lesz a melegeknek, a nőknek vagy éppen vallási kisebbségeknek Szíriában?
Mégsem volt teljesen sikeresen a damaszkuszi találkozó.
