Berobbant a tél Európában: sok helyen már havazik
Olaszországba, Ausztriába és a szlovén hegyekbe már megérkezett a hó, nálunk marad a borongós idő.
Az Európai Politikai Közösség budapesti csúcsán a kontinens versenyképessége került fókuszba. Hazánk a gazdasági semlegesség stratégiáját követve kapcsolódási pont lehet az európai és az ázsiai piacok között, ezáltal a kínai autóipari óriáscégek itt épülő gyárai révén jelentős technológiai előnyhöz juthat.
Nyitókép: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher
Éppen csak véget ért az amerikai elnökválasztás, amikor november 7-én Budapestre figyelt az egész kontinensünk. Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján közel félszáz állam- és kormányfő vett részt, köztük uniós és unión kívüli vezetők. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a budapesti találkozón három, a gazdaságot erősítő témát emelt ki: az EU versenyképességének érdemi növelését, a technológiai fejlődés felgyorsítását és az európai gazdaságok függőségeinek csökkentését. A versenyképesség egyik fő akadálya továbbra is a drága energia: a gázért ma egy európai vállalkozó négyszer akkora árat fizet, mint egy amerikai, az elektromos áramért pedig háromszor akkorát. Amíg ezt nem oldjuk meg, addig semmit nem tudunk tenni – húzta alá Orbán Viktor az esemény alkalmával. A pénteken tartott informális EU-csúcs azonban végre elmozdulást hozott: a felek a budapesti nyilatkozat néven említett dokumentumban számos konkrét versenyképességi intézkedés alapját fektették le, amelyek már 2025-től érkezhetnek, köztük a céges bürokrácia érdemi csökkentését, az egységes uniós tőkepiac kialakítását, az európai védelmi ipari bázis létrehozását, az energiaárak, valamint a külső nyersanyagfüggőség mérséklését.