A szankcióknak köszönhetően a nyugati autógyártók óriási piacot adtak ajándékba Kínának: egész Oroszországot. Az ázsiai ország dominanciája nagyobb nem is lehetne, most azonban szintet lép: a vállalatok már nemcsak exportálnak, de be is rendezkednek az elhagyott nyugati gyárakban.
A szerző a Makronóm újságírója.
Az, hogy Kína a világ vezető autógyártójává és -exportőrévé vált, nagy részben az ukrajnai háborúnak is köszönhető. A szankciók részeként végrehajtott nyugati vállalati exodus óriási piacot hagyott üresen maga után. A nagy cégek, köztük a Volvo, a General Motors, a Ford, a BMW, a Mercedes-Benz, a Volkswagen, a Renault, a Toyota, a Honda és a Nissan leállították a gépkocsiexportot Moszkva felé, a gyártók pedig (a Mercedes-Benz és a Volkswagen) fokozatosan megszüntették a helyi tevékenységeiket. Az orosz autópiacon tehát járműhiány alakult ki.
Kína mondott egy köszönömöt, és úgy töltötte ki a rést, mintha soha nem lett volna. Az ázsiai nagyhatalom márkáinak piaci részesedése már a háború első évében, 2022-ben 9-ről 37 százalékra ugrott, ez az arány pedig a mai napig folyamatosan nő. Az adatok szerint a legtöbbet eladott márka 2023-ban a hazai gyártású Lada volt (324 446 darab), utána azonban a másodiktól a hetedik helyig kínai modellek sorjáznak a listán. Az eladási győztes a Chery volt (118 950 járművel), ezt a Haval követte 111 720 értékesítéssel.
A piaci részesedést tekintve 2023 végén a kínai személygépjárművek a 76,1 százalékát tették ki az Oroszországba irányuló autókereskedelemnek, Peking exportja tehát 543 százalékkal nőtt 2023-ban.
A kereskedelmi piacvezető Chery a Reuters jelentése szerint most szintet lép a kapcsolatok szorosabbra fűzésében: a kínai óriás immár nemcsak exportál, hanem saját összeszerelő üzemeket is működtet Oroszországban, megvásárolva a Volkswagen és a Mercedes üresen álló három gyáregységét. Vagyis immár nem csupán kereskedelmi, hanem közvetlen termelői szerepet is betölt az agyonszankcionált országban, kihasználva a gyártási infrastruktúra Nyugat által tálcán kínált lehetőségeit.
Ezt is ajánljuk a témában
Néhány év alatt minden összejött. Az ukrajnai háború az orosz piacot nyitotta meg, a feltörekvő gazdaságok elkezdtek autót venni, a technológiai fejlesztések pedig gyorsabbak Kínában, mint bárhol máshol a világon. Birodalom született.
Moszkvának elsősorban a hazai gyártás fellendítése áll érdekében, ezért folyamatos vámemelésekkel próbál nyomást gyakorolni az ázsiai vállalatokra, hogy telepítsenek gyártóközpontokat a határain belül. A jelek szerint a kínai gyártók óvatosan, de komolyan játszanak ezzel a gondolattal.
A Chery – miután kiderült a terjeszkedési terve – arra mutatott rá, hogy semmi mást nem tesz, mint figyel az Oroszországban tapasztalható egyre erősebb keresletre és a kihasználatlan termelési kapacitásokra. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy teljes gyártást nem tervez beindítani, a tevékenysége mindössze az összeszerelésre korlátozódik. Mint mondta, az orosz piac része annak a hároméves globális terjeszkedési projektnek, amelynek során 60 országban kívánja árulni járműveit.
Miután az Európai Unió éppen most vet ki minimum öt évre szóló, akár 45 százalékot is elérő extravámokat a Kínából érkező elektromos járművekre, a friss piacok felkutatása és meghódítása létfontosságú a csúcsra járatott kapacitással gyártó kínai cégeknek. Mint arra a Chery szóvivője rámutatott, a vállalat oroszországi tevékenységét szigorúan el akarják szeparálni az európai terjeszkedési tervektől, vagyis elképzelhetetlen, hogy esetleg Oroszországi gyárakban összeszerelt autókat küldjenek az EU-s piacra.
Az oroszok mindenesetre örülnek: a kalugai Volkswagen-üzem már két éve üresen állt. A tervek szerint a Chery merész lépésének köszönhetően egy év alatt 27 ezer kínai autó gördülhet ki a kapuján.
Ezt is ajánljuk a témában
A nyugati vágyvezérelt gondolkodás szerint a háború után Oroszország visszatér majd a nyugati orientációhoz, hiszen az európai kultúrkörbe tartozik – a valóság azonban nem ez.
***
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Gunyejev
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Több száz drónt vetettek be.
Aggasztó hírekről számolt be az ukrán hírszerzés.
Pozsony ismét nemet mondott.
Megérkezett Moszkvába Afganisztán új nagykövete.
Az érzelmekre eddig is próbáltak már hatni Zelenszkijék.
A magyar miniszterelnök egy fontos alternatívára hívta fel az ukrán elnök figyelmét.
A Blancók ismét jobbnak bizonyultak a sárga-feketéknél.
A kormány a brüsszeli tervekkel szemben is megvédi a magyar mezőgazdaságot és így az ország élelmiszer-biztonságát.
