Néhány év alatt minden összejött. Az ukrajnai háború az orosz piacot nyitotta meg, a feltörekvő gazdaságok elkezdtek autót venni, a technológiai fejlesztések pedig gyorsabbak Kínában, mint bárhol máshol a világon. Birodalom született.
A szerző a Makronóm Intézet elemzője.
Miközben az Európai Bizottság szubvencióellenes vizsgálatot folytat az EU-ba érkező kínai importgépkocsik ügyében, az Egyesült Államok pedig folyamatos korlátozásokat vezet be az innen érkező autóipari termékekkel szemben, az ázsiai ország gyorsan és hangosan a világ legnagyobb gépjárműexportőrévé vált. A Kínai Autógyártók Szövetségének adatai szerint 2021-ben a kivitel már meghaladta a kétmillió darabot, 2022-ben a teljes járműexport először lépte át a 3 milliós határt, míg 2023-ban 4,91 millióra ugrott, ami 57,9 százalékos éves növekedés – megelőzve Japánt.
A leglátványosabb a NEV-ek, vagyis a tisztán elektromos és a plug-in hibridek kivitelének robbanásszerű bővülése. 2020-ban közel 70 ezer darab volt, ami a teljes autóexportnak még csak a 7 százalékát tette ki. 2021-ben már 310 ezret számoltak, ez 2022-ben átlépte a 679 ezret, ami éves szinten 120 százalékos növekedés, 2023-ban elérték az 1,203 milliót. De hogyan?
Az Anbound Consulting agytröszt elemzői az adatok alapján egy hárompilléres magyarázattal szolgálnak: a kereslet példátlan növekedése a feltörekvő gazdaságoknak, az ukrajnai háborúnak és a kínai technológia ugrásszerű fejlődésének köszönhető.
A deglobalizáció és az USA, illetve Kína között lassan, de biztosan kialakuló kereskedelmi háború elsődleges nyertesei a feltörekvő gazdaságok lettek. Különösen igaz ez az ázsiai csendes-óceáni térségre, ahol a leglátványosabb a változás. Regionális viszonylatban Dél-Ázsia az idén 5,7, Kelet-Ázsia 4,7, Délkelet-Ázsia 4,3, Közép-Ázsia és a Kaukázus 4,8, a csendes-óceáni szigetországok pedig 3,5 százalékkal bővülnek gazdasági értelemben.
A jövedelemnövekedés egyik leglátványosabb jele a járművásárlás, Kína pedig készen állt, hogy megfizethető, jó minőségű autókkal árassza el a szomjazó piacokat – nem csak az említett térségben, sőt. A legnagyobb importőr 2023-ban Mexikó volt, ahová 415 ezer autót szállítottak. Brazília 114 800 járművet vásárolt, Törökország 110 600, Malajzia 83 300, Thaiföld 170 600, Kirgizisztán 76 000 (ez több mint 2500 százalékos növekedés egyetlen év alatt), Üzbegisztán 117 400 (ez is 257 százalékos bővülés), Kazahsztán pedig 99 200 kocsit vett.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy-egy elemzés időnként belefullad a részletekbe. Ezt a hibát nem követte el a világ egyik vezető katódgyártójának elnöke, aki pedig maga is nyakig ül a szakmai érvtengerben. Egyetlen tűpontos mondat, és minden a helyére kerül.
A sikertörténet írásához jelentősen hozzájárult az ukrajnai háború is. A szankciók miatt a nyugati vállalatok, köztük a Volvo, a General Motors, a Ford, a BMW, a Mercedes-Benz, a Volkswagen, a Renault, a Toyota, a Honda és a Nissan leállították a gépkocsiexportot Moszkva felé, a gyártók pedig (Mercedes-Benz és a Volkswagen) fokozatosan megszüntették a helyi tevékenységeiket. Az orosz autópiacon tehát jármű- és alkatrészhiány alakult ki.
Kína köszönte szépen a Nyugatnak, fogta a bőröndjét, majd gyorsan beköltözött Oroszországba. Úgy töltötte ki a hiányt, mintha soha nem lett volna.
A kínai márkák piaci részesedése már 2022-ben 9-ről 37 százalékra ugrott, az arány pedig a mai napig folyamatosan nő. Az adatok szerint a legtöbbet eladott márka 2023-ban a hazai gyártású Lada volt (324 446 darab), utána azonban a másodiktól a hetedik helyig kínai modellek sorjáznak a listán. Az eladási győztes a Chery volt (118 950 járművel), ezt a Haval követte 111 720 értékesítéssel. A top 10-es listán ott van még a Geely (93 553), a Changan (47 765), az Exeed (42 152) és az Omoda (41 983 eladott kocsival).
A piaci részesedést tekintve 2023 végén a kínai személygépjárművek 76,1 százalékát tették ki az Oroszországba irányuló autókereskedelemnek, Peking exportja tehát 543 százalékkal nőtt 2023-ban.
Az okok között végül ott találjuk a technológiai fejlettséget, amelyben jelenleg az ázsiai nagyhatalom verhetetlen a globális piacon. A kutatás-fejlesztés a zöldenergia-tároló rendszerek és a szoftveres megoldások területén olyan volumenű, hogy tavaly a kínaiak zsinórban negyedik éve voltak listavezetők a hivatalosan benyújtott nemzetközi szabadalmak tekintetében – a NEV-eket gyártó tíz legnagyobb kínai vállalat több mint 100 ezer szabadalommal büszkélkedhet világszerte, és ez a menetelés egy pillanatra sem áll le.
A legnagyobb küzdelem az energiatároló rendszerek területén zajlik: az újgenerációs lítiumion szilárdtest-technológiában elért elsőség az egész iparág csúcsára repítheti a győztest. A kínai gyártók 2023-ban a BYD-vel és a CATL-lel az élen zsinórban mutatták be legújabb fejlesztéseiket, aztán vettek egy nagy levegőt, és egy olyat húztak, ami Nyugaton elképzelhetetlen lenne: konzorciumba tömörültek a legnagyobb kutatólaborokkal és befektetési alapokkal, hogy a tudást és a pénzt összeadva elsők legyenek a versenyben.
A felsorolt három ok elegendő is volt ahhoz, hogy az ázsiai nagyhatalom átvegye a világuralmat a globális elektromosautó-piacon. Mindez óriási vörös felkiáltójel lehet az Egyesült Államok és az Európai Unió felé: a blokkosodással és a kereskedelmi háborúkkal nem érik el céljaikat. A tévhit, miszerint a Nyugat egyenlő a világgal, már a külpolitikában is súlyos következményekkel járt – elég csak egy pillantást vetni az ukrajnai háború szankciós következményeire és a globális dél taktikájára. Kína az ellene hozott tilalmak és korlátozó rendelkezések ellenére is meg fogja találni a piacát (ha a Nyugat tálcán kínálja neki, mint Oroszország esetében, akkor pláne), miközben nem lankadó türelemmel keresi a legjobb amerikai és EU-s lehetőségeket.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Az AvtoRus orosz kereskedőcégnek a Haval kínai gépkocsigyártó termékeit kínáló autószalonja Moszkvában, 2023. május 19-én
MTI/EPA/Makszim Sipenkov
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az orosz külügyminisztériumi szóvivő nem kommentálhatta az oroszok drasztikus lépését.
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
Ennek ellenére több fejlesztési projekt leállítása mellett döntöttek.
Reagáltak arra, hogy Washington bár nem törekszik nukleáris csapásváltásra, készen állnak egy ilyen forgatókönyvre.
A BBC szerint versenyfutás zajlik Trump beiktatása előtt.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
