A szankcióknak köszönhetően a nyugati autógyártók óriási piacot adtak ajándékba Kínának: egész Oroszországot. Az ázsiai ország dominanciája nagyobb nem is lehetne, most azonban szintet lép: a vállalatok már nemcsak exportálnak, de be is rendezkednek az elhagyott nyugati gyárakban.
Hiába Magyarország és Németország küzdelme, ennyit ér az uniós demokrácia.
Az Európai Bizottság által bevezetett extravámok életbelépése előtt a kínai gyártók és az európai forgalmazók apait-anyait beleadtak a spájzolásba. Az eredmény: 11 százalékos kínai piaci részesedés az uniós területen.
Washington attól tart, hogy a kínai elektromos autógyártók Mexikót használhatják kerülőútvonalként az amerikai piac eléréséhez, kijátszva a magas importvámokat. Az autógyártók korábban jelentős állami támogatásokban részesültek mexikói beruházásaikhoz, de az Egyesült Államok nyomására Mexikó kénytelen volt megtagadni a kedvezményeket a kínai cégektől.
Újabb bizonyíték, hogy Nyugaton népszerűvé vált a magyar stratégia.
Néhány év alatt minden összejött. Az ukrajnai háború az orosz piacot nyitotta meg, a feltörekvő gazdaságok elkezdtek autót venni, a technológiai fejlesztések pedig gyorsabbak Kínában, mint bárhol máshol a világon. Birodalom született.
