Washington fél, hogy a kínai elektromos autógyártók Mexikót használhatják kerülőútvonalként az amerikai piac eléréséhez, kijátszva a magas importvámokat. Az autógyártók korábban jelentős állami támogatásokban részesültek mexikói beruházásaikhoz, de az USA nyomására Mexikó kénytelen volt megtagadni a kedvezményeket a kínai cégektől.
Mexikó, az Egyesült Államok nyomása alatt megtörve nem biztosít olyan kedvezményeket a kínai elektromosautó-gyártóknak, mint az olcsó földterületek vagy az adókedvezmények – osztotta meg az információt egy névtelen mexikói forrás a Reuters hírügynökséggel.
Elmondása szerint a mexikói vezetők és a kínai autógyártók közötti utolsó találkozó januárban történt, amelyen a BYD – amely a világ egyik legnagyobb és éppen Szegeden üzemet építő elektromos autó (EV) gyártója – küldöttei is részt vettek. Ezen az alkalmon a latin-amerikai vezetők tisztázták, hogy nem fognak olyan kedvezményeket biztosítani az autógyártóknak, mint amilyeneket azok korábban élveztek, és hogy minden további tárgyalást felfüggesztenek a kínai autóipari cégekkel.
Egyelőre sem Andres Manuel López Obrador mexikói elnök kabinetje, sem a gazdasági minisztérium nem kommentálta az ügyet, ahogy a BYD és a kínai nagykövetség sem fűztek megjegyzést mindehhez. A Fehér Ház egyik szóvivője viszont elmondta, hogy Joe Biden amerikai elnök nem fogja engedni, hogy a kínai autóipar olyan járművekkel árassza el a piacot, amelyek nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek.
A Reuters még nem tudta kideríteni, hogy azóta mely kínai járműgyártók kértek meghallgatást. A mexikói kormány tisztviselői általában nem hozzák nyilvánosságra, hogy a vállalatoknak milyen támogatásokat nyújtanak üzemek létesítésére.
Jelenleg mintegy 20 kínai autóipari cég járművei találhatók meg a mexikói piacon, de egyiküknek sincs gyártóüzeme az országban. A kínai autók a mexikói márkakínálat körülbelül egyharmadát képviselik. Egy névtelen forrás szerint a mostani döntés az Egyesült Államok nyomásának, különösen azon belül a Kereskedelmi Képviselet (USTR) tevékenységének köszönhető,
amely arra törekszik, hogy távol tartsa a kínai autóipart az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény által létrehozott szabadkereskedelmi zónától.
A USTR egyik képviselője a Reuters kérdésére nem válaszolt arra, hogy gyakorolnak-e nyomást Mexikóvárosra, de kiemelte, hogy az USA–Mexikó–Kanada Egyezmény (USMCA) nem azért jött létre, hogy „Kínának és másoknak, akik vámok fizetése nélkül szeretnének a piacunkra lépni, hátsó ajtót biztosítson”. Hozzátette, a USTR az autókkal, az acéllal és az alumíniummal, illetve az ezekkel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik.
A közbelépés azt az amerikai autóipari, szakszervezeti és politikai körökben növekvő félelmet világítja meg, hogy az olyan kínai márkák, mint a BYD, a SAIC, a Geely, a Chery és a JAC
Mexikót szeretnék kiskapuként használni, hogy a jelenleg 27,5 százalékos amerikai vám megfizetése nélkül adhasson el olcsó EV-ket az USA-ban.
Washingtonnak határozott lépéseket kell tennie, hogy megvédje elektromosgépkocsi-iparát a támogatott kínai versenytársaktól – mondta Katherine Tai amerikai kereskedelmi megbízott.
Mexikó Latin-Amerika második legnagyobb gazdasága: most azonban világ két legnagyobbjának és azok autópiacának kereszttüzébe került. Múlt hónapban Marco Rubio republikánus szenátor jóval magasabb vámok kivetését javasolta a kínai importjárművekre, két nappal később pedig a szenátus demokrata képviselői sürgették a Biden-adminisztrációt, hogy emeljék az ázsiai országból érkező EV-k behozatali költségeit.
A kínai gyártók úgy kerülhetnék meg az amerikai vámokat, hogy Mexikóban építik ki piacukat, amíg betartják az arra vonatkozó szabályokat, hogy a járművek mekkora részét kell helyben előállítani.
Az óceánon Mexikóba érkező termékek tetemes részét az USA-ba szállítják. Ez felkelti a gyanút, hogy a növekvő kereskedelmi tevékenységek, amelyeknek szemtanúi vagyunk, annak köszönhetők, hogy az importőrök így próbálják megkerülni az amerikai vámokat”
– vélekedett Peter Sand, a Xeneta kutatócég vezető elemzője. Ehhez az kell, hogy a termékek összeszerelése bizonyos mértékben regionálisan történjen, és az alkatrészeik megadott százaléka is a környékről származzon. Az elvárások termékenként és ágazatonként változók. Az alapvető járműelemek – mint a motor vagy sebességváltó – 75 százalékban az észak-amerikai régióból kell hogy származzanak.
A nehéz körülmények ellenére a kínai autógyártók még mindig próbálnak gyökeret ereszteni Mexikóban. Ilyen a BYD is, amelyfogadkozott, hogy minden mexikói gyár a helyi piacot szolgálná, és nem szállítana az USA-ba, de az iparág számos képviselője szkeptikus ezt illetően. A vállalat most az állami kormányoktól próbál kedvezményeket kicsikarni, habár ezek kevésbé kedvezőek a szövetségieknél – osztotta meg az nformációt egy forrás a Reutersszel.
Az ipari államok, mint Durango, Jalisco, Mexikó Állam és Nuevo León összeszerelő üzemek nyitására keresnek kínai járműgyártókat számos ösztönzőt kínálva. Nuevo León tavaly decemberben 153 millió dolláros támogatást biztosított egy Tesla-gyár építésére. A szövetségi ösztönzők régebben nagyvonalúak voltak: többek között ingyen földet, vizet és energiaellátást biztosítottak, és segítettek a dolgozók toborzásában – mondta Francisco Bautista az Ernst & Young mexikói munkatársa. Hozzátette,
az ilyen kedvezményeket a mostani kormány csökkentette, de néhány olyan fő befektetőnek, mint a Volkswagen alá tartozó Audi, még mindig járnak.
Szeptemberben Mexikó gazdasági- és külügyminisztérium tisztviselői Washingtonba látogattak, ahol magas szintű tárgyalásokat folytattak az amerikai kereskedelmi- és külügyminisztériumok, valamint az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviseletének (USTR) küldötteivel. Bár hivatalosan nem szerepelt a napirenden, a kínai autógyártók mexikói elektromosjármű-gyártása először került elő a tárgyalásokon – állítják a Reuters forrásai. A felek 2024 januárjában ismét találkoztak Torontóban, ahol az amerikai delegáció újra hangsúlyozta kérését, hogy Mexikó tartsa távol a kínai autóipart. A mexikói külügyminisztérium az esetet eddig nem kommentálta.
A közép-amerkai ország tisztviselői elmondták, hogy bár a kínai befektetések segíthetik a helyi gazdaságot, a kormány aggódik, hogy feldühíti Washingtont még a USMCA 2026-os felülvizsgálata előtt.
A „lejárati záradék” értelmében, 2026 júliusában a három ország eldönti, hogy meghosszabbítják-e további 16 évvel az egyezményt. Mexikóváros attól tart, hogy Washington Mexikó kárára próbálja meg átdolgozni a kereskedelmi paktumot – osztotta meg az egyik forrás.
(Forrás: Reuters)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/EFE/Madla Hartz
Újra tárgyalóasztalnál az Egyesült Államok és Kína. Miközben Spanyolországban folytatódnak a kereskedelmi egyeztetések, egyre nagyobb a bizonytalanság a TikTok amerikai jövője körül.
Közben az európai érdekeket szem előtt tartók joggal aggódnak amiatt, hogy az Európai Unió „a világ balekjává” vált – írta elemzésében a Nézőpont Intézet.
Hegedüs Dániel arra sürgette az amerikai kongresszust, hogy ítélje el Magyarországot.
Trump gyakorlatilag elérte, hogy a demokraták az ellen a politika ellen tiltakozzanak, amelyet az átlag lakosok támogatnak. Hajdú Tímea írása.
Egyre alaposabb a gyanú, hogy hangulatkeltés zajlik a magyarországi kínai tulajdonú beruházások körül, nem igaz, amit a külföldi lapok és a magyar ellenzék állítanak.
Ott vagyunk, ahol a part szakad: valódi garanciákat egyedül az Egyesült Államok tudna adni.
Ismét felelevenítették a szabadrúgásgólját.
Nagy rendőrségi művelet indult kedden este Bécs Leopoldstadt nevű kerületében.
