Az USA megálljt parancsolt Mexikónak: a kínai autógyártók nem kapnak több kedvezményt
2024. április 23. 13:37
Washington fél, hogy a kínai elektromos autógyártók Mexikót használhatják kerülőútvonalként az amerikai piac eléréséhez, kijátszva a magas importvámokat. Az autógyártók korábban jelentős állami támogatásokban részesültek mexikói beruházásaikhoz, de az USA nyomására Mexikó kénytelen volt megtagadni a kedvezményeket a kínai cégektől.
2024. április 23. 13:37
12 p
2
8
123
Mentés
Mexikó, az Egyesült Államok nyomása alatt megtörve nem biztosít olyan kedvezményeket a kínai elektromosautó-gyártóknak, mint az olcsó földterületek vagy az adókedvezmények – osztotta meg az információt egy névtelen mexikói forrás a Reuters hírügynökséggel.
Elmondása szerint a mexikói vezetők és a kínai autógyártók közötti utolsó találkozó januárban történt, amelyen a BYD – amely a világ egyik legnagyobb és éppen Szegeden üzemet építő elektromos autó (EV) gyártója – küldöttei is részt vettek. Ezen az alkalmon a latin-amerikai vezetők tisztázták, hogy nem fognak olyan kedvezményeket biztosítani az autógyártóknak, mint amilyeneket azok korábban élveztek, és hogy minden további tárgyalást felfüggesztenek a kínai autóipari cégekkel.
Egyelőre sem Andres Manuel López Obrador mexikói elnök kabinetje, sem a gazdasági minisztérium nem kommentálta az ügyet, ahogy a BYD és a kínai nagykövetség sem fűztek megjegyzést mindehhez. A Fehér Ház egyik szóvivője viszont elmondta, hogy Joe Biden amerikai elnök nem fogja engedni, hogy a kínai autóipar olyan járművekkel árassza el a piacot, amelyek nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek.
A Reuters még nem tudta kideríteni, hogy azóta mely kínai járműgyártók kértek meghallgatást. A mexikói kormány tisztviselői általában nem hozzák nyilvánosságra, hogy a vállalatoknak milyen támogatásokat nyújtanak üzemek létesítésére.
Az USA fél az olcsó kínai elektromos autóktól
Jelenleg mintegy 20 kínai autóipari cég járművei találhatók meg a mexikói piacon, de egyiküknek sincs gyártóüzeme az országban. A kínai autók a mexikói márkakínálat körülbelül egyharmadát képviselik. Egy névtelen forrás szerint a mostani döntés az Egyesült Államok nyomásának, különösen azon belül a Kereskedelmi Képviselet (USTR) tevékenységének köszönhető,
amely arra törekszik, hogy távol tartsa a kínai autóipart az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény által létrehozott szabadkereskedelmi zónától.
A USTR egyik képviselője a Reuters kérdésére nem válaszolt arra, hogy gyakorolnak-e nyomást Mexikóvárosra, de kiemelte, hogy az USA–Mexikó–Kanada Egyezmény (USMCA) nem azért jött létre, hogy „Kínának és másoknak, akik vámok fizetése nélkül szeretnének a piacunkra lépni, hátsó ajtót biztosítson”. Hozzátette, a USTR az autókkal, az acéllal és az alumíniummal, illetve az ezekkel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik.
A közbelépés azt az amerikai autóipari, szakszervezeti és politikai körökben növekvő félelmet világítja meg, hogy az olyan kínai márkák, mint a BYD, a SAIC, a Geely, a Chery és a JAC
Mexikót szeretnék kiskapuként használni, hogy a jelenleg 27,5 százalékos amerikai vám megfizetése nélkül adhasson el olcsó EV-ket az USA-ban.
Washingtonnak határozott lépéseket kell tennie, hogy megvédje elektromosgépkocsi-iparát a támogatott kínai versenytársaktól – mondta Katherine Tai amerikai kereskedelmi megbízott.
Korábban széleskörű előnyöket élvezhettek a járműipari beruházók Mexikóban
Mexikó Latin-Amerika második legnagyobb gazdasága: most azonban világ két legnagyobbjának és azok autópiacának kereszttüzébe került. Múlt hónapban Marco Rubio republikánus szenátor jóval magasabb vámok kivetését javasolta a kínai importjárművekre, két nappal később pedig a szenátus demokrata képviselői sürgették a Biden-adminisztrációt, hogy emeljék az ázsiai országból érkező EV-k behozatali költségeit.
A kínai gyártók úgy kerülhetnék meg az amerikai vámokat, hogy Mexikóban építik ki piacukat, amíg betartják az arra vonatkozó szabályokat, hogy a járművek mekkora részét kell helyben előállítani.
Az óceánon Mexikóba érkező termékek tetemes részét az USA-ba szállítják. Ez felkelti a gyanút, hogy a növekvő kereskedelmi tevékenységek, amelyeknek szemtanúi vagyunk, annak köszönhetők, hogy az importőrök így próbálják megkerülni az amerikai vámokat”
– vélekedett Peter Sand, a Xeneta kutatócég vezető elemzője. Ehhez az kell, hogy a termékek összeszerelése bizonyos mértékben regionálisan történjen, és az alkatrészeik megadott százaléka is a környékről származzon. Az elvárások termékenként és ágazatonként változók. Az alapvető járműelemek – mint a motor vagy sebességváltó – 75 százalékban az észak-amerikai régióból kell hogy származzanak.
A nehéz körülmények ellenére a kínai autógyártók még mindig próbálnak gyökeret ereszteni Mexikóban. Ilyen a BYD is, amelyfogadkozott, hogy minden mexikói gyár a helyi piacot szolgálná, és nem szállítana az USA-ba, de az iparág számos képviselője szkeptikus ezt illetően. A vállalat most az állami kormányoktól próbál kedvezményeket kicsikarni, habár ezek kevésbé kedvezőek a szövetségieknél – osztotta meg az nformációt egy forrás a Reutersszel.
Az ipari államok, mint Durango, Jalisco, Mexikó Állam és Nuevo León összeszerelő üzemek nyitására keresnek kínai járműgyártókat számos ösztönzőt kínálva. Nuevo León tavaly decemberben 153 millió dolláros támogatást biztosított egy Tesla-gyár építésére. A szövetségi ösztönzők régebben nagyvonalúak voltak: többek között ingyen földet, vizet és energiaellátást biztosítottak, és segítettek a dolgozók toborzásában – mondta Francisco Bautista az Ernst & Young mexikói munkatársa. Hozzátette,
az ilyen kedvezményeket a mostani kormány csökkentette, de néhány olyan fő befektetőnek, mint a Volkswagen alá tartozó Audi, még mindig járnak.
Az USMCA esetlegesen kedvezőtlen módosítása fontos szerepet játszik a döntésben
Szeptemberben Mexikó gazdasági- és külügyminisztérium tisztviselői Washingtonba látogattak, ahol magas szintű tárgyalásokat folytattak az amerikai kereskedelmi- és külügyminisztériumok, valamint az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviseletének (USTR) küldötteivel. Bár hivatalosan nem szerepelt a napirenden, a kínai autógyártók mexikói elektromosjármű-gyártása először került elő a tárgyalásokon – állítják a Reuters forrásai. A felek 2024 januárjában ismét találkoztak Torontóban, ahol az amerikai delegáció újra hangsúlyozta kérését, hogy Mexikó tartsa távol a kínai autóipart. A mexikói külügyminisztérium az esetet eddig nem kommentálta.
A közép-amerkai ország tisztviselői elmondták, hogy bár a kínai befektetések segíthetik a helyi gazdaságot, a kormány aggódik, hogy feldühíti Washingtont még a USMCA 2026-os felülvizsgálata előtt.
A „lejárati záradék” értelmében, 2026 júliusában a három ország eldönti, hogy meghosszabbítják-e további 16 évvel az egyezményt. Mexikóváros attól tart, hogy Washington Mexikó kárára próbálja meg átdolgozni a kereskedelmi paktumot – osztotta meg az egyik forrás.
A két vezető közel másfél órás telefonbeszélgetése után újra indulhat az amerikai-kínai párbeszéd, bár a feszültségek továbbra is jelen vannak. Hszi Csin-ping például figyelmeztette Trumpot.
Azok az egyetemisták és tüntetők, akik az amerikai utcákon „intifádaforradalmat” követeltek, megkapták, amit kértek: megérkezett az intifáda Washingtonba. Hajdú Tímea írása.
Mexikó egy szabad ország, szabadon eldönthetik, hogy melyik védelmi szövetséghez, unióhoz csatlakoznak, és hogy melyik beruházásnak milyen kedvezményt adnak, ugye, kedves lipcsik. Szankciót az agresszorra! :D
Na, ukránszopó koszos trollok: ez a Monroe-elv! Erről IS szól, amit Oroszországtól megtagadtok. Rohadt dolog, de ez van. Így viselkedik egy nagyhatalom, pláne hidegháború idején.