Bár Ursula von der Leyen lelkesedik, és követendő modellnek tartja, a közös beszerzések csődjét jelzi az EU-s gázvásárlási mechanizmus. Az adatok szerint az uniós tagállamok energiavállalatai csupán elenyésző mennyiséget szereztek be ezen a módon.
Finoman szólva is kínos eredménnyel járt az Európai Unió közös földgázvásárlási projektje. Az AggregateEU fantázianéven elindított közös gázplatform az unió keresletének csak elenyésző töredékét, mindössze 2 százalékát elégítette ki – nem azért, mert nem tudott volna többet, hanem azért, mert mindössze ennyi volt az érdeklődés az energiavállalatok részéről.
A gondolat az Európai Bizottságban a Covid-járvány idején elindított közös vakcinabeszerzésből származott: az egyébként botrányos körülmények között lebonyolított – és Ursula von der Leyen szégyenlistájának első helyén álló – folyamat akkor lehetővé tette, hogy az uniós piac kihasználja a méreteit, és a közös vásárlás révén olcsóbban szerezzen be oltóanyagot. Ami azonban ott a muszájból és az Európai Bizottság elnökének máig tisztázatlan magánakcióival működött, az keményen elhasalt a közös földgázvásárlás esetében.
Az AggregateEU-t az ukrajnai háború miatt csúcsra robbant energiaválságban indították el, hogy – az Európai Bizottság szándékai szerint – a tagállamok összehangolt módon és időben tudják feltölteni a gáztározóikat, kihasználva a kollektív vásárlóerőt alacsonyabb árakra bírják rá a globális gázkereskedőket. Az Európai Bizottság minden tagállamnak előírta, hogy energiavállalatai legalább a gáztározó-kapacitások 15 százalékának megfelelő megrendelést adjanak le, ugyanakkor a tényleges vásárlás önkéntes maradt: így fordulhatott elő, hogy a megrendelésekből nem volt hiány, a lebonyolított üzletekből már annál inkább. A Financial Timesinformációi alapján
míg a tagállamok összességében 43 milliárd köbméternyi gázra jelentettek be igényt a közös beszerzés révén, a valóságban alig 1 milliárd köbméter gázt vásároltak meg ténylegesen.
Annyira pocsékul ment, hogy máshol is alkalmazzák
A kínos eredmény felerősítette azokat a hangokat, amelyek szerint a közös beszerzés nem éppen a legjobban működő mechanizmus. Különösen figyelemre méltó ez annak tükrében, hogy az Európai Bizottság folyamatos vitában áll a tagállamokkal a védelmi képességek erősítése kapcsán, ahol ugyanezt akarja erőltetni – eddig a legcsekélyebb sikerrel.
Ursula von der Leyen kedvét azonban nem lehet elvenni: az Európai Bizottság elnöke szerint a közös beszerzés igazi sikertörténet, így ígéretet tett arra, hogy hamarosan kezdődő új mandátuma alatt még több árucikkre terjeszti ki a modellt. „Ki kell használnunk piacunk erejét és méretét az ellátás biztosítására. Ezért javasolni fogom az aggregált mechanizmusunk kiterjesztését, hogy a gázon túl magába foglalja a hidrogént és a kritikus nyersanyagokat is” – mondta még júliusban, pedig akkor már ismerte a valós mutatókat.
Az érdeklődő energiavállalatok úgy vélekedtek, hogy a platform kapcsolati tőkeépítésre igen, másra viszont nem nagyon volt jó – vagyis eredeti célját, a közös vásárlóerőtől remélt árleszorító hatást egyáltalán nem érte el. A Financial Timesnak nyilatkozó egyik energiavállalat vezetője szerint a válság idején a piac éppen úgy működött, ahogy működnie kell egy krízis alatt, a gáz is oda került, ahol szükség volt rá, az AggregateEU platform tehát gyakorlatilag okafogyottá vált. Az Európai Számvevőszék júniusi értékelésében pedig a megkötött szerződések hiányára hivatkozva gyakorlatilag értékelni sem tudta a közös gázbeszerzés pénzügyi vonatkozásait. Mint írták, nem lehet meghatározni a platform hozzáadott értékét a gázpiachoz, és olyan hiányokat sem tudtak azonosítani, amelyet az AggregateEU segítségével kezeltek volna.
Az Európai Bizottság szóvivője szerint a platform „Európa kollektív piaci súlyát a versenyképesebb árak elérése érdekében hasznosította”, a cégek pedig igenis „nagy érdeklődést” tanúsítottak iránta. Eddig a mondatig teljesen igaz lehet a történet.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Példátlan! Kellemetlen igazságokat sorolt fel a magyar kormányfő, és programot adott, de csak sértegetéseket kapott – a különbség látványos volt a német Nius elemzése szerint.
Mi az Európai Parlament strasbourgi „vitájának” mérlege? Mi a baj az Európai Bizottság eljárásával? Mit ért el Orbán Viktor? Heti hírmagyarázat G. Fodor Gáborral, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójával, Szilvay Gergellyel és Kacsoh Dániellel.
Isten jobbkeze
Akik az oszlopon mászkálnak, a vezetéket kihúzzák, a hálózatot fenntartják, nem az áram árából kapják a fizetésüket, ugyanis mástól veszed az áramot, és más szállítja el hozzád.
Eredj Paksra egy vödörrel, hogy vennél abból az olcsó áramból.