Bukta lett a közös EU-s gázbeszerzés

Finoman szólva is kínos eredménnyel járt az Európai Unió közös földgázvásárlási projektje. Az AggregateEU fantázianéven elindított közös gázplatform az unió keresletének csak elenyésző töredékét, mindössze 2 százalékát elégítette ki – nem azért, mert nem tudott volna többet, hanem azért, mert mindössze ennyi volt az érdeklődés az energiavállalatok részéről. 

A gondolat az Európai Bizottságban a Covid-járvány idején elindított közös vakcinabeszerzésből származott: az egyébként botrányos körülmények között lebonyolított – és Ursula von der Leyen szégyenlistájának első helyén álló – folyamat akkor lehetővé tette, hogy az uniós piac kihasználja a méreteit, és a közös vásárlás révén olcsóbban szerezzen be oltóanyagot. Ami azonban ott a muszájból és az Európai Bizottság elnökének máig tisztázatlan magánakcióival működött, az keményen elhasalt a közös földgázvásárlás esetében.  

Az AggregateEU-t az ukrajnai háború miatt csúcsra robbant energiaválságban indították el, hogy – az Európai Bizottság szándékai szerint – a tagállamok összehangolt módon és időben tudják feltölteni a gáztározóikat, kihasználva a kollektív vásárlóerőt alacsonyabb árakra bírják rá a globális gázkereskedőket. Az Európai Bizottság minden tagállamnak előírta, hogy energiavállalatai legalább a gáztározó-kapacitások 15 százalékának megfelelő megrendelést adjanak le, ugyanakkor a tényleges vásárlás önkéntes maradt: így fordulhatott elő, hogy a megrendelésekből nem volt hiány, a lebonyolított üzletekből már annál inkább. A Financial Times információi alapján 

Annyira pocsékul ment, hogy máshol is alkalmazzák 

A kínos eredmény felerősítette azokat a hangokat, amelyek szerint a közös beszerzés nem éppen a legjobban működő mechanizmus. Különösen figyelemre méltó ez annak tükrében, hogy az Európai Bizottság folyamatos vitában áll a tagállamokkal a védelmi képességek erősítése kapcsán, ahol ugyanezt akarja erőltetni – eddig a legcsekélyebb sikerrel.  

Ursula von der Leyen kedvét azonban nem lehet elvenni: az Európai Bizottság elnöke szerint a közös beszerzés igazi sikertörténet, így ígéretet tett arra, hogy hamarosan kezdődő új mandátuma alatt még több árucikkre terjeszti ki a modellt. „Ki kell használnunk piacunk erejét és méretét az ellátás biztosítására. Ezért javasolni fogom az aggregált mechanizmusunk kiterjesztését, hogy a gázon túl magába foglalja a hidrogént és a kritikus nyersanyagokat is” – mondta még júliusban, pedig akkor már ismerte a valós mutatókat.  

Az érdeklődő energiavállalatok úgy vélekedtek, hogy a platform kapcsolati tőkeépítésre igen, másra viszont nem nagyon volt jó – vagyis eredeti célját, a közös vásárlóerőtől remélt árleszorító hatást egyáltalán nem érte el. A Financial Timesnak nyilatkozó egyik energiavállalat vezetője szerint a válság idején a piac éppen úgy működött, ahogy működnie kell egy krízis alatt, a gáz is oda került, ahol szükség volt rá, az AggregateEU ​​platform tehát gyakorlatilag okafogyottá vált. Az Európai Számvevőszék júniusi értékelésében pedig a megkötött szerződések hiányára hivatkozva gyakorlatilag értékelni sem tudta a közös gázbeszerzés pénzügyi vonatkozásait. Mint írták, nem lehet meghatározni a platform hozzáadott értékét a gázpiachoz, és olyan hiányokat sem tudtak azonosítani, amelyet az AggregateEU segítségével kezeltek volna. 

Az Európai Bizottság szóvivője szerint a platform „Európa kollektív piaci súlyát a versenyképesebb árak elérése érdekében hasznosította”, a cégek pedig igenis „nagy érdeklődést” tanúsítottak iránta. Eddig a mondatig teljesen igaz lehet a történet.  

*** 

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.