Szíria új vezére hazahívta a szír menekülteket
Abu Mohamed al-Golani felszólította a menekülteket, hogy térjenek haza „egy új Szíria” felépítésére.
Azonnal ugrott az olaj ára a közel-keleti rakétatámadás után. Irán OPEC-tag, ráadásul közvetlen ráhatással bír a térség olajkereskedelmére. Ha Izrael megtorlásul az iráni olajlétesítményeket is célba veszi, az nagyon súlyos következményekkel járhat a globális energiapiacra.
A szerző a Makronóm újságírója.
Az olajpiaci ár azonnal emelkedni kezdett az Izrael elleni iráni rakétatámadások után – reagálva nemcsak a történtekre, de a lehetséges eszkalációs kockázatokra is. A súlyosbodó konfliktus a teljes Közel-Keletet magába szippanthatja, az pedig a globális energiapiac átmeneti káoszához vezethet.
A nemzetközi etalon brent kőolaj hordónkénti ára 5 százalékkal, 75,40 dollárra emelkedett kedden, míg az amerikai West Texas Intermediate szintén 5 százalékkal, hordónként 71,84 dollárra ugrott. A kereskedők azonnal vészcsengőt nyomtak, arra figyelmeztetve, hogy a közel-keleti események az energiakereskedelemre is súlyos hatással lehetnek, miután az érintett terület a globális olajtermelés egyharmadáért felel. Irán ráadásul a világ legfontosabb energiarégiójában, annak kitermelői létesítményeinek és kereskedelmi útvonalának metszéspontjában fekszik, vagyis a piac azonnal követni kezdi egy esetleges geopolitikai robbanás kockázatát – legalábbis az első napokban és hetekben.
Általános gyakorlat, hogy amikor az eszkalációs kockázatok csillapodni kezdenek, a piac is villámgyorsan megnyugszik, vagyis az olajár nem tart fent „harckészültséget” huzamosabb ideig, hacsak a piac nem lát tartós aggodalomra utaló jeleket.
Miután Irán – amely napi 1,7 millió olajjal kereskedik és a világ legnagyobb olajkereskedelmi útvonala, a Hormuzi-szoros mellett fekszik – előre figyelmeztette Izraelt, hogy amennyiben megtorló intézkedésekkel él válaszul a rakétacsapásra, újabb támadásokat indít ellene, jelenleg az elemzők az eszkaláció mértékének megfelelő forgatókönyvekkel és olajárakkal kalkulálnak. Az igazán riasztó szcenárió akkor valósulna meg, ha Izrael nemcsak az iráni katonai bázisok és eszközök, hanem a kritikus infrastruktúra, közte az energiatárolók ellen is csapást mérne.
Az áprilisi rakétatámadást a világ megúszta eszkaláció nélkül. Az izraeli kormány higgadt maradt, és egy szinte udvarias válaszcsapáson túl nem mérgesítette tovább a helyzetet. A mostani helyzet merőben más: Netanjahu toleranciája nyomokban sem éri el az akkori küszöböt, és cseppet sem riad vissza attól, hogy a legnagyobb eszkalációs lehetőségeket is megemlítse.
A piac ennek ellenére változatlanul hűti magát, az „ameddig nem történik meg a baj, mi sem lépünk” elv alapján. A brent olaj ára nem sokkal a támadás utáni megugrást követően 2,5 százalékkal, 73,56 dollárra esett vissza, és nem is indult meg újra felfelé.
Elemzők szerint egy árrobbanásra csak abban az esetben kell számítani, ha a konfliktus valóban kitejed, és elborítja az Öböl-országokat is. Akkor viszont nagyon.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.