Bár a mesterséges intelligenciával felvértezett robotok fejlesztése folyamatos, még számos technikai és biztonsági akadály áll előttük, így egyhamar nem veszünk otthonra is egyet. De ne hagyjon el minket a remény: az OpenAI már gőzerővel dolgozik egy háztartási humanoid roboton.
A szerző a Makronóm újságírója.
Az amerikai Boston Dynamics robotikai vállalat 2013-ban mutatta be az Atlas nevű robotot. A Darpa Robotics Challenge-en leleplezett 188 centiméter magas humanoid képes volt egyenetlen talajon járni, dobozokról leugrani, sőt lépcsőzni is – és akkoriban úgy tűnt, mintha egy sci-fi filmbe csöppennénk. Úgy néz ki, elérkezett az idő, amikor a robotok átvállalják az unalmas és nehéz munkákat.
Azóta a mesterséges intelligencia (MI) terén hatalmas előrelépések történtek. A legújabb nyelvi modellek és generatív MI-rendszerek új lehetőségeket kínálnak az ember-gép interakcióra. Azonban a fizikálisan is létező robotokkal továbbra is nagyrészt gyárakban és raktárakban találkozhatunk, ahol előre meghatározott feladatokat végeznek, gyakran biztonsági kerítések mögött. A háztartási robotok jelenleg csak a porszívókra és az ehhez hasonló eszközökre korlátozódnak.
Jenny Read, az Egyesült Királyság kormányának kutatás-fejlesztési ügynöksége, az Advanced Research and Invention Agency (ARIA) robotikai programjának igazgatója szerint a robotikai fejlesztések nem haladtak olyan ütemben, mint a szoftvereké.
Nem mondom, hogy nincs előrelépés, de ha megnézzük, mi történt a számítástechnikában és a szoftverek terén, megdöbbentő, hogy mennyivel kevesebb a változás.”
A robotok fejlesztése több erőforrást igényel, állítja Nathan Lepora, a Bristoli Egyetem robotika- és mesterségesintelligencia-professzora. Egy hozzáértő szakember egy számítógéppel megírhat egy algoritmust, de egy robotot fizikailag is meg kell építeni, ami jóval időigényesebb.
A kutatólaborok és a cégek remélik, hogy áthidalják ezt a szakadékot. A Boston Dynamics idén áprilisban nyugdíjazta az eredeti hidraulikus Atlas modellt, és egy új változatot mutatott be, amelyet a következő években terveznek kereskedelmi forgalomba hozni.
Az oregoni székhelyű Agility Robotics pedig azt állítja, hogy Digit nevű robotja az első humanoid, amelyet már fizetett munkára alkalmaztak, dobozokat mozgat egy logisztikai létesítményben.
Elon Musk szerint a Tesla humanoid robotja, az Optimus pedig jövőre már dolgozni fog a Tesla autógyáraiban.
Read szerint még nem jött el az idő, hogy a robotok a szigorúan ellenőrzött környezeteken kívül is tevékenykedjenek. Az MI fejlődése önmagában csak korlátozott mértékben segíti a jelenlegi kreációkat, sok feladathoz kulcsfontosságúak a robotok fizikai képességei. A generatív MI-rendszerek tudnak verset írni vagy képeket alkotni, de nem képesek elvégezni azokat a monoton és veszélyes munkákat, amelyeket a leginkább szeretnénk automatizálni. Ehhez több kell, mint egy „agy egy dobozban”.
Read elmondta, „a robotok felhasználási módja attól függ, hogy képesek-e pontosan és ügyesen kezelni a tárgyakat anélkül, hogy ártanának azoknak”. Az emberek ebben kiválók. Képesek vagyunk ösztönösen váltani egy súlyzó emelése, egy tojáshéj megfogása, egy sárgarépa aprítása és egy szósz keverése között. Emellett kiváló a tapintási érzékelésünk, amire a Braille-írás olvasása is tökéletes példa. Ezzel szemben a robotoknak nem ilyen egyszerű. Read ARIA programja, amely 57 millió fontnyi támogatást gyűjtött, erre a problémára összpontosít.
Rich Walker, a londoni Shadow Robot igazgatója szerint a robotikus kézügyesség egyik kihívása a méretarány. A Shadow Dexterous Hand nevű eszközüknek így az emberéhez hasonló kezei vannak, öt ujjal és az összes ujjperccel. Az emberi méretű kéz egyik előnye, hogy megfelelő méretű és alakú ahhoz, hogy emberi eszközöket kezeljen. Walker példaként egy laboratóriumi pipettát említ, amelyet formázható ragasztóval, Sugruval módosított, hogy ergonomikusabb legyen. Egy pipettát közvetlenül egy robotkézhez lehet csatolni, de akkor az csak pipettázni tudna, és semmi másra nem lenne alkalmas.
Míg számos vállalat a nehézségekre hivatkozik, az OpenAI inkább merészen belevágott a háztartási humanoid robot tervezésébe. A cég legújabb fejlesztése, a NEO igencsak ígéretes.
A norvégiai 1X vállalattal közösen megalkotott humanoid robot célja, hogy ötvözze az emberihez leginkább hasonlító fizikai megjelenést és képességeket a fejlett mesterséges intelligenciával. Ez a kombináció nem csupán a kutatási laborok vagy az ipari létesítmények falain belül képzelhető el, hanem a háztartásokban is egyre valóságosabb lehetőséggé válik.
A NEO születésében az OpenAI úttörő MI-algoritmusai játszottak központi szerepet. A robot képes összetett utasításokat értelmezni és végrehajtani, dinamikus környezetben navigálni, valamint tanulni a tapasztalataiból, így egyre hatékonyabbá és önállóbbá válik. Az OpenAI a projekt keretében arra törekszik, hogy a robot képes legyen alkalmazkodni a változó körülményekhez és feladatokhoz, hasonlóan az emberekhez, akik folyamatosan igazodnak a környezetükhöz.
A NEO fejlesztése során az egyik legfontosabb cél az emberhez hasonló finommozgások megvalósítása volt, amely a korábbi humanoid robotok egyik legnagyobb kihívása. A NEO azonban már most kiemelkedik ezen a téren. Fejlett érzékszervi bemenetekkel és finommotorikus képességekkel látták el, amelyek lehetővé teszik, hogy különféle tárgyakat precízen és biztonságosan kezeljen. Nem csupán egyetlen konkrét feladatra optimalizálták – képes alkalmazkodni, új kihívásokkal szembenézni és különféle tevékenységeket végrehajtani, legyen szó logisztikai feladatokról vagy akár háztartási munkákról.
A NEO tervezésénél kiemelt figyelmet fordítottak a biztonságra. A robot nemcsak a dizájn kedvéért visel puha anyagú ruhát, hanem a balesetek esetében is valamelyest csökkenti a környezetében bekövetkező károkat.
Egy másik forradalmi funkció a NEO „VR teleop sync mode” technológiája, amely lehetővé teszi a távoli irányítását virtuális valóság segítségével. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók képesek valós időben irányítani a NEO-t, mintha egy avatárt mozgatnának a digitális világban, miközben a robot valós, fizikai környezetben hajtja végre a feladatokat. (Képzeljük csak el, hogy munkába menet előtt elindítunk egy mosást, majd az 5-10 perces kávészünetben a NEO segítségével kiteregethetünk.)
Ezen túlmenően a robot képes tanulni ezekből a feladatokból, ami azt jelenti, hogy idővel autonómabbá válik, és egyre összetettebb dolgokat is képes önállóan elvégezni. Emellett külön érdekes, hogy testbeszéddel is kommunikál.
Az AI News szerint az ára nagyjából egy autó árával fog vetekedni, de a cégnek nem ez lesz a robotból az egyetlen bevételi forrása, valószínűleg havi előfizetéses szolgáltatásokat is párosítanak a termékhez. A széles körű tesztelést a tervek szerint a jövő év elején kezdik el.
Kapcsolódó:
Az OpenAI és Jony Ive egy titkos, tenyérnyi MI-eszközt fejleszt, amely 2026-ra várható, de már most aggályokat kelt a folyamatos „hallgatózása” és „leskelődése” miatt. A mindig bekapcsolt készülék adatvédelmi vihart kavart, miközben technikai akadályok, például a számítási kapacitás hiánya is nehezíti a piacra lépését.
Három nagy techcég 23 millió dolláros partnerséget kötött az Egyesült Államok egyik legnagyobb tanárszakszervezetével – nagyot kaszálhatnak rajta.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
A kis délkelet-ázsiai ország 1 milliárd szingapúri dollárt fordít a következő öt évben a mesterséges intelligencia fejlesztésére.
Elon Musk megvenné az OpenAI-t, a globalista sajtó szerint azért, mert minden hatalmat magának akar. De tényleg ez áll az ügy hátterében?
A történelem leghosszabb életű emberei túléltek háborúkat, járványokat és birodalmakat. A különleges versenyben a nők vezetnek.
Nem fogta vissza magát a vereség után.
