Németországban zsinórban robbantják fel a bankautomatákat

A bankautomaták felrobbantása sokkal biztonságosabb, mint magát a bankot kirabolni, a bűnözői csoportok így mára szervezetten űzik az ATM-ek kirámolását. Európában 2005-ben ütötte fel a fejét a jelenség, Németország azonban különösen fertőzött területté vált: 2016-ban 318 automatát robbantottak fel, míg 2022-ben (csúcsot döntve) már 496 ATM ellen követtek el merényletet.  

ATM-bandák 

Hogy miért éppen Németország? Nem volt ez mindig így. Az ATM-robbantások fő helyszíne a szomszédos Hollandia volt, ám ott radikális változtatást eszközöltek a bűnözés visszaszorítására: húszezerről ötezerre csökkentették az automaták számát, ezzel párhuzamosan arra ösztönözték a vállalkozásokat és a lakosságot, hogy felejtsék el a készpénzes fizetést. A terv bevált, így az automatákat fosztogató csoportok Németországba tették át a székhelyüket, ahol 50 ezer automatás terülj, terülj asztalkám várta őket.  

Itt még attól sem kellett félniük, hogy olyan megoldást alkalmaznak, mint Hollandiában. Németország történelmi függőségben áll a készpénzzel, a polgárok már a gondolatától is rosszul vannak, ha nincs náluk cash. Ahogy a Bloomberg írja: a helyzetet súlyosbítja, hogy Hollandiától eltérően a német bankrendszer igen szerteágazó, a nagy pénzintézeteken kívül megszámlálhatatlan független bankkal (mindegyik saját ATM-ekkel). 

A rendőrség nem kis problémával találta szembe magát. A törvényalkotók módosításokkal igyekeznek a segítségükre sietni, többek között a minimumbüntetést 2, a maximumot pedig 15 év börtönre emelték az ATM-robbantásért, sőt: az ügyészség igyekszik egyesesetekben a gyilkossági kísérletet is a bűnözők számlájára írni, amennyiben olyan területen követik el a robbantást, ahol elméletileg azzal mások testi épségét is veszélyeztethetik.  

Ez azonban önmagában kevés. Ha az ATM-gyártók és a bankok nem követnek el mindent a pénz biztonságos őrzéséért, a rendőrség és az ügyészség csak utólag tehet már bármit. Megindult tehát az egymásra mutogatás helyett az együttműködés a rendőrség, a pénzügyi szektor, a biztosítótársaságok és a bankok képviselői között valamilyen hatékony elrettentő módszer kieszelése ügyében.  

Köd utánam 

A német pénzügyi szektor beszámolója szerint az elmúlt években több mint 300 millió eurót költöttek biztonsági intézkedésekre. Ezek között szerepelt a riasztórendszerek és egyéb védelmi technológiák telepítése, az ATM-előterek éjszakai lezárása és a gépek pénztartalmának csökkentése. Bár az idén visszaesett az ilyen jellegű bűncselekmények száma, nagy sikert nem lehetett bejelenteni a bűnözőkkel folytatott harcban. Azok minden ötletre saját ötlettel válaszoltak, meglepően eredményesen. 

Amikor például az ATM-előtereket olyan berendezésekkel szerelték fel, amelyek sűrű füstöt bocsátottak ki rablás esetén, a bűnözők legközelebb lombfúvókkal a kezükben jelentek meg. Az automaták burkolatának megerősítése után a gázalapú robbanóanyagról ők is áttértek a keményebb hatású, szilárd alapanyagúakra. Próbálkoztak természetesen a rablásoknál védekezésül használt festékpatronokkal is, amelyek használhatatlanná teszik a bankjegyeket – a gond ebben az esetben csak az volt, hogy a festéket nem lehetett többé eltávolítani a papírból, így a bankjegyek nemcsak a rablók, hanem mindenki számára használhatatlanná váltak, vagyis a végeredmény ugyanaz volt, mintha elrabolták volna.  

Így megy vég nélkül a macska-egér harc, amelyben jelenleg a macska, vagyis a rendőrség is tud valamilyen eredményt felmutatni, ha annak lehet nevezni, hogy a támadásoknak „mindössze” 60 százaléka sikeres.  

Egy megoldás marad 

Vég nélküli vita folyik arról, mi lenne a megfelelő módja az ATM-ek védelmének. Egyes bankbiztonsági szakértők a legradikálisabb megoldást szorgalmazzák: egyszerűen el kell távolítani az automatákat mindenhonnan. Ha nincs mit kirabolni, nem is fogják kirabolni – érveltek az ötlet mellett.  

Ugyanakkor viszonylagos sikereket értek el azokon a területeken, ahol az elkövetőket különböző technikai és digitális eszközök segítségével azonnal követni tudják, valamint kockázat szerint kezdték el kategorizálni az automatákat – leszerelésnél egyszerűbb a döntés, miközben elkerülhető a tömeges forgalomból kivonás. Észak-Rajna–Vesztfália, Hessen és Alsó-Szászország tartománynak így sikerült eredményeket elérni a megelőzés területén – az ő diadaluk azonban mások balszerencséje volt. A bűnözök ugyanis egyszerűen délebbre húzódtak, Bajorország felé, de nem ritka immár, hogy Svájcban és Ausztriában is akciókat hajtanak végre.  

A tökéletes megoldás természetesen valóban az ATM-ek megszüntetése lenne, ezt viszont a már említett készpénzfétis miatt Németországban gyakorlatilag lehetetlen lenne kivitelezni. A magánélet döntéseinek szentsége, a techcégek és a virtuális tranzakciók iránti bizalmatlanság, a politikai és pénzügyi válságok miatti folyamatos aggodalom mind hozzájárul a készpénz imádatához. Ennek megfelelően a Bundesbank tavalyi, a fizetési szokásokról szóló tanulmánya szerint a németek a vásárlásaik közel 60 százalékáért készpénzben fizetnek.  

Az ATM-ek tehát maradnak. 

*** 

Fotó: Flickr

Kapcsolódó:

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.