A tisztán elektromos autók kereslete világszerte csökken. A Ford, a Renault, a Kia, a Hyundai, a Porsche és a Stellantis a tisztán elektromos járművek fejlesztéséről a hibrid hajtásláncok fejlesztésére helyezi át a hangsúlyt.
A hibrid gyártás és értékesítés globálisan növekszik, miközben az idén eddig a világ autóipara folyamatos visszaesést tapasztal a tisztán elektromos járművek (BEV) piacán. Emiatt a trendváltozás miatt az autóipari vállalatok kénytelenek megbirkózni a globális és ipari szinten kitűzött nettó zéró célok eléréséhez nélkülözhetetlen termék iránti kereslet csökkenésével – írja a gépjárműipari elemzéseiről ismert portál, a just-auto.com minapi anyaga. E szerint
a piaci igényekre reagálva az olyan cégek, mint a Ford, a Renault, a Kia, a Hyundai, a Porsche és a Stellantis (Alfa Romeo, Citroën, Fiat, Jeep, Lancia, Peugeot márkák) a tisztán elektromos járművek innovációjáról a hibrid hajtásláncok fejlesztésére helyezik át a hangsúlyt mint átmeneti technológiára.
A Porsche egyik szóvivője a Just Autónak nyilatkozva elmondta:
Az elektromos autókra való átállás lassabban halad, mint ahogy azt öt évvel ezelőtt feltételeztük. Az átalakulási fázisban nagyon fontos, hogy rugalmas hajtásláncválasztékunk legyen, mert a keretfeltételek változnak, és a világ különböző régiói eltérő ütemben fejlődnek.”
A fenti vélemény ráadásul nem egyedüli, sokkal inkább a teljes piaci hangulatot tükrözi, mivel az utóbbi időben számos bejelentés született a tisztán elektromosautó-gyártás időleges visszafogásáról.
Miután tavaly 4,7 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el elektromosjármű-üzletágában, a Ford áprilisban egyszerűen késleltette egy új SUV és elektromos pickup teherautó előállítását ontariói üzemében. Ehelyett inkább benzinüzemű teherautók gyártására koncentrált, a magas keresletre reagálva. A magasabb negyedéves veszteség-előrejelzés mellett Jim Farley, a cég ügyvezető igazgatója júniusban a CNBC-nek azt is elmondta, hogy szerinte
a nagy elektromos járművek, mint például a teherautók „soha nem fognak pénzt hozni”,
mivel csak a nagy akkumulátorcsomag kezdeti költsége 50 ezer dollár. Ehelyett a Ford a jövőben is inkább a kisebb elektromos járművekre összpontosít.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Allison Dinner
Törökország a 8,7 milliárd dolláros szénárgaranciával a hazai lignitet favorizálja, hogy csökkentse az energiaimport-függőségét, ám ez fékezi a zöldátállást. A napenergia költsége jóval alatta marad a szénnek, mégis a fosszilis lobbi diktál.
A Nature Sustainability friss tanulmánya leleplezi az olajóriások greenwashingját: a globális szénhidrogén-kitermelés 88 százalékát adó cégek csupán 1,42 százalékát kontrollálják a megújuló energiának, miközben milliárdokat költenek a fenntarthatóság látszatára. Ez nemcsak üres retorika, hanem a zöldátállás lassulásának a jele, miközben a globális energiaigény rohamosan nő.
Több sebből vérzik Ukrajna zöldenergetikai átmenete – ám egy friss tanulmány mégis eléggé optimista.
A hidrogénüzemű járműveket egykor a jövő kulcsának tekintették az autóiparban: gyors tankolás, nagy hatótávolság, nulla károsanyag-kibocsátás. Mégis, az idén már tömegével zárják be a töltőállomásokat, és a legtöbb gyártó feladta a technológiát. Mi vezetett a bukáshoz?
Miközben az Airbus és a Boeing együttesen uralja a globális utasszállítógép-piac 95 százalékát, a két gyártó csak a 1960–80-as évek technológiáját tupírozza. A Transport & Environment friss anyaga szerint 60 millió autónyi éves kibocsátása „marad évente a levegőben”.
Az EU a zöldátállás élharcosa szeretne maradni, de egyre nagyobb kérdés, hogy ki és miből fizeti meg ennek növekvő árát. A következő hét év költségvetése eldönti, hogy Európa képes-e összeegyeztetni a klímavédelmet a gazdasági túléléssel.
Aki békét akar, az a miniszterelnökkel tart a mai háborúellenes gyűlésen Győrben.
Persze mindenkinek lehet rossz napja, na de ennyiszer?
