Az előzetesen beharangozott közös akarat csupán illúzió volt: valójában nincs egység a zárolt orosz vagyonok elkobzásának ügyében. A G7-ek pénzügyminiszterei között minden eddiginél nagyobbak a véleménykülönbségek.
Bár Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter hetekkel ezelőtt jelezte, hogy megtalálták a módját az orosz zárolt állami vagyon elkobzásának, a nemzetközi jogi szakértők és a világ vezető pénzügyi gurujai egyaránt a fejüket csóválták a hír hallatán, több esetben figyelmeztető nyilatkozatokat adva ki arról, milyen negatív következményekkel járhat egy ilyen precedens nélküli agresszív döntés.
Yellen jelen esetben finoman szólva is tét nélkül játszik. Az orosz (befagyasztott) vagyonnak csak elenyésző részét fektették be az USA-ban, az igazán nagy játékos a belga Euroclear alapkezelő, amely 200 milliárd eurónyi orosz jegybanki pénzen ül. Maga a vállalat egy ideig jó képet vágott a moszkvai pénzek valamilyen felhasználásának ötletéhez, ám Yellen noszogtatása után már határozottan közölte: abban, hogy a vagyonok kamatait használják fel Ukrajna támogatására, benne van, de óva int attól, hogy az alapösszeget bárki bolygatni kezdje. Nemcsak azért, mert teljesen ellentétes a nemzetközi és a szokásjoggal, de azért is, mert a továbbiakban nem lesz olyan ország a világon, amely rábízná az állami vagyonának kezelését. A kockázat egyébként is óriási: az Európai Központi Bank elnöke folyamatosan nyomja a vészcsengőt az elkobzás ötletét hallva. Mint mondja, egy ilyen lépés teljesen alááshatja az Európába és az euróba vetett pénzügyi bizalmat, ami a valuta értéktelenedését eredményezheti.
A G7-es pénzügyminiszterek legutóbbi találkozója után Bruno Le Maire francia tárcavezető nyíltan cáfolta az együttes akaratról keringő híreket, egyben Yellen ötletét is elutasította. Szerinte egyáltalán nem legális 300 milliárd dollárnyi orosz vagyon elkobzása és Ukrajnába küldése. Mint mondta, elutasítják az USA álláspontját, és meggyőződésük, hogy
az amerikai javaslatot a nemzetközi jog semmilyen formában nem tudja támogatni, márpedig a nélkül Franciaország nem adja áldását semmilyen vagyonelkobzásra.
Hozzátette: nemcsak a G7-ek megegyezése szükséges, hanem a G20-é is. (Ott azonban jelen van az asztalnál Kína és Oroszország is, vagyis az egész tárgyalás már a kezdete pillanatában feleslegessé válik.) Mindez nem azt jelenti, hogy a G7-ek feladták volna a megoldás megtalálását, mindössze azt jelzi, hogy néhány taggal szemben vannak országok, amelyek nagyon is számolnak a lehetséges következményekkel, az amerikaiak által emlegetett jogi alapot pedig erősen megkérdőjelezhetőnek tartják. Le Maire ezzel kapcsolatban széles körű nemzetközi konszenzust tartana célravezetőnek, még akkor is, ha egyébként egyetért azzal az ötlettel, hogy Ukrajna újjáépítését orosz pénzből kell fedezni.
Ezt is ajánljuk a témában
A legnagyobb orosz állami vagyont kezelő értéktár, a belga Euroclear reményét fejezte ki, hogy a döntéshozók racionálisan gondolkodnak, és nem ugranak fejest a kisajátítási tervbe. Ha mégis, az teljesen alááshatja az euróba és általában Európába vetett bizalmat.
A francia pénzügyminiszter segítségére német kollégája sietett. Christian Lindner szerint Le Maire-nek teljesen igaza van, és az eredeti elképzelés tűnik a legkivitelezhetőbbnek, vagyis az orosz pénz kamataihoz kell hozzányúlni: bármennyire is kevésnek tűnik az így nyert összeg, ez az egyetlen reális, jogilag biztonságos és gyorsan kivitelezhető ötlet.
Washington nem meglepő módon nem így látja: bár a kamatnyereségre kirótt (100 százalékos) adó ötletét jónak tartja, Yellen köti az ebet a karóhoz, és továbbra is az orosz jegybank teljes összegének elköltését javasolja. A Kreml többször figyelmeztette a Nyugatot: ha hozzá mer nyúlni a pénzéhez (az oroszok a „rablás” szót használják), nemcsak nemzetközi bíróságra citál minden országot, de a nála lévő nyugati vagyonra is ráteszi a kezét – az ráadásul nagyjából fedezné is a veszteségét.
Az ügyben Kanada és Japán is megszólalt, előbbi (mint mindig mindenben) Washingtonnal ért egyet, míg utóbbi inkább a franciák és a németek álláspontját érzi helyesebbnek, és további, a nemzetközi joggal is összhangban lévő ötletelést szorgalmazva óvatosan a kamatadó összegének Ukrajnába küldése mellett tette le voksát.
Érthető, hogy az USA kapkod a legjobban az ügyben: a republikánus többségű kongresszus immár hosszú hónapok óta jegeli a 61 milliárd dolláros ukrán segély postázását, a Fehér Ház így egyre kétségbeesettebben próbál megoldást találni az ukrán finanszírozás problémáira. Yellen maga a napokban kijelentette: némi kockázata valóban lehetséges a teljes vagyon elsajátításának, abban azonban kételkedik, hogy az orosz eszközök lefoglalása meggyengítené akár a jenbe, akár a dollárba, akár az euróba vetett bizalmat.
A központi bankok, élükön az EKB-val azonban pontosan ezt ismételgetik, amióta a gondolat először felmerült. Halkan azt is hozzáteszik: ebben az esetben lehet, hogy az Egyesült Államok a leghangosabb, de az biztos, hogy nem rajta fog csattanni az ostor.
Kapcsolódó:
Fotó: Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter
MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
***
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az ukrán elnöki hivatal korábbi vezetőjét két hónap előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság korrupciós vádak miatt.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Egy esetleges tűzszünet vagy békemegállapodás után Ukrajna előtt számos kihívás állna.
Egy jogi státusz elég lehet ahhoz, hogy fiatal férfiak is a frontra kerüljenek.
Az ukrán elnök elárulta, hol támadtak leginkább az oroszok.
Nagyon rossz előjel a Kárpátalját ért dróntámadás.
Nem öregszik az örökifjú Paksi Vasember!
Hiszékeny Dezső tudatosan döntött úgy, hogy teret ad a választáson az ellenzéknek.
