A legnagyobb olajvállalatok immár teljesen nyíltan érvelnek a zöldátállás ellen. Az olaj iránti kereslet egyre nagyobb, a profit óriási, miért kellene hát csökkenteni a kitermelést?
A szerző a Makronóm Intézet elemzője.
A Carbon Tracker új jelentése szerint a világ legnagyobb olajcégei (élükön az amerikai Big Oil vállalataival) finoman szólva sem próbálják meg elérni a Párizsi Megállapodásban megjelölt klímacélokat – annak ellenére, hogy kommunikációs üzeneteik eddig végig a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről szóltak.
A dokumentum szerint a vállalatok egyáltalán nincsenek felkészülve az energiaátállásra, ám egy közelmúltban lezajlott konferencia azt is megmutatta, hogy a hatalmas kereskedelmi igény és a szédületes profit miatt nem is nagyon akarnak.
Houstonban a napokban rendezték meg a CERAWeek energiafórumot, ahol nyolcezer érdeklődő, szakértő és vállalatvezető gyűlt össze, hogy elemezzék az olajipar jelenlegi állapotát. Az eseménynek szó szerint ünnepi hangulata volt: az Egyesült Államok olaj- és gáztermelése minden rekordot megdöntött az elmúlt hónapokban, a kereslet folyamatosan nő, az ukrajnai háború nyomán kirobbant energiaéhség és áremelkedés pedig az elmúlt két évben akkora profitot termelt a cégeknek, amelyről álmodni sem mertek.
Mindössze néhány hónappal a COP28 klímavédelmi csúcs után, ahol szent esküvel hangzott el a világ vezetőitől, hogy gőzerővel megkezdik a fosszilis anyagok csökkentését, és 2030-ig megháromszorozzák a megújuló energiaforrások használatát, a houstoni dzsemborin a vezetők már egyáltalán nem tettek úgy, mintha a zöldátállás érdekében bármire is hajlandók lennének. A vezérek abban bíznak, hogy a fosszilis energiahordozók használata a csökkenés helyett újabb és újabb csúcsokat fog megdönteni – számolt be az eseményről a Financial Times.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ellentmondásos helyzetet nem csak a Big Oil alakította ki. Amint arra a felszólaló cégvezérek rávilágítottak: a vállalatok a kereslet után mennek, márpedig az egyre csak nő. Hogy miért? Alan Armstrong, a Williams energiavállalat igazgatója szerint azért, mert
a zöldátállás anyagi vonzatait senki nem kalkulálta bele a folyamatba, amikor pedig a kormányok, vállalatok, fogyasztók szembesülnek a költségekkel, hirtelen visszavonulót fújnak, és ragaszkodni kezdenek a jól bevált, olcsóbb fosszilis megoldásokhoz.
Mint mondta, négy-öt évvel ezelőtt azon ment a lelkendezés, hogy pár éven belül minden zöldenergiával fog működni. „És mi van most? Azon jajgatnak, hogy ez mennyire drága” – fogalmazott.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete legutóbbi jelentésében „vörös riasztást” adott ki, rámutatva, hogy a 2023-as év volt minden idők legmelegebb éve. A jelentésnek és lehetséges következményeinek elméletileg fel kellene pörgetni a zöldátállást kormányzati, vállalati és fogyasztói szempontból is, mégsem ez történik. A konferencián a Big Oil vezetői arra mutattak rá, hogy a fogyasztók egyáltalán nem hajlandók fizetni a szél- és a napenergiára való gyors átállás költségeit.
Az ExxonMobil kitermelői üzletágának vezetője egyenesen úgy fogalmazott: „Az a brutális igazság, hogy a világ még nincs felkészülve erre. A nagy ügyfelek nem hajlandók fizetni az extra átállási költségeket, a fogyasztók pedig nem tudják. Lehet egész nap zöldszervezetekkel vitatkozni, de ezek a tények”.
A Big Oil tehát (nem alaptalanul) azzal érvel, hogy nem azért nagy a kereslet, mert ők többet termelnek, hanem azért termelnek többet, mert nagy a kereslet.
A legőszintébben Amin Nasszer, a világ legnagyobb kitermelője, a szaúdi Aramco vezére fogalmazott, amikor azt mondta: „El kell felejtenünk a kőolaj és a földgáz fokozatos kivonásának illúzióját. Ehelyett további befektetésekre van szükségünk, hogy meg tudjunk felelni a keresletnek”.
A mindenhol tomboló zöldenergiás láz alapból felfuttatja a fosszilis hordozók „a teljes átállásig átmeneti” használatát, a népességnövekedés és a mesterséges intelligencia megjelenése miatt azonban olyan energiaigény lép fel, amelyre a zöldátállás kiötlői még csak nem is gondoltak.
Az MI kapcsán a Big Oil vezetői rámutattak: óriási mennyiségű és megbízható teljesítményű áramra van szükség az MI-központok üzemeltetésére.
A Nemzetközi Energiaügynökség prognózisa szerint az adatközpontok globális energiafogyasztása 2026-ra meghaladhatja az 1000 terawattórát, amely több, mint a 2022-es szint duplája.
A vezetők szerint ezt a mennyiséget képtelenség lesz kielégíteni a megújulókkal, különös tekintettel azok nem folyamatos és egyenletesteljesítményére, ezért az MI jövője gyakorlatilag a fosszilis energiahordozóktól függ.
A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint az olaj és a gáz iránti kereslet az évtized vége előtt tetőzik, ezt azonban mind az OPEC+, mind a Big Oil vitatja. Szerintük a tetőzés vagy a 2030-as, vagy az azt követő évtizedben fog bekövetkezni, az új befektetések és a termelés csúcsra pörgetése tehát valójában a piacnak való megfelelés alappillérei.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Freepik
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon
Az Európai Unió zöldátállásának költségei messze meghaladják a korábbi becsléseket, évente akár 1500 milliárd euróra is rúghatnak. A Bruegel Intézet friss jelentése szerint a klímaváltozás elleni küzdelem ára soha nem látott magasságokba szökhet a következő években.
Igen, ezen a listán is Kína vezet. Ebben semmi meglepő nincs, a megdöbbentő inkább az, hogy mennyivel.
2022-ben világszerte 13,7 millió munkahely volt a megújulóenergia-szektorban, ennek 41 százaléka Kínában. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése alapján 2030-ig további 8 millió zöldállás jön létre, miközben 2,5 millió, a fosszilis energiához kapcsolódó munkahely viszont megszűnik. Az OECD szerint a munkahelyek 25 százaléka érintett lesz a zöldátállásban, különösen a magas képzettséget igénylő pozíciókban.
A digitalizáció forradalmasítja a fejlődő országokat, van, ahol az élelmiszer-biztonsági tanúsítványok kiállítási ideje hat napról 10 percre csökkent, de a technológiai újítások Ázsiában másutt is csökkentik a bürokráciát és a szén-dioxid-kibocsátást – derül ki egy friss jelentésből.
A friss előrejelzések szerint az energiatárolási kapacitásnak 2030-ra az ötszörösére kell nőnie a klímacélok eléréséhez, ami lendületet ad a zöldenergia piacának. Ezen megoldások ára 2019 és 2023 között 40 százalékkal csökkent, jelentősen növelve a technológia versenyképességét.
A 2 százalékos arány három éven belül várhatóan 3,5-re emelkedik.
A Tisza Párt elnöke veszélybe sodorná Magyarországot és a magyarokat is – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
