Putyin nem várja felemelt kézzel, hogy elkobozzák az orosz vagyont

Februárban gyűlnek össze a G7-ek, hogy megvitassák, milyen lehetőségei vannak a Nyugatnak hozzáférni Oroszország 300 milliárd dollárnyi külföldi vagyonához, amelyet gyakorlatilag a háború kitörése után azonnal zároltak. Időről időre felmerültek különböző ötletek, ám ez idáig úgy tűnt, hogy Washington és Brüsszel hallgat azokra a szavakra, amelyek óva intenek attól, hogy bárki babrálni merjen Moszkva pénzével.  
 

Az Oroszország elleni gazdasági nyomásgyakorlás új utakra téved, ezúttal azonban az USA és az EU túl messzire akar menni. Az Egyesült Államok kormánya eddig épp a saját törvényeire és a nemzetközi jogra hivatkozva utasította vissza a vagyonelkobzás ötletét, most azonban azt kezdte el pedzegetni, hogy az igenis lehetővé teszi a vagyonelkobzást az agresszor által megtámadott vagy kárt okozó államok javára.  

Ahogyan a Financial Times összegző cikkében olvasható, a vagyonelkobzás három alapvető dolog miatt is nagyon rossz ötlet a Nyugat részéről. Egyrészt semmiféle hatása nem lesz Oroszországra nézve, másrészt a Nyugat a saját szabályain alapuló rendet fogja vele aláásni, harmadrészt – és ez a legfontosabb – sem Washingtonnak, sem Brüsszelnek továbbra sincs semmi joga hozzányúlni és elkölteni bármilyen formában az oroszok pénzét.  

Ha eleve nincs, nem is számolnak vele 

A háború elhúzódásával egyre több kormányra mind nagyobb nyomás nehezedik a saját választópolgárai részéről. A közvélemény-kutatások folyamatosan növekvő elutasítást mérnek Ukrajna vég nélküli finanszírozásával kapcsolatban, nem beszélve azokról az ígéretekről, amelyek a háború utáni újjáépítés költségeit tartalmazzák. Az egyik oka, hogy a Nyugat a zárolt kasszák fosztogatásával kacérkodik, éppen az, hogy lecsillapítsák az egyre idegesebb közhangulatot, hivatalosan – és enerváltan, még mindig tagadva a szankciós csomagok eredménytelenségét – azt hangoztatva, hogy a zárolt orosz vagyonok bizonyos összegeinek elköltése igazi tőrdöfés lesz Oroszország gazdaságába.  

Csakhogy ennek az érvnek nincs sok alapja. A külföldön zárolt orosz központi vagyon a háború kezdete óta elérhetetlen Putyin számára, nem is kalkulál vele senki. A Kreml teljes mértékben tisztában van azzal, hogy ameddig létre nem jön a békekötés, semmi esélye visszakapni a saját pénzét. Ennek fényében állít össze költségvetést, ezt tartja szem előtt a háborús gazdaság kidolgozásánál. A fagyott pénzek bármilyen elköltése nem oszt, nem szoroz Putyinnak, legfeljebb feldühíti őt. De hogy a gazdasági nyomásgyakorló hatása a nullával lesz egyenlő, az biztos.  

Messziről jött emberek 

Van azonban a nemzetközi jognak egy nagyon világos szegmense, amely azonnal megvilágítja, miért visszás a nyugati államok vágya a széfek kinyitására. A zárolt vagyonokat egyedül az a megtámadott vagy hadviselő ország sajátíthatja ki, amely a saját tulajdonát, területét ért károkat kívánja kompenzálni vele. Amikor tehát Ukrajna 2022 májusától kezdve nekiállt elkobozni a területén lévő orosz vagyontárgyakat, tulajdonokat és eszközöket, minden joga megvolt hozzá.   

Ugyanezt nehéz megmagyarázni az Egyesült Államok (amely a legtöbbet profitálta eddig a háborúból) vagy a legerősebb gazdasággal rendelkező európai országok esetében. Az orosz jegybanki vagyon legnagyobb része Belgiumban, egy jelentős összeg pedig Franciaországban hever, ám a helyzet világos:  

A nyugati elemzők és tanácsadók gyakran érvelnek egy kirívó precedenssel, amikor Kuvait 1990-es inváziója után a nyugaton heverő iraki zárolt vagyonokat elkezdték kisajátítani. Ez igaz, de jogilag erre megint csak akkor kerülhetett sor, amikor az ENSZ felhatalmazást adott a békemissziók megindítására. Abban a pillanatban, hogy a nemzetközi színtér ilyen módon a háború részévé vált, megnyílt az út az elkobzási eljárások felé.  

Ukrajnában más a helyzet: a NATO (élén az Egyesült Államokkal) nem győzi hangsúlyozni, hogy nem áll konfliktusban Oroszországgal, katonái nem harcolnak és nem is fognak harcolni Ukrajnában. A washingtoni jogértelmezés tehát alapjaiban hibás, az alkalmazása ellenben olyan veszélyes precedenst teremthet, amelyre hivatkozva a jövő konfliktusaiban tulajdonképpen bárki bármikor felolvaszthatja a területén lévő fagyasztott pénzeket, arra hivatkozva, hogy neki is kára származott a háborúból. Ez az út a globális pénzügyi rendszert bizalmi alapjaiban rengetné meg, a következményei pedig beláthatatlanul súlyosak lennének mind a dollárra, mind az euróra nézve.  

A saját rendszerét kérdőjelezi meg a Nyugat 

Amennyiben a Nyugat továbbra is biztosítani akarja Ukrajna lélegeztetőgépen tartását, és folyamatosan finanszírozni akarja a háborút, megteheti az orosz zárolt vagyonok nélkül is. A kulcsszó természetesen az amennyiben, hiszen az utóbbi hónapokban egyre több arra utaló jel bukkant fel, amely – minden hivatalos nyilatkozat ellenére – nem egészen a töretlen elkötelezettséget erősíti. Az eddig nyújtott több mint 100 milliárd dolláros segélyt a továbbiakban is fenntarthatja a Nyugat – az USA-ban mindössze egy kompromisszumos megoldás, az EU-ban pedig kétoldalú államközi megállapodások szükségesek hozzá (amennyiben Orbán Viktor miniszterelnök tartja a vétóját, és nem enged hosszú távú közös segélyt Ukrajnába).  

Ha azonban az Egyesült Államok és az Európai Unió mindenképpen feszítővassal esne neki az oroszok pénzesládájának, a szabályokon nyugvó rend őrei olyan bizalomvesztéssel nézhetnek szembe, amelyre semmilyen formában nincsenek felkészülve. Jogsértéssel és törvénytelen intézkedésekkel válaszolni Moszkvának ugyanis a saját maguk által kiépített rendszer alapjait aknázná alá: éppen azt rombolnák le, amelynek a megvédésére folyamatosan hivatkoznak. 

A Kreml bosszúja 

Az orosz elnök természetesen nem fogja szótlanul végignézni, ahogyan a Nyugat szórakozni kezd országa vagyonával. A Kreml a napokban közölte: Moszkva világosan látja a nyugati kiszámíthatatlanságot és azt is, hogy immár hajlandó akár a nemzetközi jogot is megsérteni, így természetesen felkészül a gazdasági ellencsapásra.  

Dmitrij Peszkov szóvivő – aki a G7-es terveket egyszerűen lopásnak titulálta – hozzátette: az orosz vezetésnek részletes listája van az országban fellelhető külföldi vagyonokról, így abban a pillanatban, hogy a Nyugat bármilyen formában hozzányúl az orosz tulajdonhoz, válaszul a Kreml is megindítja a kisajátítási eljárásokat. 

A februári találkozó előtt sem a nyugati szándékok, sem az arra válaszul adandó orosz megtorló intézkedések részletei nem tisztázottak még. Tény, hogy Moszkva eddig is a végletekig megnehezítette a külföldi vállalatok távozását Oroszországból, amennyiben azonban a vagyonelkobzás rögös útjára lépne, az valóban visszafordíthatatlan gazdasági lépés lenne, és hosszú időre elvágná a háború utáni Oroszországot is a nyugati együttműködésektől. Kérdés, hogy a G7 valóban hoz-e egy drasztikus döntést, amelyre a Kreml így akarna válaszolni. A világ pénzbiztonsági szempontból is jobb hely lenne, ha erre nem kerülne sor.  

Fotó: SERGEY GUNEYEV / POOL / AFP

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.