Az ukrán védelmi minisztérium tisztviselői és egy nevenincs fegyverszállító cég vezetői 40 millió dollárnyi összeget vágtak zsebre úgy, hogy soha nem teljesítették a szerződésben foglaltakat.
Nem csitulnak a korrupciós botrányok Ukrajnában. Az ottani védelmi minisztérium a háború kezdete óta nyakig benne van a leggyanúsabb ügyekben – nem csoda, hiszen fő megrendelője és kifizetője a haditechnikai beszerzéseknek.
A helyzet annyira reménytelenné vált, hogy tavaly ősszel Zelenszkij kénytelen volt kirúgni hűséges harcostársát, a donorországokban addig emblematikus és körülrajongott védelmi minisztert, Olekszij Reznyikovot.
Január végén újabb botrányos esetre derült fény. Az ukrán biztonsági szolgálat jelentése szerint olyan méretű közbeszerzési csalás történt, amely a sokat látott korrupcióellenes szerveket is meglepte.
A védelmi minisztérium képviselői és egy addig sehol nem jegyzett, Lviv Arsenal nevű fegyverkereskedő cég összesen mintegy 40 millió dollár értékű szerződést kötött aknavető gránátok beszerzésére, ám a vállalat soha nem szállított le egy darabot sem a megrendelt százezres tételekből.
A hatóságok eddig öt embert tartóztattak le, köztük a cég vezérigazgatóját és a védelmi tárca egyik beszerzésért felelős főosztályvezetőjét.
A történet még 2022 novemberében kezdődött, amikor a védelmi minisztérium másfél milliárd hrivnyát (majdnem 40 millió dollárt) utalt át az addig jobbára ismeretlen cégnek egy nagyobb, 120 mm-es tüzérségi lövedékeket és 82 mm-es aknavető gránátokat tartalmazó szállítmányért.
A kifizetést az imént említett, azóta kirúgott Reznyikov miniszter hagyta jóvá, előlegként a vételár 100 százalékát utalva át a kereskedőnek, aki – elmondása szerint – egy EU-s tagállamból szerezte volna be a szállítmányt.
A szállításnak 2023 februárjára teljesülni kellett volna, de az ukrán hadsereg egyetlen darabot sem kapott belőle a határidőig.
Amikor a védelmi minisztérium vizsgálatot indított, kiderült, hogy a Lviv Arzenalnak valóban van exportengedélye egy uniós tagállamból, csakhogy abban az országban egyáltalán nincsenek a szerződésben kikötött lövedékekből, a cégnek és a meg nem nevezett tagállamnak pedig engedélye sem volt harmadik országból szállítani.
A védelmi minisztérium most letartóztatott főosztályvezetője akkor azzal védekezett, hogy a tárca nem országokkal, hanem beszállítókkal köt szerződést, ebben az esetben pedig nem merült fel, hogy az Ukrajna donorországának számító tagállamnak valójában nincs a megrendelt készletekből. Arra azonban már akkor sem tudott válaszolni, hogy egy noname fegyverszállító cég hogyan kaphatott kiemelt fegyverkereskedői minősítést a védelmi minisztériumtól.
Egyébként a pénz több mint felét a Lviv Arzenal külföldi számlákra utalta, a maradékot pedig azonnal zárolták a hatóságok, amint kiderült, hogy az egész üzlet csupán az összegek ellopásáról szólt.
Ezt is ajánljuk a témában
David Cameron szóról szóra felmondta a legújabb, Ukrajnával kapcsolatos narratíva összes panelmondatát a Világgazdasági Fórumon, az orosz zárolt vagyonok elkobzásába viszont neki is beletört a bicskája.
A rendszerszintű korrupció egyre érzékenyebb téma Ukrajnában. Nemcsak a közvélemény dühe zúdul a vezetőkre, de amennyiben a hadsereg látja a kárát, még tovább mélyíti a szakadékot a katonai és a politikai vezetők között.
Az Európai Unió és a NATO ráadásul alapfeltételként szabta meg a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez a korrupció visszaszorítását, de az IMF és a Világbank is kitételként kezeli a kölcsönök folyósítása kapcsán a rendszerszintű sikkasztás befejezését.
Van egy ennél súlyosabb következménye is a minden héten napvilágot látott eseteknek. Az Ukrajna által várt magánbefektetők két okot jelöltek meg, amiért húzódoznak a pénzüket a háborús államban befektetni. Az egyik a biztonsági kockázatot jelentő háború, a másik a súlyos korrupció. Bár Zelenszkij a davosi Világgazdasági Fórumon igyekezett megnyugtatni a nyugati világ pénzmoguljait, hogy rendkívül sikeresen küzd a korrupció ellen, a jelek szerint nem sikerült százszázalékosan elhitetni velük, hogy az ukrán gazdaság ezen vetülete stabil és megbízható.
Zelenszkij társadalmi népszerűsége csökken, ebben pedig szerepet játszik a korrupció is. Bár az állampolgárok zöme nem gondolja úgy, hogy az elnök személy szerint korrupt lenne, a többségük úgy véli, hogy szemet huny a felső vezetés sikkasztásainak botrányai felett, ezáltal pedig igenis felelős a kialakult helyzetért.
Kapcsolódó:
***
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Egy már működő modellt vázolt fel az ukrán elnök.
Donald Trump világosan elmagyarázta a helyzetet.
A „hajlandóak koalíciójának” egyik leghéjább tagja szerint ez nem gyengítené a NATO-t.
Teljesen elmentek otthonról az SZDSZ volt államtitkárának, aki szerint Márki-Zay Péternek igaza volt 2022-ben, csak máshogy kellett volna fogalmaznia.
Nem maradt több kérdés.
Az orosz elnök nem zárta ki a párbeszéd lehetőségét.
Felúszott az SZDSZ maradéka, Magyar Bálinttal az élen, s gyorsan oda is tempózott Magyar Péter mögé...
Kontinentális léptékű Murphy-törvény: amit el lehetett rontani, azt el is rontották. Rajcsányi Gellért írása.
