Túléli-e Ukrajna energiaellátása a telet?

A tél igazi átok Ukrajnának. Az elkövetkezendő hónapokban ugyanis ugyanaz fog történni, ami tavaly: az oroszok a kritikus infrastruktúrát támadják majd, élén az energiahálózattal, ezzel próbálva meg morálisan is bedarálni az ellenfelet. Moszkva 2022 októbere és 2023 áprilisa között 1200 rakéta- és dróncsapást hajtott végre kifejezetten energetikai létesítmények ellen. A támadások viszonylag korán eredményt hoztak: november közepére Ukrajna elektromos hálózatának a fele már nem működött. 

Egy eleve lerobbant infrastruktúra 

Bár az ukrán hatóságok – érthető okokból – nem szolgálnak részletes adatokkal az elektromos hálózat jelenlegi állapotáról, a New York Times arról számol be, hogy a helyzet nem sokat javult az ENSZ idén nyáron közzétett jelentése óta, amely szerint Ukrajna termelési kapacitása tavaszra a háború előtti szint felére esett vissza.  

A helyzet különösen súlyos a szén- és gázalapú hőerőművek területén. Ezek hivatottak a csúcsfogyasztási időszakban a megnövekedett igényeket kiszolgálni, ám az előrejelzések szerint az idei télen mindössze 4,5 gigawatt energiát tudnak majd termelni, amely harmada a háború előtti teljesítményüknek. Ez az előrejelzés is a nyári, jócskán elmaradó teljesítménynek felel meg, vagyis azt jelzi, hogy az ukránok alig haladtak előre a helyreállítási és javítási munkálatokban.  

Utóbbinak két oka van: az egyik az alkatrészhiány, a másik a befektetők húzódozása attól, hogy egy eleve célpontnak kijelölt infrastruktúrába fektessenek be. Sőt: meglepő módon még a háború sújtotta Ukrajnával kapcsolatban is felmerült a klímacélokra mutogatás és a szénerőművek szembeni erős ellenállás. 

Ez akkora csökkenés, hogy egyes elemzők azt is felvetették: az ország még akkor sem lesz képes elkerülni a nagy területekre kiterjedő áramszüneteket, ha az oroszok egyáltalán nem támadnak.  

Az idő és a pénz 

A tavalyi orosz támadások okozta kárt 8,8 milliárd dollárra becsülik. German Galuscsenko energiaügyi miniszter szerint nagyjából 280 millió dollárnyi hrivnyát tudtak a javításokra költeni, ám az idővel is versenyt kellett futniuk az idei tél beállta előtt, így képtelenség volt azt várni, hogy vissza tudják állítani a háborút megelőző szintre az energiaszolgáltatást.  

Az ukránoknak egy évtizedekig épült és pár hónap alatt romba döntött infrastruktúrát kellett volna helyreállítaniuk mindössze fél év alatt, ami fizikai képtelenség. Ezért azokra a létesítményekre koncentráltak, amelyek a legkevesebb kárt szenvedték el, de több erőművön csak gyors és felszínes munkát tudtak végezni. A legnagyobb kihívást a nagyfeszültségű transzformátorok pótlása jelentette, azoknak ugyanis csaknem a fele sérült vagy semmisült meg. Ezek gyártása nem megy egyik napról a másikra: elkészítésük akár egy évig is tarthat, így Kijev csupán korlátozottan jutott hozzájuk. 

A tél paradoxona 

Galuscsenko miniszter szerint a helyzet egyfelől nem annyira tragikus, mint tavaly (köszönhetően a Nyugat által szállított légvédelmi rendszereknek), másfelől az oroszoknak mégis könnyebb a dolga, mint egy évvel ezelőtt, mert egy félig már elpusztított vagy súlyosan megsérült infrastruktúrát támadnak újra. „Sebezhetőbbek, de felkészültebbek is vagyunk” – mondta. 

Hogy ezek mennyire bizonyulnak hatékonynak, az csak akkor fog kiderülni, amikor az oroszok újra elkezdik intenzíven és széleskörűen támadni az ukrán infrastruktúrát. Vagyis akár napokon belül. 

*** 

Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.