Elkészült a hároméves bérmegállapodás: csütörtökön kiderülhet, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2027-ig
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Kijev szerint ez erkölcsi kötelessége az energiamultinak, hiszen nyeresége „véres pénz”.
Április elején German Galuscsenko, Ukrajna energiaügyi minisztere egy sajtóbeszélgetésen kifejtette: a nagy energiavállalatok (BP, Chevron, ExxonMobil, Total, Shell) az energiaválságból mintegy 200 milliárd dolláros hasznot húznak, ám mivel az energiaválság berobbanása éppen a háborúnak köszönhető, Ukrajna joggal várja el az extraprofit egy részét, hogy azt a saját infrastruktúrájában keletkezett károk enyhítésére fordítsa.
Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója, Oleg Ustenko (aki szerint a magyarok fizetik a kést, amellyel levágják az ukrán katona fejét) kézbe is vette a dolgot, és levelet írt a Shellnek, amelyben arra szólítja fel a vállalatot, hogy ossza meg Ukrajnával a Szahalin-projektben való részesedésének esetleges orosz felvásárlásából származó nyereségét.
Ez az a még nem is létező nyereség, amelyre Kijev máris lecsapott, mondván: a Shellnek erkölcsi kötelessége Ukrajnának adni a pénzt, hiszen eddigi befektetése a Szahalin-projektbe Putyin háborúját finanszírozta. Ahogyan Ustenko fogalmazott: ha a vállalat bezsebelné a részesedését, az olyan lenne,
A Shell nem kommentálta a felszólítást, mindössze annyit jegyzett meg: nem vesz részt a Szahalin-2 részesedésének eladásáról folyó tárgyalásokban, így azt sem tudhatja még, mi lesz a sorsa az esetleges bevételnek.
A vállalatnak egyébként nem először főhet a feje az ukrán nyomásgyakorlás miatt: 2022 márciusában 60 millió dollárt adományozott Kijevnek, amikor az botrányt kiáltott egy rakomány orosz kőolaj miatt, amit a Shell vásárolt Moszkvától. Bár akkor még nyoma sem volt semmiféle olajjal kapcsolatos szankciónak, az energiavállalat villámgyorsan utalta a pénzt, majd nyilvánosan bocsánatot kért.
Fotó: 123RF