Kijev szerint ez erkölcsi kötelessége az energiamultinak, hiszen nyeresége „véres pénz”.
Április elején German Galuscsenko, Ukrajna energiaügyi minisztere egy sajtóbeszélgetésen kifejtette: a nagy energiavállalatok (BP, Chevron, ExxonMobil, Total, Shell) az energiaválságból mintegy 200 milliárd dolláros hasznot húznak, ám mivel az energiaválság berobbanása éppen a háborúnak köszönhető, Ukrajna joggal várja el az extraprofit egy részét, hogy azt a saját infrastruktúrájában keletkezett károk enyhítésére fordítsa.
Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója, Oleg Ustenko (aki szerint a magyarok fizetik a kést, amellyel levágják az ukrán katona fejét) kézbe is vette a dolgot, és levelet írt a Shellnek, amelyben arra szólítja fel a vállalatot, hogy ossza meg Ukrajnával a Szahalin-projektben való részesedésének esetleges orosz felvásárlásából származó nyereségét.
Ez az a még nem is létező nyereség, amelyre Kijev máris lecsapott, mondván: a Shellnek erkölcsi kötelessége Ukrajnának adni a pénzt, hiszen eddigi befektetése a Szahalin-projektbe Putyin háborúját finanszírozta. Ahogyan Ustenko fogalmazott: ha a vállalat bezsebelné a részesedését, az olyan lenne,
A Shell nem kommentálta a felszólítást, mindössze annyit jegyzett meg: nem vesz részt a Szahalin-2 részesedésének eladásáról folyó tárgyalásokban, így azt sem tudhatja még, mi lesz a sorsa az esetleges bevételnek.
A vállalatnak egyébként nem először főhet a feje az ukrán nyomásgyakorlás miatt: 2022 márciusában 60 millió dollárt adományozott Kijevnek, amikor az botrányt kiáltott egy rakomány orosz kőolaj miatt, amit a Shell vásárolt Moszkvától. Bár akkor még nyoma sem volt semmiféle olajjal kapcsolatos szankciónak, az energiavállalat villámgyorsan utalta a pénzt, majd nyilvánosan bocsánatot kért.
Fotó: 123RF
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Átnevezték az orosz költőkről elnevezett utcákat az ukrán fővárosban.
Egy 10 milliós ország vezetője közvetítő szerepet játszik Amerika és Oroszország között, békemissziója hozzájárul az ukrajnai helyzet rendezéséhez: ez kulcsállami szerep.
Az ukrán hadsereg dezertőrei amnesztiát kapnak, ha újra jelentkeznek harcolni a seregbe.
A nyugati hatalmakat fenyegetik Putyinék.
Egyre több minden derül ki a leendő elnök és csapata javaslatairól.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
