Az USA pénzügyminisztere megígérte az EU-nak, hogy Biden elnökkel együtt harcolni fog az ukrán segélyek megszavazásáért. De addig is: Hajrá, Európa!
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is részt vett az euróövezet pénzügyminisztereinek találkozóján Luxemburgban, október 16-án. Felszólalásában ismét előhozta az ukrajnai háború további finanszírozásának problémáját. Aktuálisabban nem is tehette volna: a pánik immár kézzelfogható az EU-s tagállamok körében.
Az USA képviselőházában eluralkodott káosz és a republikánusok hajlíthatatlansága a kormányzati költségvetés miatt kis híján leállította az állami működést: a november közepéig elfogadott átmeneti költségvetésből azonban törölni kellett az Ukrajnának beígért 6 milliárd dolláros segélyt. A támogatás megszűnése nem feltétlenül jelent véglegességet, de intő jel az Európia Unió felé: nagyon könnyen egyedül maradhat a háborús finanszírozás problémájával.
Ezt is ajánljuk a témában
Anyagilag és szolidaritásban. Ha az USA kiesik a segélyek csökkentése miatt, Európának kell még többet utalni és szállítani Ukrajnába. A lap vezércikke szerint az ukrán ellenoffenzíva hatástalansága miatt immár egy végtelen háborúra kell felkészülni.
A miniszteri tanácskozás megnyitóján mondott beszédében Yellen kijelentette: a Biden-kabinet továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, „ameddig csak kell”.
Az USA pénzügyi vezetője már kissé bizonytalanabbul azt is hozzátette: a Fehér Ház nem mond le az ukrán segélyek folyósításáról, az elnök pedig „harcolni fog azért, hogy a támogatás ne szűnjön meg”. Az, hogy Yellen ezt a kifejezést használta, világosan jelzi, hogy
a további segélyezésekkel kapcsolatban Biden komoly problémákkal néz szembe, ami azonban egy Európa számára kivitelezhetetlen feladat képét villantja fel: egyedül folytatja az ukrán lélegeztetőgép üzemeltetését, miután az USA visszavonul a saját proxyháborújából.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke meg is jegyezte: jó lenne, ha az USA minél hamarabb tisztázná, tudja-e a továbbiakban is támogatni Ukrajnát, az EU-s költségvetés szempontjából ugyanis egyáltalán nem mellékes, hogy mekkora teher nehezedik a tagállamokra.
Az uniós finanszírozással kapcsolatban Yellen lelkesen üdvözölte az 50 milliárd eurós segély ötletét, és arra biztatta európai kollégáit, hogy haladéktalanul és rendkívül rugalmasan kezdjék el folyósítani Kijevnek az összeget. A pénzügyminiszterek többsége már távolról sem volt ilyen lelkes, ekkor realizálódott ugyanis, hogy az amerikai pénzügyminiszter az új narratívát gyakorolja éppen: amennyiben az USA kiszáll, Európának az egész segélyezési cechet egyedül kell állnia.
Az 50 milliárdos támogatással ráadásul egyébként is probléma van: Magyarországnak igen sok a fenntartása a kusza, átláthatatlan ukrán segélyezési programmal, miközben – mint arra Orbán Viktor már hónapokkal ezelőtt rámutatott – a tagállamok nem kapják meg az egyébként jogosan nekik járó összegeket. A magyar miniszterelnök ráadásul új javaslatot terjesztett be, amelynek értelmében a négy évre szóló segélyt a tagállamok első körben megfeleznék, két év múlva teljes felülvizsgálatot tartanának az összegek elköltéséről, majd újra szavaznának a folytatásról.
Yellen mindezt figyelmen kívül hagyva végig többes számban beszélt a szövetségesek támogatásáról, a nélkül azonban, hogy bármilyen konkrét amerikai segélyintézkedésről be tudott volna számolni. „Nem engedhetjük meg, hogy Ukrajna gazdasági okokból elveszítse a háborút, ha már megmutatta, hogy milyen sikereket képes elérni a csatatéren” – mondta Yellen, majd gyorsan áttért a fontosabb témára: az USA és az Európai Unió Kína elleni közös gazdasági fellépéseinek szükségességére.
Fotó: Volodimir Zelenszkij és Janet Yellen Kijevben, 2023. február 27-én
Megdöbbentő jelenetek Ogyesszából: egy moldáv férfit is besoroztak az ukrán hadseregbe.
Washington újabb háborús nyomásgyakorlásra buzdítja Európát.
A Macron-párti francia európai képviselő szerint Palesztina nemzetközi elismerése és Izrael léte nem lehet alku tárgya. Csak a kétállami megoldás jöhet szóba, ez Európa érdeke is.
Tárik Meszár szerint a röszkei események történelmi fordulópontot jelentettek.
„Tíz évvel ezelőtt ezen a napon Röszkén valami végképp megváltozott” – fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója.
Európa számára is irányadó lehet.
A politikus szerint a kormány az önkormányzatok pénzével igyekszik csökkenteni az államháztartás hiányát.
Egy 71 éves férfit az igazságszolgáltatás akadályozása miatt vettek őrizetbe.
