Az USA pénzügyminisztere megígérte az EU-nak, hogy Biden elnökkel együtt harcolni fog az ukrán segélyek megszavazásáért. De addig is: Hajrá, Európa!
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is részt vett az euróövezet pénzügyminisztereinek találkozóján Luxemburgban, október 16-án. Felszólalásában ismét előhozta az ukrajnai háború további finanszírozásának problémáját. Aktuálisabban nem is tehette volna: a pánik immár kézzelfogható az EU-s tagállamok körében.
Az USA képviselőházában eluralkodott káosz és a republikánusok hajlíthatatlansága a kormányzati költségvetés miatt kis híján leállította az állami működést: a november közepéig elfogadott átmeneti költségvetésből azonban törölni kellett az Ukrajnának beígért 6 milliárd dolláros segélyt. A támogatás megszűnése nem feltétlenül jelent véglegességet, de intő jel az Európia Unió felé: nagyon könnyen egyedül maradhat a háborús finanszírozás problémájával.
Ezt is ajánljuk a témában
Anyagilag és szolidaritásban. Ha az USA kiesik a segélyek csökkentése miatt, Európának kell még többet utalni és szállítani Ukrajnába. A lap vezércikke szerint az ukrán ellenoffenzíva hatástalansága miatt immár egy végtelen háborúra kell felkészülni.
A miniszteri tanácskozás megnyitóján mondott beszédében Yellen kijelentette: a Biden-kabinet továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, „ameddig csak kell”.
Az USA pénzügyi vezetője már kissé bizonytalanabbul azt is hozzátette: a Fehér Ház nem mond le az ukrán segélyek folyósításáról, az elnök pedig „harcolni fog azért, hogy a támogatás ne szűnjön meg”. Az, hogy Yellen ezt a kifejezést használta, világosan jelzi, hogy
a további segélyezésekkel kapcsolatban Biden komoly problémákkal néz szembe, ami azonban egy Európa számára kivitelezhetetlen feladat képét villantja fel: egyedül folytatja az ukrán lélegeztetőgép üzemeltetését, miután az USA visszavonul a saját proxyháborújából.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke meg is jegyezte: jó lenne, ha az USA minél hamarabb tisztázná, tudja-e a továbbiakban is támogatni Ukrajnát, az EU-s költségvetés szempontjából ugyanis egyáltalán nem mellékes, hogy mekkora teher nehezedik a tagállamokra.
Az uniós finanszírozással kapcsolatban Yellen lelkesen üdvözölte az 50 milliárd eurós segély ötletét, és arra biztatta európai kollégáit, hogy haladéktalanul és rendkívül rugalmasan kezdjék el folyósítani Kijevnek az összeget. A pénzügyminiszterek többsége már távolról sem volt ilyen lelkes, ekkor realizálódott ugyanis, hogy az amerikai pénzügyminiszter az új narratívát gyakorolja éppen: amennyiben az USA kiszáll, Európának az egész segélyezési cechet egyedül kell állnia.
Az 50 milliárdos támogatással ráadásul egyébként is probléma van: Magyarországnak igen sok a fenntartása a kusza, átláthatatlan ukrán segélyezési programmal, miközben – mint arra Orbán Viktor már hónapokkal ezelőtt rámutatott – a tagállamok nem kapják meg az egyébként jogosan nekik járó összegeket. A magyar miniszterelnök ráadásul új javaslatot terjesztett be, amelynek értelmében a négy évre szóló segélyt a tagállamok első körben megfeleznék, két év múlva teljes felülvizsgálatot tartanának az összegek elköltéséről, majd újra szavaznának a folytatásról.
Yellen mindezt figyelmen kívül hagyva végig többes számban beszélt a szövetségesek támogatásáról, a nélkül azonban, hogy bármilyen konkrét amerikai segélyintézkedésről be tudott volna számolni. „Nem engedhetjük meg, hogy Ukrajna gazdasági okokból elveszítse a háborút, ha már megmutatta, hogy milyen sikereket képes elérni a csatatéren” – mondta Yellen, majd gyorsan áttért a fontosabb témára: az USA és az Európai Unió Kína elleni közös gazdasági fellépéseinek szükségességére.
Fotó: Volodimir Zelenszkij és Janet Yellen Kijevben, 2023. február 27-én
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A miniszterelnök szerint a béke melletti érvelés egyben jól felfogott anyagi, gazdasági érdek is.
Oroszország már képtelen olajat exportálni.
Mark Galeotti szerint az Orosz Föderáció államfője megváltoztatta kormányát, egyesítette az ország védelmi és polgári gazdaságát, hogy állandóan mozgósított állammá váljon.
A Nyugat stratégiai célja a „koreai forgatókönyv” szerinti feltételes döntetlen – Adam Lipowski szerint.
A szélsőbaloldal immár egy uniós tagállam miniszterelnökét akarta meggyilkolni.
A jólét sokkal nagyobb, a demokratikus gondolkodás sokkal erősebb, mint akkoriban, de a párhuzamok még mindig aggasztóak – írja a Der Standard.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
