A napokban történt balesettel szinte egy időben jött ki egy kormányzati jelentés a karbantartás katasztrofális minőségéről.
Kevés olyan haditechnikai eszköz van jelenleg a világon, amelyet akkora hype övez, mint az amerikai F–35-ös vadászbombázókat. Az Egyesült Államok mellett a fél nyugati világ ezekre a gépekre akarja lecserélni a flottáját. A legnagyobb megrendelő Nagy-Britannia, de számtalan európai és ázsiai állam is ott áll a sorban, nem meglepő módon még Ukrajna is kér belőle – természetesen ingyen, így ezt a kalapozását még a Pentagon sem veszi komolyan.
A kereslet mögött azonban újabban egyre több aggály jelenik meg. Sorra bukkannak fel hírek üzemeltetési problémákról, a villám pedig akkor csapott be igazán, amikor a napokban az USA hadseregének egyik F–35-öse lezuhant. A történet kínosságát fokozta, hogy egy darabig a roncsokat sem tudták megtalálni.
Az Egyesült Államoknak jelenleg 450 F–35-öse van: a különböző típusokat a légierő, a haditengerészet és a tengerészgyalogság is használja. A Pentagon a 2040-es évek közepéig további 2000 vásárlását tervezi. Ez mind rendkívül ambiciózusan hangzik, ám a Financial Times egy kormányjelentés alapján írt beszámolója szerint a gépek hosszú ideje csupán az előírt idő 55 százalékában képesek repülni.
Az USA kormányzati számviteli hivatalának (GAO) jelentése mindössze pár nappal az F–35-ös lezuhanása után látott napvilágot. A dokumentum szerint a gépek bevethetőségi időtartama jelentősen elmarad a Pentagon által kitűzött 90 százalékos céltól, és mindössze az előírt idő 55 százalékát képesek a levegőben teljesíteni.
Miután egy ilyen gép 160 millió dollárjába kerül az amerikai előfizetőknek, a probléma súlyossága elég nyilvánvaló. A GAO-jelentés szerint nem a gyártó Lockheed Martin a ludas, hanem a raktári kapacitások rendezetlensége és a karbantartási problémák.
A Pentagon ugyanis évekkel lemaradt a kellő karbantartási raktárkapacitás megteremtésében, ami folyamatos késéseket eredményez a javításban – ezzel pedig jelentősen csökkenti a gépek bevetési képességét. Az okok jól ismertek: a Pentagon külsős vállalkozások kezébe adta az ellátási láncok egyes elemeit, ráadásul úgy, hogy nem törekedett diverzifikációra az alkatrész-utánpótlás tekintetében. Ehhez járul a szakképzett munkaerő hiánya, a kettő együtt pedig pótalkatrészhiányt és enyhén szólva sem csúcsminőségű karbantartói munkát eredményezett.
A megoldást a Pentagon abban látja, hogy 2027 őszéig teljes egészében átveszi az F–35-ösök fenntartásának irányítását.
Fotó: MTI/EPA/Yonhap
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
A beruházásoknak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre Magyarországon.
A zöldkötvények állománya 6 ezermilliárd dollár fölé nőtt, mégis a világ kötvénypiacának mindössze 5 százalékát teszik ki az ilyen papírok, holott a klímacélok finanszírozási igénye a sokszorosa. A szabványok szigorodása és Kína felfutása valódi strukturális változást jelez, de a globálisan alacsony részarány inkább figyelmeztetés, mint áttörés.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Fókuszban az üzemanyagárak.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
