A napokban történt balesettel szinte egy időben jött ki egy kormányzati jelentés a karbantartás katasztrofális minőségéről.
Kevés olyan haditechnikai eszköz van jelenleg a világon, amelyet akkora hype övez, mint az amerikai F–35-ös vadászbombázókat. Az Egyesült Államok mellett a fél nyugati világ ezekre a gépekre akarja lecserélni a flottáját. A legnagyobb megrendelő Nagy-Britannia, de számtalan európai és ázsiai állam is ott áll a sorban, nem meglepő módon még Ukrajna is kér belőle – természetesen ingyen, így ezt a kalapozását még a Pentagon sem veszi komolyan.
A kereslet mögött azonban újabban egyre több aggály jelenik meg. Sorra bukkannak fel hírek üzemeltetési problémákról, a villám pedig akkor csapott be igazán, amikor a napokban az USA hadseregének egyik F–35-öse lezuhant. A történet kínosságát fokozta, hogy egy darabig a roncsokat sem tudták megtalálni.
Az Egyesült Államoknak jelenleg 450 F–35-öse van: a különböző típusokat a légierő, a haditengerészet és a tengerészgyalogság is használja. A Pentagon a 2040-es évek közepéig további 2000 vásárlását tervezi. Ez mind rendkívül ambiciózusan hangzik, ám a Financial Times egy kormányjelentés alapján írt beszámolója szerint a gépek hosszú ideje csupán az előírt idő 55 százalékában képesek repülni.
Az USA kormányzati számviteli hivatalának (GAO) jelentése mindössze pár nappal az F–35-ös lezuhanása után látott napvilágot. A dokumentum szerint a gépek bevethetőségi időtartama jelentősen elmarad a Pentagon által kitűzött 90 százalékos céltól, és mindössze az előírt idő 55 százalékát képesek a levegőben teljesíteni.
Miután egy ilyen gép 160 millió dollárjába kerül az amerikai előfizetőknek, a probléma súlyossága elég nyilvánvaló. A GAO-jelentés szerint nem a gyártó Lockheed Martin a ludas, hanem a raktári kapacitások rendezetlensége és a karbantartási problémák.
A Pentagon ugyanis évekkel lemaradt a kellő karbantartási raktárkapacitás megteremtésében, ami folyamatos késéseket eredményez a javításban – ezzel pedig jelentősen csökkenti a gépek bevetési képességét. Az okok jól ismertek: a Pentagon külsős vállalkozások kezébe adta az ellátási láncok egyes elemeit, ráadásul úgy, hogy nem törekedett diverzifikációra az alkatrész-utánpótlás tekintetében. Ehhez járul a szakképzett munkaerő hiánya, a kettő együtt pedig pótalkatrészhiányt és enyhén szólva sem csúcsminőségű karbantartói munkát eredményezett.
A megoldást a Pentagon abban látja, hogy 2027 őszéig teljes egészében átveszi az F–35-ösök fenntartásának irányítását.
Fotó: MTI/EPA/Yonhap
Egy brazil egyetem biogázalapú hidrogénüzemet épített, ami új fejezetet nyit a megújuló hidrogéntermelésben, miközben Európától Dél-Koreáig sorra jelennek meg a hasonló kísérleti projektek. A technológia még drága, de regionális termelést és alacsony szénlábnyomot ígér.
A Lancet Countdown friss jelentése szerint a klímaváltozás már most drámai módon növeli a halálozásokat és a betegségek terjedését. A kutatók szerint sürgős beavatkozás nélkül a helyzet gyors romlása várható.
A globális katonai kiadások 2024-ben elérték a történelmi rekordot jelentő 2,7 ezermilliárd dollárt. Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország együtt már a világ katonai költségvetésének több mint felét adják, de a kisebb, hipermilitarizált államok – mint Észak-Korea – bizonyos mutatókban felülmúlják a nagyhatalmakat.
A hirado.hu úgy tudja: Magyar Péter pártja jelezte, hogy a Karácsony Gergely főpolgármester szoros szövetségesének tekinthető Pikó Andrásra az országos politikában nem tart igényt, a városvezetői posztját azonban megtarthatja abban az esetben, ha beáll a sorba, és Magyar Pétert támogatja.
Hernádi Zsolt elmagyarázta, hogy a mi a baj az Adria-kőolajvezetékkel.
A Tisza Párt győri rendezvényén jártunk. A párt szimpatizánsai bevallottan ukránpártiak. Riportunk.
Az Európai Unió már a jövő évi hitelkereteit meríti ki Kijev kedvéért.
