Ukrajna két hét alatt lövöldözi el azt, amit az USA egy év alatt gyárt. A vállalatok nem bírnak az igényekkel, a készletek kimerülnek, pont akkor, amikor az ukránoknak a legnagyobb szüksége lenne rá.
Már a nyár elején kiderült, hogy az Egyesült Államok hadiiparában finoman szólva is fennakadások vannak az Ukrajnába szinte számlálatlanul küldött fegyver- és lőszermennyiség miatt. Kijev ellenállása gyakorlatilag a nyugati haditechnikától függ, az ellátmányok biztosításában pedig kétségtelenül az USA a főszereplő. A Javelin és Stinger rakétarendszerek készletei már hónapokkal ezelőtt rohamosan apadni kezdtek, s bár Lloyd Austin védelmi miniszter mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy ez nem jelenti az USA védelmi képességeinek csökkenését, a gyártó Raytheon vállalat főnöke, Gregory Hayes azonnal motyogott valamit az ellátási láncok összeomlásáról és az alkatrészhiányról. Hayes akkori kalkulációi szerint az elajándékozott készletek helyére leghamarabb 2023-24-re tudnak kielégítő mennyiséget biztosítani.
A helyzet mostanra súlyosbodott – és nem csak a rakéták terén. Óriási gond van az Ukrajnában nagy favoritnak számító 155 milliméteres (M777) lövegekhez való lőszerek frontján is. Az USA-ban a gyártás évi 30 ezer darabra rendezkedett be,
Dave Des Roches, a National Defence University docense és vezető katonai munkatársa szerint, ha nem járatják csúcsra a termelést, az USA nem lesz képes ellátni Ukrajnát. Ez jól hangzik, csakhogy a termelés felpörgetése nem megy egyik napról a másikra. Ezért, ha az USA továbbra is ilyen tempóban akarja önteni a fegyvert Ukrajnába, változatlanul a saját készleteit kell megcsapolnia, erre azonban már a Pentagon is a fejét vakarná. A hiány ugyanis azt feltételezné, hogy ha a Kínával folytatott chicken game komolyabbra fordul, az amerikai hadseregnek elég szegényes érvei maradnának az agresszív meggyőzésre.
Bár Biden biztosította Zelenszkijt a folyamatos ellátásról, a gyakorlat nem minden esetben tudja követni a sajtónak szánt lózungokat. A megoldást a mennyiségi problémára a minőség csökkentése jelentheti. Des Roches ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: a legfontosabb haditechnikai eszközöket régebbiekre és kevésbé hatásos típusokra kell cserélni. A 155 milliméteres lövedékeket használó lövegeket például 105 milliméteresekkel lehetne kiváltani, azoknak azonban jóval kisebb a hatótávolsága. „Ez nagy problémát okozhat az ukránoknak. A hatótávolság a legfontosabb egy olyan háborúban, amelyet tüzérségi eszközökkel vívnak” – mondta.
A probléma alapvetően az, hogy a kimerülőben lévő készletek fegyvereire egyszerűen nem volt kereslet (a Pentagon évtizedeken át nem rendelt annyit, hogy megérje nagy mennyiségben gyártani), így a vállalatok csökkentett kapacitású gyártásra álltak át a kisszámú külföldi megrendelés kielégítésére. A helyzetet nehezítette a védelmi minisztérium kusza, bürokratikus beszerzési rendszere, valamint az az amatőr hiba, hogy bizonyos alkatrészekre mindössze egyetlen beszállítóval kötöttek szerződést, így az ellátási lánc biztonsága a nevetségesség határát súrolta. Ehhez hozzáadódik a szakképzett munkaerő hiánya, mint globális jelenség, és már kész is a tökéletes recept a tehetetlenségre.
Az ellentmondás Biden szavai és a valóság között egyből tetten érhető a már említett Raytheon által gyártott, vállról indítható Stingerek kapcsán. A precíziós rakéta az egyik legfontosabb eszköz volt az ukránok kezében az orosz páncélozott harcjárművek elleni küzdelemben,
vagyis az Egyesült államok 10 évnyi készletét ajándékozta el, megnyugtató utánpótlás nélkül. A Pentagon hiába kötött gyorsan 625 millió dolláros szerződést a Raytheonnal a készletek pótlására, a vállalat egy ilyen volumenű növekedést csak évek múlva tud elérni.
A Pentagon természetesen a leghatározottabban visszautasítja azt a felvetést, hogy fogyóban lennének a készletei. (A fegyvergyártók szava ebben az esetben ezek szerint nem számít, ők valószínűleg nem ismerik pontosan a saját kapacitásukat.) Jessica Maxwell szóvivő azzal hárított, hogy az Ukrajnába küldött szállítmányok a hazai fegyverrendszereknek egyfajta mixét alkotják, vagyis mindenből küldenek elfogadható mennyiséget, így ez semmilyen formában nem okoz problémát az USA hadiiparának. Ezt így, szemrebbenés nélkül sikerült elmondania, majd komikus módon azt is hozzátette, hogy a Pentagon együttműködik a hadiipari cégekkel a kimerült készletek mihamarabbi pótlása ügyében.
Ez utóbbit nem csak a Big 5 hadiipari beszállítókra értette, hanem arra az együttműködési ötletre is, amelyet a Pentagon Védelmi Logisztikai Ügynöksége, a DLA még májusban tárt a nyilvánosság elé. A terv a párbeszédet szorgalmazta az ipari szereplők, kereskedelmi partnerek és a védelmi minisztérium között, hogy folyamatosan biztosítani tudják a katonai képességeket Ukrajnának.
A Pentagon a párbeszéd alatt információk beszerzésére gondolt a fegyvergyártó és fejlesztő vállalatoktól, egészen pontosan az olyan fegyverekre és technikákra volt kíváncsi, „amelyek gyorsan exportálhatók, minimális kiképzéssel bevethetők, és amelyek hatékonynak bizonyulnak a csatatéren”. A vállalatoknak egy formanyomtatványon száz szóban kellett ismertetniük a saját maguk ajánlotta fegyvert, majd azt, milyen területen lehet alkalmazni, gyártásban van-e már, és ha nem, mennyi idő kell annak megkezdéséhez. Ez magyarra lefordítva annyit tesz, hogy az Amerikai Egyesült Államok lőtérnek kezdte használni Ukrajnát, ahol bárki, akivel szerződést kötött, valós körülmények között tesztelheti a fegyverét.
Minden mellébeszélés ellenére az amerikai hadiipar jelenleg eszeveszetten kapar annak érdekében, hogy a súlyos hiányt mihamarabb pótolja. Ukrajna számára pedig – amennyiben a tengeren túli nagybácsi mégsem tudna elegendő zsákot küldeni – jelenleg Dél-Korea tűnik ideális piacnak, amelynek hadiipari kapacitása hosszabb távon jóval nagyobbnak és biztonságosabbnak tűnik, mint az amerikai partnereké. Ettől persze egyedül Dél-Korea lenne maradéktalanul boldog, Amerika már nem annyira, de a fenenagy önzetlenségben biztosan nem sértődik meg. Hiszen messze földön vívott háborújával a saját jövőjébe fektet be.
Kapcsolódó cikk:
A pénzhez három dolog kell: háború, háború és háború
Fotó: MTI/EPA/SERGEY KOZLOV
Legalább kilenc ember meghalt, és több mint hetvenen megsérültek, miután Oroszország kedd hajnalban nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított ukrán városok ellen.
Az orosz Nyomozó Bizottság szerint Ukrajna szándékosan mért csapást arra az iskolára, ahol kiskorúak is tartózkodtak.
Zelenszkij elnöki irodájának vezetője szerint az ukrán fél reálisnak tartja a háború belátható idejű lezárását.
Jurij Usakov szerint az európai támogatás felszítja Kijev makacsságát.
Ezúttal egy badalói férfi nem térhet vissza többé a családjához.
Legalább kilenc ember meghalt, és több mint hetvenen megsérültek, miután Oroszország kedd hajnalban nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított ukrán városok ellen.
A trágár dalszövegeiről ismert rapper 2025-ban mintegy 53 millió forintos bevételre tett szert.
