A közgazdász, aki kitalálta a BRICS betűszót, remekül szórakozik a csúcstalálkozóra készülő országok dollártalanító és geopolitika-formáló gondolatain.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Eddigi talán legfontosabb találkozójukra készülnek a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) vezetői – kivéve Putyint, akit a diplomáciai kellemetlenségek (letartóztatás) elkerülése végett Szergej Lavrov külügyminiszter képvisel a johannesburgi csúcson.
A dollárhegemóniától való szabadulás és egy közös kereskedelmi valuta bevezetése nem új ötlet a BRICS-en belül, de valóban most érett meg az idő arra, hogy ezt a csoport komolyabban is fontolóra vegye. Ha erre sor kerül, az jelentősen csökkentené a dollár dominanciáján alapuló befolyást, egyben óriási átalakító hatással lenne a világgazdaságra. Az öt országból jelenleg India a legóvatosabb a közös valuta bevezetését illetően, de Modi miniszterelnök sem zárkózik el az ötlettől.
Az augusztus végén tartandó csúcstalálkozónak kiemelt témája lesz a csatlakozni vágyók sorsa (44 ország érdeklődik, huszonkettő pedig hivatalosan is jelezte csatlakozási szándékát), ugyanakkor a közös valuta ötlete várhatóan nem kerül terítékre.
Eközben messze Dél-Afrikától van valaki, aki már a közös pénzről és a bővítésről szóló párbeszédet is képtelenségnek tartja, és mindössze gúnyosan nevet a kezdeményezésen.
Jim O’Neill 2001-ben mint a Goldman Sachs közgazdásza írt egy elemzést, amelyben – felhívva a figyelmet az országok együttes gazdasági potenciáljára, valamint globális érdekérvényesítő képességükre – megalkotta a BRIC szót. (Dél-Afrika és az S betű csak 2010-ben került a történetbe.) A tagállamoknak annyira megtetszett, hogy használni kezdték, pedig az első hivatalos csúcstalálkozóra csak 2009-ben került sor.
O’Neill azonban a Financial Timesnak adott interjújában a napokban szó szerint kiröhögte az öt ország szövetségét mind a terjeszkedés, mind a közös valuta ötlete miatt. Szerinte ez az öt állam a BRICS hivatalos megalakulása óta soha nem ért még el semmit, a dollár trónfosztását pedig öt ennyire különböző irányultságú gazdaság soha nem tudja kivitelezni.
Ez egyszerűen nevetséges, szinte kínos. És hogyan fogják csinálni? Létrehoznak egy BRICS-jegybankot?
– gúnyolódott a közös kereskedelmi pénz létrehozásának ötletén.
Majd azon szórakozott, hogy a BRICS által 2014-ben (a Világbank alternatívájaként) létrehozott Új Fejlesztési Bankhoz Banglades, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek csatlakozása után Szaúd-Arábia is beadta a felvételi kérelmét. „Fogalmam sincs, hogy a szimbolikus jelentésen túl ennek az egésznek miféle gyakorlati értéke van” – közölte a névadó.
Bár a BRICS-blokk első lépésben a tagállamok közötti kereskedelmet segítené elő egy közös valuta megteremtésével, nyugati elemzők szerint valóban nem jött még el az idő az ötlet kivitelezésére.
O’Neill kevésbé udvariasan úgy fogalmazott: a tervet éppen az gátolja a legjobban, amiért létrehozták: az egymás közöttiség.
Mint mondta, a BRICS-valuta (még ha létrejönne is) soha nem lesz képes kilépni a saját árnyékából, és különösen nem tud majd hadat üzenni a dollárnak. Ez csak abban az esetben valósulhatna meg, ha a kereskedelmi fizetőeszközt a világ országainak döntő többsége elfogadná. (Azt ugyanakkor elfelejti hozzátenni, hogy a kínai jüanalapú elszámolás egyre nagyobb teret hódít a globális dél és kelet térségében, példa tehát akad arra, hogy hogyan lehet a dollárra épülő kereskedelemnek alternatívát mutatni.)
O’Neill epésen azt is hozzátette: sem a közös valuta, sem a bővítési terv ügye nem fog előrébb mozdulni, miután az indiai–kínai ellentét mindenre rányomja a bélyegét. „Megnyugtató a Nyugat számára, hogy Kína és India soha semmiben nem tud megegyezni. Ellenkező esetben a dollár dominanciája is sokkal sebezhetőbb lenne” – kommentált a közgazdász vidáman a csúcstalálkozót megelőzően, hozzátéve, hogy amennyiben Kína hajlandó lenne néhány problémás, nagy horderejű döntésben közös nevezőre jutni Indiával, „a világ talán kicsit komolyabban tudná venni az egészet”.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Ramil Szitdikov
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.
Orbán Viktor telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, majd a német kancellár is kifejezte szándékát egy hasonló beszélgetésre. Közelebb kerültünk a békéhez, vagy még nagyobb eszkaláció várható?
Megpróbál világpolitikai tényezőnek látszani, de ez nem sikerül.
Ballisztikus rakétákkal támadhatja Ukrajnát Oroszország.
Ez már Trump és Putyin biznisze.
Az orosz elnök a Nyugat politikájával és gazdasági hatásaival kapcsolatban is éles kritikát fogalmazott meg.
Átnevezték az orosz költőkről elnevezett utcákat az ukrán fővárosban.
