Tavaly a Biden-adminisztráció ambiciózus célt jelentett be: a tengeri szélenergia biztosítaná 2030-ig 10 millió amerikai otthon áramellátását. Az USA tavaly a világ tengeri szélenergia-kapacitásának még mindössze 0,1 százalékát adta, messze lemaradva Kínától és Európától.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
A zöldek szerint a technológia tiszta, megújuló, bőséges, emellett kulcsfontosságú eszköz az éghajlatváltozás hatásainak minimalizálásában. Mivel a tengeri szélerőműparkot nem lakóövezetbe építik, talán kevesebb megszorítással kell szembenéznie.
Persze a szélerőműnek is van környezeti terhe. Bár a szélturbinák nem használnak fosszilis tüzelőanyagokat és nincs szén-dioxid-kibocsátás az energiatermelés során, csakhogy hatalmas, több száz méteres építmények, amelyek valószínűleg hatással lesznek az óceáni környezetre.
A tudósok már ismerik a szélerőműparkok helyi hatásait, például csökkenthetik az ottani szélsebességet, módosíthatják a klímát, a víz alatti áramlatokat. Azt, hogy ezek a változások mit jelenthetnek a tengeri élővilágra vagy az óceáni erőforrásoktól függő iparágakra nézve, azt a tudósok egyelőre csak próbálják kideríteni.
A tudósoknak még sok tennivalójuk van, mielőtt megismerhetik a több ezer tengeri szélturbina valódi hatását, valamint azt, hogy hogyan és hol lehet megépíteni őket.
A tengeri szélturbinák szószólói számos előnyre mutatnak rá. A világ népességének mintegy 40 százaléka az óceán száz kilométeres körzetében él. A sűrűn lakott part menti régiók energiaigénye általában magas, így a tengeri szélerőműparkokat közel hozzák létre ahhoz, ahol nagy szükség lesz rájuk.
Csakhogy vannak, akik ezeket hevesen kritizálják, beleértve a tengeri ökoszisztémákért aggódó természetvédő szervezeteket, a halászok képviselőit, akik nyugtalankodnak a hagyományos halászterületekhez való hozzáférés miatt, a part menti háztulajdonosokat, akik fenntartanák a kilátást és azokat a csoportokat, amelyeket úgy tűnik, hogy a verseny elfojtásában érdekelt nagy olajtársaságok finanszíroznak.
A szélerőművekkel szembeni kritikák némelyike az állatokra gyakorolt hatásra összpontosít. A szárazföldi szélhez hasonlóan a turbinák megölhetik a madarakat, bár néhány kutató azt találta, hogy a nagy testű vízimadarak, például a tengeri kacsák és a libák hajlamosak elkerülni azokat. A republikánus törvényhozók szerint mindezek mellett a tengeri szélturbinák zaja megölheti a bálnákat, bár erre nincs bizonyíték.
Más kutatások viszont arra jutottak, hogy a szélerőműparkok segíthetnek a halaknak és a tengeri élővilágnak. Bővülhet az élőhely, mert a turbinák betonja mesterséges zátonyként szolgálhat, ami növelné a kagylók életterét.
A halászok a bőséges fogásaikat féltik, mivel a szeles, sekély vizek, amelyekben a tengeri élővilág gazdagon megtalálható, általában ideális helyek a turbinák számára.
Egyes tudósok szerint ezek a félelmek túlzók – egy 2022-es tanulmány például arra a következtetésre jutott, hogy a Rhode Island partjainál található Block Island szélfarm hogy nem befolyásolja kedvezőtlenül a fenéklakó halakat.
A kagylóhalászok szerint viszont nehezebb lesz a munkájuk egy-egy szélerőműpark területén, ugyanis kotróhálókat használnak, amelyeket a homokon keresztül húznak. Az elektromos kábelek az óceán fenekén pedig túl veszélyessé tennék az ilyen típusú berendezések használatát. Emellett a kagylóhalászatot akadályozni fogják a turbinaalapok köré telepített sziklák, amelyeknek meg kellene védeniük a turbina alapját, hogy körülötte kimosódjon a homok. Volt tanulmány, amely azt mutatta ki, hogy
a nagy tengeri szélerőműparkok egyes területeken 14 százalékkal is csökkenthetik a halászok bevételeit.
A halászati ipar azt is nehezményezi, hogy a parkok engedélyeztetésénél csak a kagylóhalászatra készítettek hatástanulmányt, más halászati ágazatra nem.
A környezetvédők felvetik
az élőhelyek pusztulását és azt, hogy a turbinák hangja hatással lehet a halpopulációkra.
Emellett az is igaz, hogy a szélerőműparkok finomabb változásokat is előidézhetnek a helyi időjárásban, befolyásolva a szélmintákat és a vízáramlatokat, és ezek a modellek előrejelzése szerint hatással lehet az élelmiszerláncra.
Egy oceanográfus által írt 2023-as tanulmány például megállapította, hogy
a turbinák változásokat idézhetnek elő az úgynevezettóceáni feláramlásában.
Ez egy természetes folyamat, amikor az óceán mélyebb részeiből származó hideg víz a felszínre emelkedik. Ezek a felemelkedő vizek több oxigént tudnak elnyelni, és olyan tápanyagokat tartalmaznak, amelyek segítik a fitoplanktonokat, az egysejtű növényeket és más apró organizmusokat, amelyek kiemelten fontosak, hiszen az óceáni tápláléklánc alapját képezik.
Bár ezek a hatások még mindig nem bizonyítottak, mivel az éghajlatváltozás megváltoztatja a múltbeli megfigyeléseket. Általában az ilyen tanulmányok kidolgozásánál korábbi adatokra támaszkodnak, de egyes tudósok úgy tartják, hogy a melegebb globális hőmérséklet erősebb szeleket és fokozott feláramlást eredményez, míg mások az utóbbi csökkenését jósolják. Van olyan tanulmány is, amely szerint a szélerőműparkok megerősíthetik – vagy akár ellensúlyozhatják – az éghajlatváltozás által előidézett változások egy részét.
Jelenleg a kutatók akkor viselkednek korrekten, ha elismerik, hogy
nem tudják megmondani, hogy ez jó-e vagy rossz, mert az ökoszisztéma nagyon dinamikus, különösen az Északi-tengeren.
Ezen a részen a part menti régiókban várnak erőteljesebb hatást, ahol a víz tavasszal különböző rétegekre válik, felül meleg, alul hidegebb vízzel. A peremtengerek az óceánnak csak körülbelül 8 százalékát teszik ki, de az ott virágzó fitoplanktonok a becslések szerint a táplálékhálózat alapját képező szerves anyag 15–30 százalékát termelik.
Az éghajlatváltozás azonban várhatóan növeli az óceánok rétegződését, ez pedig megzavarhatja a a vizek természetes keveredését. A hideg víz nagyobb sűrűségű, és ez a sűrűségkülönbség általában megnehezíti a víz keveredését. Az óceán, a szél és a hullámok által vezérelt természetes keveredés segít oxigént és fitoplanktonokat, azaz táplálékforrást juttatni az alsó rétegekbe, valamint tápanyagokat a tetejére, biztosítva a vízben taláható élőlények boldogulását.
Így elképzelhető, hogy a szélerőművek területén mesterségesen kell majd keverni az óceán vizét, hacsak a tengeri turbinák által keltett szél nem segít összekeverni a meleg és hideg vízrétegeket.
A tudósok amellett, hogy felvetik a potenciális veszélyeket, szerencsésnek tartják, hogy a szélerőművek nem nőnek rohamtempóban. Így
van idejük figyelemmel kell kísérni a meglévő és a jövőben épülő szélerőműparkokat, optimalizálni a turbinák telepítését és megtalálni a megoldásokat az esetlegesen okozott károkra.
(Forrás: Undark.org)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.
Egyre több huszonéves dönt úgy, hogy egyetem vagy civil munka mellett katonának áll. Mi viszi rá a Z generációt, hogy az okostelefont gépkarabélyra, a kényelmes hétvégét pedig hajnali sorakozóra cserélje?
Európának még van ideje megelőzni egy tömeges opioid-járványt, de ehhez gyors és koordinált közegészségügyi válasz szükséges.
Szakértők szerint ha a 2025. februári ütem változatlan marad, ez a folyamat körülbelül 100 évig is eltarthat.
A londoni Royal United Services Institute (RUSI) tanulmánya szerint a kriptovaluták lehetővé teszik a „politikai pénzmosást”, amikor egy külföldi forrásból származó kriptoeszközt egy látszólag belföldi adományozó akár 50 százalék jutalékért fiat valutában adományoz tovább. A kelet-közép-európai régióban is fel kell készülni a kriptoalapú politikai finanszírozás veszélyeire.
Nemzetközi összevetésben több szempontból is előremutató.
Közös tanulmányt készített az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Claremont Institute, amelynek részleteit egy konferencia keretében mutatták be. Magyarország Európa bástyájaként szerencsére időben lépett és ma kifejezetten jó pozícióban van a védelmi iparunk, hamarosan akár exportra is léphetünk.
Jelentősen csökkent az MNB inflációs előrejelzése.
A legmagasabb riasztást adták ki hazánkra.