Vörös vonal
A Kína és Oroszország között tavaly, a háború kitörése előtt megerősített korlátlan partnerség az ilyen jellegű termékek kereskedelmi területén egyértelműen Moszkva malmára hajtja a vizet.
A Politico igen részletes példákkal is szolgál azokról a kínai és orosz cégekről, amelyek részt vesznek a kettős felhasználású termékek kereskedelmében. Nagyobb vesztenivalója az esetleges szankciók miatt nyilván a kínaiaknak van, így azok egyöntetűen cáfolják, hogy hadi célokra alkalmas eszközöket exportálnának Oroszországba. Többen közülük az árnyékkereskedelemre hivatkoznak, mondván: arról nem tehetnek, hogy harmadik országok által vásárolt termékeik végül Moszkvában kötnek ki, a továbbított exportba ugyanis már nincs lehetősége a gyártóknak beleszólni.
Ami az orosz cégeket illeti, feltűnően sok közöttük a „gyufaláng vállalat”, amelyeket a közelmúltban alapítottak, hogy aztán néhány hónapnyi importtevékenység után eltűnjenek a homályban. Az üzlet azonban virágzik, a kettős felhasználású termékek több száz millió dollár értékben érkeznek Oroszországba, polgári felhasználás megjelöléssel, de katonai céllal. Az egyik orosz importőr, a 2021 márciusában alapított Pozitron például a kezdeti 400 ezer dolláros bevételéből tavaly már 300 millióst csinált az árnyék- és kettős kereskedelemnek köszönhetően. A cég egyébként tagadja, hogy „drónokat vagy hasonló termékeket” vásárolt volna Kínából, a különböző vám- és kereskedelmi nyilatkozatok azonban nyomon követhetővé teszik az áruk útvonalát, így el lehet jutni az érintett vállalatokhoz.