A Pentagon Ukrajnának szánt pénze fogyóban, az EU hirtelen 3,5 milliárddal akarja növelni a katonai segély összegét. Állítólag öt hónapot kapnak még az ukránok.
Tavaly decemberben 48 milliárd dolláros segélycsomagot hagyott jóvá az amerikai Kongresszus Ukrajna fegyversegélyeire és ellátására. A hírek szerint ez az összeg mára 6 milliárd dollárra apadt, ami azt jelenti, hogy a feneketlennek tűnő pénztárca akár már a nyár közepére kiürülhet. Egy új csomag megszavazása bonyodalmakba ütközhet.
A G7-es hirosimai csúcstalálkozón az érintett országok – az Egyesült Államokkal az élen – természetesen újra hosszú távú és rendületlen támogatásukról fogják biztosítani Ukrajnát (ahogyan rejtélyesen mondani szokták: „ameddig szükséges”), a helyzet azonban jelentősen más az egy évvel ezelőttihez képest. Ahogyan a Financial Timesnak egy EU-s tisztségviselő nyilatkozott:
A demokraták az USA-ban azzal érvelnek, hogy nem szakítható meg a támogatás folyamatossága, hiszen Ukrajna a mindent eldöntő nagy tavaszi ellentámadásra készül. Tekintve, hogy lassan a nyárba lépünk, az offenzíváról pedig egymásnak teljesen ellentmondó információk látnak napvilágot (egyesek szerint már elkezdődött, mások szerint szinte semmi nem történt), az ellentámadás eredményessége nem csak a közvéleményben, de az országok kormányaiban is egyfajta alapelvárás lett Ukrajna felé. Kijev magyarázkodása szerint azonban a Nyugat túlzott reményeket fűz a tavaszi (nyári) offenzívához, amelyhez sokkal több és sokkal komolyabb fegyverrendszerekre lenne szüksége.
A Fehér Ház újabb segélycsomagról lesz kénytelen tárgyalni, ám ezúttal nagyobb fába vágja a fejszéjét az eddigieknél. Biden fejére éppen rászakadt az adósságplafon, a helyzet megoldásához a republikánusok által uralt Kongresszus jóváhagyása is kell. Ők azonban máris kiadáscsökkentést szabtak meg feltételül, amelynek ugyan valószínűleg nem a Pentagon látja majd kárát, de Biden sok nagyívű gazdasági programját jegelheti – ez pedig semmiképpen nem veszi ki jól magát az Ukrajnának küldözgetett biankó csekkek fényében.
Kevin McCarthy képviselőházi republikánus elnök a napokban ugyan bejelentette, hogy pártja támogatja az Ukrajnának küldött segélycsomagokat, ám várhatóan így is nehéz lesz a kétpárti támogatás részleteinek kidolgozása. (McCarthy korábban élesen kritizálta a biankó csekkek rendszerét és azt, hogy az Ukrajnára fordított amerikai adódollárok sorsa tulajdonképpen ugyanolyan átláthatatlan, mint a Kijevnek küldött fegyvereké.)
Az ukrajnai háború már most a jövőre esedékes elnökválasztás egyik kiemelt kampánytémája. Míg Joe Biden Oroszország vereségét (ezzel az USA stratégiai bölcsességét) kommunikálja minden szinten, kihívója,
A volt elnök egyébként régi szokásához híven máris Európától követeli a támogatások növelését, rámutatva: az USA már megint egy olyan területen kakaskodik, ahol sokkal kevesebb keresnivalója van, mint az EU-nak, méltánytalan tehát, hogy megint az amerikai fegyverszállítmányok tartják lélegeztetőgépen Ukrajnát. A republikánus elnökjelölt szava nagyon is befolyásolhatja a Kongresszus szavazási végeredményét az újabb segélycsomagról, amelynek fontossága a Pentagon Ukrajnára fordítandó összegeinek csökkenésével egyenes arányban növekszik.
Érzi a helyzet súlyosságát Brüsszel is: Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője éppen most lobbizik azért, hogy az immár szinte csak Ukrajna felfegyverzésére szolgáló Európai Békekeret összegét emeljék meg 3,5 milliárd euróval. A keret eredetileg 2027-ben érte volna el az 5 milliárd eurós plafont, ám a háború alaposan felforgatott mindent. Miután az EU költségvetéséből nem lehet katonai célokat megvalósítani, ez a költségvetésen kívüli zseb lett az ukrán pénztárca, amelyből egyrészt a közös beszerzéseket finanszírozzák, másrészt az Ukrajnának fegyvereket küldő országokat kompenzálják.
Ez az alap is kimerülőben van, Borrell pedig most sietve próbálja minél hamarabb feltölteni, hogy az EU újabb gigasegélyeket tudjon biztosítani Ukrajnának. A keret plafonjának legutóbbi emelésekor Magyarország befizette ugyan a rá eső összeget, de teljes joggal mutatott rá, hogy
Éppen ezért élt a konstruktív tartózkodás jogával, ami azt jelenti, hogy nem akadályozza a többi tagállamot a szállításban, befizeti az Európai Békekeretbe a ráeső százalékokat, azzal a kikötéssel, hogy azt nem az ukrán lőszerbeszerzésre, hanem a Békekeret céljainak is megfelelően a Nyugat-Balkán stabilitásának erősítésére, illetve a migrációs nyomás enyhítésére használják fel.
Még bonyolultabb lett a helyzet, amióta Ukrajna érezhetően agresszív magatartást tanúsít Magyarországgal szemben. A The Washington Post által nyilvánosságra hozott, kifejezetten a kormány ellen irányuló, Zelenszkij-féle robbantási szándék, valamint az OTP felvétele a „nemzetközi háborús szponzorlistára” a magyar külügyet megfelelő válaszlépésre késztette: Szijjártó Péter szavait, amelyek szerint „nagyon nehezen megyünk bele egyáltalán tárgyalásokba is a tizenegyedik szankciós csomagról, nagyon nehezen tárgyalunk további áldozatokat kívánó gazdasági korlátozó intézkedésekről, amíg az OTP ezen a bizonyos ukrán listán rajta van”, hamarosan tettek követték. Magyarország blokkolta az Európai Békekeretből finanszírozandó segély újabb 500 millió eurós részletét, és világossá tette, hogy nem tárgyal pénzügyi-gazdasági támogatásokról addig, amíg Ukrajna vissza nem vonja jogsértő intézkedéseit.
A G7-es csúcs ezúttal nem Ukrajnáról fog szólni, inkább a Kína ellen formálódó új (hidegháborús) tömb lehetséges stratégiájáról. Ettől függetlenül Biden nyilvánvalóvá tette, hogy kiemelt ügyként kezelik a csúcson a nyugati támogatások megerősítését és határozott folytatását.
A hivatalos és mindig optimista kommunikáció árnyékában ugyanakkor felbukkant az az információ, amely szerint
vagyis ennyi időt lát még reálisnak arra, hogy Kijev megváltoztassa a háború állását. A közvélemény-kutatások szerint az Államokban csökken az ukrajnai háborúban való részvétel miatti lelkesedés, és egyre többen vélik úgy, hogy az egy feneketlen pénznyelő, miközben a belső gazdasági gondok mellett a kormánynak egyre inkább Kínával kellene foglalkoznia. Ahogyan egy brüsszeli tisztségviselő megfogalmazta: az USA szempontjából most elsődleges fontosságú, hogy az ukrajnai háborút sikerként kommunikálja, és bebizonyítsa: az utolsó centig megérte az eddigi támogatás.
Amennyiben azonban szeptember-október környékén Ukrajna még mindig nem tud világos és egyértelmű sikereket felmutatni, óriási nyomás nehezedik majd a Nyugatra, és nagy valószínűséggel országok tucatjai (köztük az USA is) csatlakoznak a magyar állásponthoz, és kényszerítik Ukrajnát (Zelenszkijjel vagy nélküle) majd tárgyalóasztalhoz. Ahogy a Financial Times fogalmazott: az alapvető üzenet az lesz Ukrajna felé, hogy
Kijev számára pedig a lehető legjobb megoldás az lesz, ha belemegy a tárgyalásokba. Az USA költségvetési rugalmassága sem végtelen.
Fotó: MTI/AP/LIBKOS
Ahogy Joe Biden néhány hónap leforgása alatt vált 81 éves vénemberré, úgy vált a tizenéve házasságtörő Gyurcsányból pillanatok alatt varázstalan szoknyavadász. Kohán Mátyás írása.
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Radosław Sikorski látogatásának nagyon örült az ukrán kolléga.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Nem izgult, pedig magyar történelmet írt Amerikában.
Ötcsillagos értékelést ért el a Magyarországon összeszerelt autó a passzív biztonsági és vezetőasszisztensi teszten.
