Biden elnök közeledésről beszélt, Kína erre elrendelte egy amerikai chipgyártó kereskedelmi szankcionálását.
A G7-csoport hirosimai csúcstalálkozója után Joe Biden meglepően optimistán válaszolt az újságírói kérdésekre a kínai kapcsolatokról. Annak ellenére, hogy a csúcs központi témája a Peking elleni összehangolt stratégia alapjainak lefektetése és a Kínával szemben „túl baráti” tagok meggyőzése volt, Biden úgy fogalmazott, enyhülésre számít a két ország kapcsolatában, amelyet az „ostoba” léggömb-ügy árnyékolt be.
Biden a sajtótájékoztatón nem vitatta Kína és Tajvan összetartozását, megismételte ugyanakkor: ha Peking úgy döntene, hogy megszállja Tajvant, az amerikai válasz nem maradna el. Az nem derült ki, hogy ez a válasz katonai jellegű lenne-e, de az elnök korábban már többször jelezte, hogy valamilyen formában arról van szó.
A sajtótájékoztató békülékeny hangneme nem hatotta meg különösebben Kínát, amely változatlanul fenntartja véleményét: Tajvan védelmének hangoztatásával a Nyugat beleavatkozik Peking belügyeibe, a G7-es csúcs pedig nem volt más, mint egy összehangolt gazdasági támadás fontos lépése Kína ellen.
Ha létezik jól időzített és kijózanító pofon, akkor a Biden-féle sajtótájékoztatóra adott pekingi válasz az volt. Mindössze néhány órával az amerikai elnök enyhülésről szóló szavai után Kína
az amerikai Micron Technology chipgyártó vállalattól.
A rendelet több jelentéssel bír egyszerre: egyfelől válasz volt arra az amerikai intézkedésre, amelyet a Biden-kabinet azért hozott, hogy – biztonsági okokra hivatkozva – Kína ne férjen hozzá kulcsfontosságú technológiákhoz, vagyis chipexport-tilalmat vezetett be (a terméktilalmi harcba Japán és Hollandia is bekapcsolódott az USA oldalán). Másfelől a hasonló válaszcsapással egyértelműen jelezte, hogy egy esetlegesen kirobbanó kereskedelmi háború messze nem egyoldalú lesz, a következményeket pedig a nyugati vállalatok éppúgy viselik, mint a kínaiak. A pekingi válasznak még az indoklása is hasonló volt az amerikaihoz: a Micro vállalat „jelentős biztonsági kockázatot jelent a kínai kritikus infrastruktúra ellátási láncaira”, termékei vásárlását és alkalmazását ezért azonnal betiltják.
Az USA kereskedelmi minisztériuma azonnal tiltakozását fejezte ki az egyoldalú döntés ellen (ezt Kína is megtette az USA hasonló jellegű döntésénél, így már mindketten tiltakoztak), és kijelentette, hogy az indoklásnak semmiféle tényalapja nincs (ahogyan Peking is kijelentette a rá vonatkozó tilalom esetében Washingtonnak).
A Micron-termékeket Peking alapvetően Dél-Koreából, a Samsung és az SK Hynix által akarja pótolni. Az USA-t nem érte váratlanul a szankció, miután már egy hónappal ezelőtt (a vállalat elleni kínai vizsgálat elindításakor) azt kérte Dél-Koreától, hogy amennyiben a Micron-chipek tiltólistára kerülnek, ne segítsenek Kínának a piaci rés betömésében.
A Micron erősen meg fogja érezni a szankció következményeit. A vállalat 30,8 milliárd dolláros bevételének 25 százalékát a kínai és hongkongi piac termelte ki tavaly. Bár Kína nem fejtette ki pontosan, mit ért kritikus infrastruktúra alatt, a tiltás valószínűleg a teljes pénzügyi, energetikai és közlekedési szektort magában foglalja, nem beszélve az adatközpontokról, amelyek nagyipari mennyiségben vásárolják a mikrochipeket.
Egyes elemzők szerint Pekingnek áll jobban érdekében, hogy normalizálja a kapcsolatokat, és a Nyugatnak ne jusson eszébe eljátszani többé egy esetleges gazdasági leválás gondolatával. A Micron-szankció azonban nyilvánvalóan nagy törést okoz az egyébként is feszült amerikai–kínai viszonyban, és meghiúsíthatja a legmagasabb szintű kapcsolatfelvételt, miután olyan patthelyzetet teremt, amelyben mindkét fél ragaszkodik a másik által ellenzett politikához.
Fotó: MTI/EPA/Kirgiz elnöki hivatal sajtószolgálata
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
A medve korábban is rendszeresen bejárt a faluba, ahol állatokat pusztított, kerti építményeket rongált meg.
A miniszter kiemelte, hogy mintegy 1,5 milliárd euró jut a villamosenergia-rendszer fejlesztésére.
