Az elmúlt 14 év alatt több mint kétszeresére nőtt a magyar export, és GDP-arányosan is kiemelkedő a kivitelünk – mondta el a JVSZ üzleti reggelijén Bihari Katalin. A Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint 2030-ig 50 százalékkal növelni szeretnénk a kkv-k részarányát a kivitelen belül, ehhez azonban még sok-sok akadályt szükséges leküzdeni.
A tudósítást Halaska Gábor készítette
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) május 11-én tartotta e havi aktuális Economy Brunch üzleti reggelijét a nívós, Andrássy úti Hotel Moments Budapestben. A májusi rendezvényt ezúttal a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Bihari Katalin előadása nyitotta meg (képünkön lentebb), majd több vállalatvezető, cégalapító számolt be a külpiacra lépés kihívásairól, buktatóiról és ezek sikeres megoldási lehetőségeiről – természetesen az állami támogatási programokat, kezdeményezéseket is alaposan bemutatva.
A helyettes államtitkár azzal kezdte, hogy
míg a népesség terén a világban 93 nálunk népesebb ország található. A nemzeti exportstratégia szerint 2030-ig 50 százalékkal növelni szeretnék a kkv-k részarányát a kivitelen belül, ehhez azonban még sok-sok akadályt szükséges leküzdeni.
A helyettes államtitkár szerint a külgazdasági tevékenységek egyfelől földrajzilag is igen széles palettát ölelnek fel, az ismert keleti-déli nyitáson kívül a FÁK országokban, a V4 államokban, Törökországban, továbbá az afrikai régióban, illetve a Nyugat-Balkánon is igen aktív a hazai vállalatok külhoni támogatása.
Másfelől pedig hazai kkv-kat, illetve a nagyobb, szintén hazai vállalatokat szolgálják a különféle külpiacra jutási támogatások, amelyek több programban testesülnek meg. Ilyenek a
Vagy a
Továbbá a Nyugat-Balkán beruházási támogatás 7,1 milliárd forint értékben 7 projektet támogat, köztük egy gyümölcsfeldolgozót és egy logisztikai központot. (A szerb-magyar gazdasági kapcsolatokkal több cikkben foglalkoztunk, legutóbb ebben a cikksorozatban.)
A szakpolitikus mellett vállalatvezetők részvételével zajló szakmai eseményen tehát a külpiacra lépés, illetve a hazai vállalatok külföldi sikereinek legaktuálisabb kérdéseit járták körbe. Sok olyan tapasztalatot is megosztottak a sikeres vállalati vezetők, amely minden üzleti döntéshozónak okulásul szolgálhat, amennyiben külföldön (is) szeretne terméket vagy éppen szolgáltatást eladni.
Az első kerekasztal beszélgetésben például Ács Balázs, a ma főként építőipari szigetelőanyagokat gyártó és forgalmazó Masterplast egyik alapítója öt tényezőt emelt ki, mint a külpiaci siker alapját. Legelőször is jó minőségű, versenyképes termékkel (szolgáltatással) érdemes elindulni külföldre. Ezt azonban kellően innovatív, azaz valamely szempontból egyedi szolgáltatáscsomag kell kiegészítse. Harmadszor nem úszható meg egy, a helyi piacot tesközelből ismerő, azon eligazodó partnerrel egy közös értékesítési iroda vagy akár egy nagyobb egység kialakítása, és a lehető legszorosabb közös munka. Negyedszer: sok múlik az emberi erőforrás minőségén A csapatmunkának a nehéz, jóval több kihívással terhelt külpiacon még nagyobb jelentősége van, mint itthon. Ötödször pedig a gyorsaság, a rugalmasság az, amivel a nagyobbak által uralt piacokon érdemben „labdába lehet rúgni”. A fentiekkel jobbára egyetértett Kovács Kristóf, az eddig 5500 röntgengépet eladó Control-X Medical, illetve az egészségügyi papírtermékeket forgalmazó Vajda-Papír alapító vezetője, Vajda Attila is. Ők azt is hozzátették, hogy nagy elszántság, egyfajta bátorság is kell a külpiacra lépéshez, továbbá megállás nélkül keresni kell a lehetőségeket.
Az üzleti reggeli végül egy másik, igen érdekes kerekasztallal zárult, amelynek során két támogató intézmény és a pályázatok készítésével foglalkozó MAPI Zrt. képviselői beszélgettek a lehetőségekről és a kihívásokról. Kamasz Melinda, a Növekedés.hu alapító főszerkesztője kissé provokatív kérdéssel terelte a beszélgetést „haragosabb vizekre” – felvetve, hogy a régiónkban a lengyel bútoripari vagy ruhaipari, vagy a román és cseh e-kereskedelmi vállalatok milyen erősen jelen vannak, és ehhez képest a magyar sikercégek jóval kevésbé láthatóak régiós szinten. Skapinyecz Péter, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kht. cégvezetője és Kiss Dezső, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nemzetközi Üzletfejlesztési Osztály vezetője elsősorban a cégeket segítő, térítésmentesen igénybe vehető, külpiacra lépést segítő szolgáltatáscsomagokról ejtettek szót.
Egyetértettek abban, amit a beszélgetőtársak megjegyeztek: ezek a szolgáltatások lehetőségek, nagy segítséget jelentenek ugyan a vállalatoknak, de nem végzik el helyettük a feladatokat. Andorka Miklós, a MAPI-csoport stratégiai vezérigazgató-helyettese is kiemelte például a Magyar Multi Programot, hiszen a lényegi konklúzió az volt, hogy ilyen, a kiválósági tényezőt minél jobban figyelembe vevő vállalati támogatásokra van szükség. Azaz a mondhatni „szociális alapon”, vagyis sok cégnek inkább a túlélését támogató eddigi EU-s szakpolitika helyett valóban a legjobbakat kell elsősorban támogatni.
Soron következő havi Economy Brunch üzleti és networking reggeli 2023. június 8-án a Hotel Vision Budapestben kerül megrendezésre.
A szakmai eseményen kis-, közép- és nagyvállalatok számára is érdekes vállalkozás-finanszírozásról, illetve befektetési lehetőségekről esik majd szó.
Az eseményen előadást tart Lóga Máté, gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár, aki a kormányzati támogatási formákat hozza el a résztvevők számára, majd a KPMG senior igazgatója, Simonyi Tamás fog régi és új finanszírozási alternatívákat felsorakoztatni, miközben a cégen kívüli befektetések témakörére is kitér.
Elemzői panelbeszélgetés keretében pedig a bankszektor, a kockázati tőkebefektetés, valamint az állami és európai uniós támogatások területének egy-egy szakértője veszi sorra az innovatív befektetési formákat.
(Képek forrása - borítókép: 123rf.hu, kép a cikkben: JVSZ)
Erről a programról bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak:
A hazai munkabérek idén átlagosan 9,9 százalékkal emelkedtek, a 2025-re tervezett béremelés pedig várhatóan 7–8 százalék között alakul a vállalati szektorban – derül ki a JVSZ Economy Brunch eseményen bemutatott Korn Ferry-felmérésből. Bár a bérek között régiós szinten is csökkenő különbségek mutatkoznak, Budapest és Kelet-Magyarország átlagjövedelme között még mindig 12 százalékos az eltérés.
Tőkefinanszírozási programot hirdetnek meg, amely segíti a fejlesztéseket és elindítanak egy beruházásélénkítő programot is.
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) október 3-án rendezte meg a JVSZ Makro Konferenciát, amelynek fókuszában az EU-s versenyképesség romlása és a hazai gazdaság kihívásai álltak. Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára előadásában kiemelte, hogy a magyar gazdaság növekedésének motorja 2025-ben a beruházások és a belső kereslet lehet. Kuti Zsolt, az MNB főközgazdásza a demográfiai kihívások, a zöldátállás és a munkaerőpiaci problémák mellett a multikrízis, azaz a többszörös válsághelyzet kezelésének szükségességéről beszélt. Csorbai Hajnalka, a JVSZ elnökségi tagja pedig bemutatta a JVSZ Economy Index friss mutatóját, amely némi optimizmust tükröz, de egyelőre inkább a cégek kivárását jelzi. Az eseményen két tucat ismert döntéshozó szólalt meg.
Nyitott, tabukat ledöntő működést, a vállalkozásokkal folyamatos párbeszédet ígér a Nemzetgazdasági Minisztérium újonnan kinevezett, kkv-fejlesztésért és technológiáért felelős államtitkára.
Kína problémái is Németországnak fognak fájni.
Mutatjuk, mennyi az Oroszországba irányuló magyar export értéke.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
