Az elmúlt 14 év alatt több mint kétszeresére nőtt a magyar export, és GDP-arányosan is kiemelkedő a kivitelünk – mondta el a JVSZ üzleti reggelijén Bihari Katalin. A Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint 2030-ig 50 százalékkal növelni szeretnénk a kkv-k részarányát a kivitelen belül, ehhez azonban még sok-sok akadályt szükséges leküzdeni.
2023. május 15. 16:35
p
1
0
0
Mentés
A tudósítást Halaska Gábor készítette
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) május 11-én tartotta e havi aktuális Economy Brunch üzleti reggelijét a nívós, Andrássy úti Hotel Moments Budapestben. A májusi rendezvényt ezúttal a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Bihari Katalin előadása nyitotta meg (képünkön lentebb), majd több vállalatvezető, cégalapító számolt be a külpiacra lépés kihívásairól, buktatóiról és ezek sikeres megoldási lehetőségeiről – természetesen az állami támogatási programokat, kezdeményezéseket is alaposan bemutatva.
A helyettes államtitkár azzal kezdte, hogy
az elmúlt 14 év alatt több mint kétszeresére, 142 milliárd euró fölé nőtt a magyar export, és GPD-arányosan is kiemelkedő a kivitelünk, hiszen a világ nagy exportáló országaihoz képes a 35-ik helyen vagyunk,
míg a népesség terén a világban 93 nálunk népesebb ország található. A nemzeti exportstratégia szerint 2030-ig 50 százalékkal növelni szeretnék a kkv-k részarányát a kivitelen belül, ehhez azonban még sok-sok akadályt szükséges leküzdeni.
A helyettes államtitkár szerint a külgazdasági tevékenységek egyfelől földrajzilag is igen széles palettát ölelnek fel, az ismert keleti-déli nyitáson kívül a FÁK országokban, a V4 államokban, Törökországban, továbbá az afrikai régióban, illetve a Nyugat-Balkánon is igen aktív a hazai vállalatok külhoni támogatása.
Ágazati szinten az export terén az élelmiszeripar, a mezőgazdasági gépek, eszközök, a gyógyszeripar, az orvosi berendezések, az építésgazdaság, a vízipar, a kreatív ipar, valamint a digitális megoldások emelhetők ki.
Másfelől pedig hazai kkv-kat, illetve a nagyobb, szintén hazai vállalatokat szolgálják a különféle külpiacra jutási támogatások, amelyek több programban testesülnek meg. Ilyenek a
Kiemelt Exportőrpartnerségi Program, amelyben 40 hazai, legalább 100 fős vállalat vesz részt.
Vagy a
Nemzeti Exportvédelmi Program, amely 3 milliárdnyi Külpiacrajutási Támogatás keretében 85 országban 82 céget segítettek, a Külpiaci Növekedési Támogatás pedig 69,5 milliárd forint értékben 16 országban 48 projektet támogatott.
Továbbá a Nyugat-Balkán beruházási támogatás 7,1 milliárd forint értékben 7 projektet támogat, köztük egy gyümölcsfeldolgozót és egy logisztikai központot. (A szerb-magyar gazdasági kapcsolatokkal több cikkben foglalkoztunk, legutóbb ebben a cikksorozatban.)
Sok érdekes tapasztalatot osztottak meg
A szakpolitikus mellett vállalatvezetők részvételével zajló szakmai eseményen tehát a külpiacra lépés, illetve a hazai vállalatok külföldi sikereinek legaktuálisabb kérdéseit járták körbe. Sok olyan tapasztalatot is megosztottak a sikeres vállalati vezetők, amely minden üzleti döntéshozónak okulásul szolgálhat, amennyiben külföldön (is) szeretne terméket vagy éppen szolgáltatást eladni.
Az első kerekasztal beszélgetésben például Ács Balázs, a ma főként építőipari szigetelőanyagokat gyártó és forgalmazó Masterplast egyik alapítója öt tényezőt emelt ki, mint a külpiaci siker alapját. Legelőször is jó minőségű, versenyképes termékkel (szolgáltatással) érdemes elindulni külföldre. Ezt azonban kellően innovatív, azaz valamely szempontból egyedi szolgáltatáscsomag kell kiegészítse. Harmadszor nem úszható meg egy, a helyi piacot tesközelből ismerő, azon eligazodó partnerrel egy közös értékesítési iroda vagy akár egy nagyobb egység kialakítása, és a lehető legszorosabb közös munka. Negyedszer: sok múlik az emberi erőforrás minőségén A csapatmunkának a nehéz, jóval több kihívással terhelt külpiacon még nagyobb jelentősége van, mint itthon. Ötödször pedig a gyorsaság, a rugalmasság az, amivel a nagyobbak által uralt piacokon érdemben „labdába lehet rúgni”. A fentiekkel jobbára egyetértett Kovács Kristóf, az eddig 5500 röntgengépet eladó Control-X Medical, illetve az egészségügyi papírtermékeket forgalmazó Vajda-Papír alapító vezetője, Vajda Attila is. Ők azt is hozzátették, hogy nagy elszántság, egyfajta bátorság is kell a külpiacra lépéshez, továbbá megállás nélkül keresni kell a lehetőségeket.
Pályázati és támogatási lehetőségek
Az üzleti reggeli végül egy másik, igen érdekes kerekasztallal zárult, amelynek során két támogató intézmény és a pályázatok készítésével foglalkozó MAPI Zrt. képviselői beszélgettek a lehetőségekről és a kihívásokról. Kamasz Melinda, a Növekedés.hu alapító főszerkesztője kissé provokatív kérdéssel terelte a beszélgetést „haragosabb vizekre” – felvetve, hogy a régiónkban a lengyel bútoripari vagy ruhaipari, vagy a román és cseh e-kereskedelmi vállalatok milyen erősen jelen vannak, és ehhez képest a magyar sikercégek jóval kevésbé láthatóak régiós szinten. Skapinyecz Péter, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kht. cégvezetője és Kiss Dezső, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nemzetközi Üzletfejlesztési Osztály vezetője elsősorban a cégeket segítő, térítésmentesen igénybe vehető, külpiacra lépést segítő szolgáltatáscsomagokról ejtettek szót.
Egyetértettek abban, amit a beszélgetőtársak megjegyeztek: ezek a szolgáltatások lehetőségek, nagy segítséget jelentenek ugyan a vállalatoknak, de nem végzik el helyettük a feladatokat. Andorka Miklós, a MAPI-csoport stratégiai vezérigazgató-helyettese is kiemelte például a Magyar Multi Programot, hiszen a lényegi konklúzió az volt, hogy ilyen, a kiválósági tényezőt minél jobban figyelembe vevő vállalati támogatásokra van szükség. Azaz a mondhatni „szociális alapon”, vagyis sok cégnek inkább a túlélését támogató eddigi EU-s szakpolitika helyett valóban a legjobbakat kell elsősorban támogatni.
Soron következő havi Economy Brunch üzleti és networking reggeli 2023. június 8-án a Hotel Vision Budapestben kerül megrendezésre.
Az eseményen előadást tart Lóga Máté, gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár, aki a kormányzati támogatási formákat hozza el a résztvevők számára, majd a KPMG senior igazgatója, Simonyi Tamás fog régi és új finanszírozási alternatívákat felsorakoztatni, miközben a cégen kívüli befektetések témakörére is kitér.
Elemzői panelbeszélgetés keretében pedig a bankszektor, a kockázati tőkebefektetés, valamint az állami és európai uniós támogatások területének egy-egy szakértője veszi sorra az innovatív befektetési formákat.
(Képek forrása - borítókép: 123rf.hu, kép a cikkben: JVSZ)
Erről a programról bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak:
Jelenleg a hazai a kkv-k 53,2 százaléka, míg a magyar lakosság 58,9 százaléka rendelkezik legalább alapvető digitális képességgel. Előbbi esetben elmaradunk, utóbbiban viszont meghaladjuk az uniós átlagot ám mindkét szegmensben előre kell lépünk – erről beszélt lapunknak Belényesi László, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Európai uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára az ezt a célt szolgáló DIMOP Plusz program kapcsán.
A hazai munkabérek idén átlagosan 9,9 százalékkal emelkedtek, a 2025-re tervezett béremelés pedig várhatóan 7–8 százalék között alakul a vállalati szektorban – derül ki a JVSZ Economy Brunch eseményen bemutatott Korn Ferry-felmérésből. Bár a bérek között régiós szinten is csökkenő különbségek mutatkoznak, Budapest és Kelet-Magyarország átlagjövedelme között még mindig 12 százalékos az eltérés.
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) október 3-án rendezte meg a JVSZ Makro Konferenciát, amelynek fókuszában az EU-s versenyképesség romlása és a hazai gazdaság kihívásai álltak. Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára előadásában kiemelte, hogy a magyar gazdaság növekedésének motorja 2025-ben a beruházások és a belső kereslet lehet. Kuti Zsolt, az MNB főközgazdásza a demográfiai kihívások, a zöldátállás és a munkaerőpiaci problémák mellett a multikrízis, azaz a többszörös válsághelyzet kezelésének szükségességéről beszélt. Csorbai Hajnalka, a JVSZ elnökségi tagja pedig bemutatta a JVSZ Economy Index friss mutatóját, amely némi optimizmust tükröz, de egyelőre inkább a cégek kivárását jelzi. Az eseményen két tucat ismert döntéshozó szólalt meg.
Nyitott, tabukat ledöntő működést, a vállalkozásokkal folyamatos párbeszédet ígér a Nemzetgazdasági Minisztérium újonnan kinevezett, kkv-fejlesztésért és technológiáért felelős államtitkára.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.