Az aszály és a háború miatt idén is élelmiszerválság fenyeget?

Kínától az Egyesült Államokon át az Európai Unióig mindenhol a rizstermelés csökkenését várják. Márpedig az meghatározza bolygónk teljes népességének közel a felének, azaz több mint 3,5 milliárd ember élelmezését. Elsősorban az ázsiai és csendes-óceáni térségben jelent veszélyt, ahol a világ rizstermelésének 90 százalékát fogyasztják. Így várhatóan nagy bajba kerülnek a legszegényebb háztartások.
A Fitch Solutions Country Risk & Industry Research jelentése szerint a rizs ára várhatóan 2024-ig a jelenlegi csúcs környékén marad.
A társaság előrejelzésének értelmében a globális hiány a 2022/2023-as termelési szezont tekintve 8,7 millió tonnára nő. Ez volna a legnagyobb rizshiány a 2003/2004-es szezon óta. Akkor a globális rizspiacokról 18,6 millió tonna hiányzott.

Soha sincs jó idő…

Mindezek felett  – az ukrán gabona kiesése miatt – a rizs sokaknál a búza alternatívája lett, ami felpörgette a keresletet. Ezt persze a rizstermelés kínálati oldala nem követte, az továbbra is erősen függ az időjárási viszonyoktól.
A múlt év második felében a világ legnagyobb rizstermelőjének számító Kínában a mezőgazdasági területek nagy részét sújtották a heves nyári monszunesők és áradások.
Hasonlóképpen, Pakisztánban – amely a globális rizskereskedelem 7,6 százalékát adja – a tavalyi súlyos áradások miatt az éves termelés drasztikus módon, 31 százalékkal (azaz közel egyharmadával) esett vissza az előző évhez képest – közölte az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA), amely szerint a hatás „az eredetileg vártnál is rosszabb volt”.
A hiányhoz az is hozzájárult, hogy az USA-ban, illetve az EU-ban is csökkent a rizstermés.
A tavasz viszont az ázsiai térségbe hőségekkel és aszállyal köszöntött be az idén. A meteorológusok egyre nagyobb esélyt adnak az El Niñónak elnevezett időjárási anomália kialakulásához.

Elsősorban azoknál az államoknál lesz gond, amelyek eddig is magas belföldi élelmiszerár-inflációtól szenvednek, mint például Pakisztán, Törökország, Szíria és néhány afrikai ország.

India adja a globális rizsszállítmányok körülbelül 40 százalékát, és több mint 150 országba exportál. A belföldi árak szabályozása érdekében az ottani kormány megtiltotta a törött rizs kivitelét, és 20 százalékos exportadót vetett ki több rizsfajtára szeptember 9-től.
Miközben az indiai meteorológiai hivatal szerint az ország „normális” monszunesőre számíthat, az előrejelzések alapján 2023 második és harmadik negyedévére intenzív hőség és hőhullámok fenyegetik az ottani gabonatermést.
Kínát, a világ legnagyobb rizstermelőjét sem kíméli az aszály.
Thaiföldön pedig, amely a világ második legnagyobb rizsexportőre, elsősorban az El Niño hatásaitól félnek. A helyi Nemzeti Vízkészletek Hivatala arra kérte a gazdákat, hogy „a következő szezonban csak egy rizsterméssel tervezzenek, mivel az idén a csapadékmennyiség az átlagosnál alacsonyabb lesz”. Szerintük az esős évszak, amely általában május végén kezdődik, késni fog, júniusban érkezik, és csak időszakos esőzésekkel. Bár a hivatal kidolgozott egy tervet az ország tározórendszerén belül a vízmegőrzésre, az esős évszakkal kezdődően csak az első rizsterméshez tudnak vizet biztosítani a gazdáknak.
A második vagy harmadik termésnél azonban szeretnék, ha a gazdák együttműködnének, hogy más, kevesebb vizet igénylő növényeket termesszenek a vízhiány csökkentése érdekében.

Jöhet a rettegett El Niño

A rizstermesztés jelentős mennyiségű vizet igényel, és nagymértékben függ az öntözőrendszerektől, valamint a megfelelő mennyiségű csapadéktól.
Egyre több meteorológiai hivatal jósolja az idei évre az El Niño jelenséget. Vannak, amelyek már 75 százalékos esélyt adnak annak, hogy augusztus és október között felbukkan.
Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, ami három-, illetve hétévenként ciklikusan jelentkezik. Karácsony tájékán kezdődik és 9–12 hónapig tart. Az Egyenlítő mentén a Csendes-óceán vize felmelegszik, ami miatt megváltoznak a keletről nyugatra fújó passzátszelek, illetve a felszíni vizek áramlatai. A hatására aszályos, száraz időszak köszönt be Afrikában és Ausztráliában, a Karib-tengeren,  Amerika nyugati partján pedig óriási esőzéseket okozhat.

Címlapfotó: 123rf.com