Küzdelem a netes jövőért a tenger mélyén, 19 ezer kilométeren át

Februárban az amerikai SubCom LLC tenger alatti kábeltársaság megkezdte a 600 millió dolláros kábel fektetését, amely Ázsiából Afrikán és a Közel-Keleten keresztül Európába szállít adatokat szupergyors sebességgel, több mint 19 300 km hosszú, a tengerfenéken futó optikai szálon.

Az új összeköttetés a Délkelet-Ázsia–Közel-Kelet–Nyugat-Európa 6, röviden a SeaMeWe–6 nevet viseli. 

Hogyan csúszott ki a projekt Kína kezei közül?

A tenger alatti kábelfektető ágazatban gyorsan meghatározó lett a kínai a HMN Technologies Co. Ltd., amely három évvel ezelőtt már a szerződés megkötésének szélén állt. A kivitelezésre és a finanszírozásra konzorciumot alakítottak ki, amelyben három kínai vállalat mellett részt vett az amerikai székhelyű Microsoft Corp. és a francia Orange SA távközlési cég is.

A HMN Tech vállalatot, amelynek az elődje az Amerikában több mint egy évtizede „üldözött” Huawei Technologies Co. Ltd. kínai távközlési óriáscég többségi tulajdonában volt, 2020 elején választották ki a kábel gyártására és lefektetésére. Úgy vélték a szakértők, hogy a HMN Tech Peking jelentős támogatásának köszönhetően tudott 500 millió dolláros ajánlatot tenni, ami nagyjából egyharmaddal olcsóbb volt, mint a New Jersey-i SubCom által a kábelkonzorciumhoz benyújtott eredeti ajánlat.

A szingapúri–francia kábel lett volna a HMN Tech eddigi legnagyobb ilyen projektje, amely a világ leggyorsabban fejlődő tenger alatti kábelépítő cégévé tette volna, és kiterjesztette volna a konzorciumban részt vevő három kínai távközlési társaság globális hatókörét is.

Az Egyesült Államok kormánya természetesen aggódni kezdett amiatt, hogy a kínaiak ezeken az érzékeny kommunikációs kábeleken kémkedhetnek is (ne keressük, honnan ered az ez irányú tapasztalatuk), így sikeres kampányt indított, hogy a szerződést végül a SubCommal kössék meg.

Az építtető konzorcium tagjai 2020 közepén – egy sor videohívás során – szóban megállapodtak abban, hogy a HMN Tech fogja megépíteni a kábelt. A SubCom lett volna a tartalék arra az esetre, ha a kínai cég visszalép, vagy nem teljesíti az ajánlatában foglaltakat. 

A Reuters közölt először részleteket erről az erőfeszítésről. Ez volt az egyike az elmúlt négy év legalább hat tenger alatti magánkábelügyletének az ázsiai csendes-óceáni térségben, ahol az amerikai kormány vagy azért avatkozott be, hogy a HMN Tech ne nyerje el az üzletet, vagy olyan vezetékek átirányítását, illetve elhagyását kényszerítette ki, amelyek közvetlenül összekötötték volna az amerikai és a kínai területeket. 

Természetesen az érintett vállalatok – sem a nyertesek, sem a vesztesek – nem kívánják kommentálni az értesüléseket. Egy tavalyi nyilatkozatában a Fehér Ház röviden, a részletek taglalása nélkül megjegyezte, hogy az amerikai kormány segített a SubComnak elnyerni a Szingapúr–Franciaország-kábelszerződést. A kínai külügyminisztérium nem válaszolt a projekttel kapcsolatos nemzetközi sajtómegkeresésekre..

A tenger alatti kábelek szerepe az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai versenyben

A TeleGeography, egy washingtoni székhelyű távközlési kutatócég szerint világszerte több mint 400 kábel fut a tengerfenéken, amely a teljes nemzetközi internetforgalom több mint 95 százalékát bonyolítja. Az e-mailektől kezdve a banki tranzakciókon át a katonai titkokig mindent továbbítanak, sebezhetők szabotázstámadásokkal és kémkedéssel szemben. A kémügynökségek a tenger alatti kábeleket „megfigyelési aranybányának” tartják.

Az amerikai kormány által meghiúsított projektek közül kettő olyan vezetékeket érintett, amelyeket már legyártottak, és több ezer mérföldet lefektettek a Csendes-óceánon. Az amerikai technológiai óriáscégek, a Google LLC, a Meta Platforms Inc. és az Amazon.com Inc., a projektekről szóló nyilvános bejelentések szerint legalább az egyik, illetve a Meta esetében mindkét kábelben jelentős befektetők voltak. A késedelmek és a projekt módosítása több tíz millió dollárjába került a vállalatoknak. Természetesen az Amazon, a Meta és a Google sem volt hajlandó kommentálni a kábelháborút.

Az amerikai kábeltevékenységet egy három éve a nem hivatalosan Team Telecom működő ügynökségek közötti munkacsoport irányítja. A kínai építtető kiszorítására az USA hagyományosan a kenyér és korbács taktikát alkalmazta. Volt, akit ajándékokkal győzött meg (lényegében korrumpált), volt, akit megfenyegetett (azaz felvillantotta a projekt esetleges csődjének lehetőségét).

Az édesgetés kategóriába sorolhatjuk például, az amerikai kereskedelmi és fejlesztési ügynökség (USTDA) a Reutersnek elmondta, összesen 3,8 millió dollár értékű képzési támogatást ajánlott fel öt távközlési vállalatnak a kábel útvonalán fekvő országokban, cserébe azért, hogy azok a SubComot válasszák szállítónak. A Telecom Egypt és a Network i2i Limited, az indiai Bharti Airtel Limited tulajdonában lévő vállalat egyenként egymillió dollárt kapott. A Djibouti Telecom, a Sri Lanka Telecom és a Maldív-szigeteki Dhivehi Raajjeyge Gulhun egyenként 600 ezret kapott. Bár ezek nem nagy összegek, a gépezetek megolajozására alkalmasak lehettek.

Eközben amerikai diplomaták a nagykövetségeken keresztül figyelmeztették a részt vevő külföldi távközlési szolgáltatókat, hogy Washington bénító szankciókat tervez bevezetni a HMN Tech ellen, ami veszélybe sodorhatja a kábelprojektbe való befektetéseit. Az amerikai kereskedelmi minisztérium 2021 decemberében beváltotta ezt a fenyegetést, arra hivatkozva, hogy a HMN Tech amerikai technológiát kíván beszerezni a kínai Népi Felszabadító Hadsereg modernizálásának elősegítésére.

Bár a kábel nem érinti a kínai partokat, az amerikai kormány úgy vélte, hogy a HMN Tech távfelügyeleti berendezéseket helyezhet a kábel belsejébe – mondta a tisztviselő, anélkül, hogy bizonyítékot szolgáltatott volna.

Két hónappal később, 2022 februárjában a SubCom bejelentette, hogy a kábelkonzorcium neki ítélte oda a SeaMeWe–6 megépítésére vonatkozó szerződést. A China Telecom és a China Mobile, amelyeknek együttesen 20 százalékos részesedést kellett volna birtokolniuk a kábelben, visszalépett, mert a kínai kormány nem hagyta volna jóvá a SubCom kábelépítő céggel való részvételüket a projektben. A China Unicom maradt.

Fokozódó feszültségek

A híreket figyelve nem olyan meglepő, de azért érdemes aláhúzni: az USA és Kína kapcsolata évtizedek óta nem volt ilyen mélyponton. A két ország számos kérdésben került összetűzésbe. Joe Biden elnök politikája egyre inkább elszigeteli a kínai csúcstechnológiai szektort, igyekszik visszahozni a technológiai gyártás egy részét Amerikába és távol tartani az élvonalbeli tengerentúli innovációt a kínaiaktól.