„Közvetlen és sürgető” fenyegetésként azonosította az Egyesült Királyság Oroszországot

A brit és francia katonai erők már jelezték, hogy készek vezető szerepet vállalni egy akár 30 ezer fős nemzetközi békefenntartó misszióban.

Pár éve még szigorú értelemben vett üzletnek indult egy hatalmas magánszerződés a világ egyik legfejlettebb tenger alatti száloptikai kábelére. A projekt végül az Egyesült Államok és Kína közötti, a technológiákért folytatott, egyre erősödő proxyháború trófeájává vált, amely évtizedekre meghatározhatja, hogy kié lesz a gazdasági és katonai dominancia.
Februárban az amerikai SubCom LLC tenger alatti kábeltársaság megkezdte a 600 millió dolláros kábel fektetését, amely Ázsiából Afrikán és a Közel-Keleten keresztül Európába szállít adatokat szupergyors sebességgel, több mint 19 300 km hosszú, a tengerfenéken futó optikai szálon.
Az új összeköttetés a Délkelet-Ázsia–Közel-Kelet–Nyugat-Európa 6, röviden a SeaMeWe–6 nevet viseli.
A kábel egy tucat országot köt össze, miközben Szingapúrtól Franciaországig, áthalad három tengeren és az Indiai-óceánon. A tervek szerint 2025-re készül el.
A tenger alatti kábelfektető ágazatban gyorsan meghatározó lett a kínai a HMN Technologies Co. Ltd., amely három évvel ezelőtt már a szerződés megkötésének szélén állt. A kivitelezésre és a finanszírozásra konzorciumot alakítottak ki, amelyben három kínai vállalat mellett részt vett az amerikai székhelyű Microsoft Corp. és a francia Orange SA távközlési cég is.
A nagy, tenger alatti kábelek több száz millió dollárba kerülnek. Általában technológiai vagy távközlési cégek konzorciuma fizeti ki őket, amelyek így megoszthatják a költségeket és a kockázatokat, valamint felelősséget vállalnak az országukba érkező kábelekért.
A SeaMeWe–6 esetében több mint egytucatnyi vállalat finanszírozta a kábelt, és a csoportban azonnal szakadás keletkezett, amelynek konszenzusra kell jutnia ahhoz, hogy kiválassza a projekt kivitelezőjét.
A China Telecom, a China Mobile és a China Unicom határozottan a HMN Tech mögött állt, amely mintegy 500 millió dolláros ajánlattal jelentkezett. A Microsoft, az Orange, illetve az indiai Bharti Airtel aggodalmát fejezte ki a HMN Tech részvételével kapcsolatos esetleges amerikai visszalépés kockázata miatt. Az árral azonban nehéz volt vitatkozni. A SubCom ajánlata közelebb volt a 750 millió dollárhoz.
A HMN Tech vállalatot, amelynek az elődje az Amerikában több mint egy évtizede „üldözött” Huawei Technologies Co. Ltd. kínai távközlési óriáscég többségi tulajdonában volt, 2020 elején választották ki a kábel gyártására és lefektetésére. Úgy vélték a szakértők, hogy a HMN Tech Peking jelentős támogatásának köszönhetően tudott 500 millió dolláros ajánlatot tenni, ami nagyjából egyharmaddal olcsóbb volt, mint a New Jersey-i SubCom által a kábelkonzorciumhoz benyújtott eredeti ajánlat.
A szingapúri–francia kábel lett volna a HMN Tech eddigi legnagyobb ilyen projektje, amely a világ leggyorsabban fejlődő tenger alatti kábelépítő cégévé tette volna, és kiterjesztette volna a konzorciumban részt vevő három kínai távközlési társaság globális hatókörét is.
Az amerikai SubCom, a japán NEC Corporation és a francia Alcatel Submarine Networks, Inc. évtizedek óta uralja a tenger alatti optikai kábelek építését és fektetését.
A Huawei Marine Networks Co. Ltd. 2008-ban belépett a versenybe, és átrendezte a piacot. A kínai Huawei Technologies távközlési vállalat tulajdonában lévő, Tianjinban székhelyet fenntartó vállalat kezdetben kisebb kábelrendszereket épített olyan alulszolgáltatott piacokon, mint Pápua Új-Guinea és a Karib-térség. Tizenöt év alatt a ma már HMN Tech néven ismert cég a világ leggyorsabban növekvő tenger alatti kábelgyártójává és -fektetőjévé vált.
A Huawei Technologies 2020-ban teljes mértékben eladta a Huawei Marine-ban lévő részesedését, és azóta nem áll kapcsolatban a kábelfektető vállalattal, amely az új kínai tulajdonosi kör alatt HMN Tech néven újjáalakult.
Az Egyesült Államok kormánya természetesen aggódni kezdett amiatt, hogy a kínaiak ezeken az érzékeny kommunikációs kábeleken kémkedhetnek is (ne keressük, honnan ered az ez irányú tapasztalatuk), így sikeres kampányt indított, hogy a szerződést végül a SubCommal kössék meg.
Az építtető konzorcium tagjai 2020 közepén – egy sor videohívás során – szóban megállapodtak abban, hogy a HMN Tech fogja megépíteni a kábelt. A SubCom lett volna a tartalék arra az esetre, ha a kínai cég visszalép, vagy nem teljesíti az ajánlatában foglaltakat.
A színfalak mögött azonban a SubCom és az amerikai kormányzat kétségeket hintett el azzal kapcsolatban, hogy a HMN Tech a legjobb megoldás-e feladatra.
A Reuters közölt először részleteket erről az erőfeszítésről. Ez volt az egyike az elmúlt négy év legalább hat tenger alatti magánkábelügyletének az ázsiai csendes-óceáni térségben, ahol az amerikai kormány vagy azért avatkozott be, hogy a HMN Tech ne nyerje el az üzletet, vagy olyan vezetékek átirányítását, illetve elhagyását kényszerítette ki, amelyek közvetlenül összekötötték volna az amerikai és a kínai területeket.
Természetesen az érintett vállalatok – sem a nyertesek, sem a vesztesek – nem kívánják kommentálni az értesüléseket. Egy tavalyi nyilatkozatában a Fehér Ház röviden, a részletek taglalása nélkül megjegyezte, hogy az amerikai kormány segített a SubComnak elnyerni a Szingapúr–Franciaország-kábelszerződést. A kínai külügyminisztérium nem válaszolt a projekttel kapcsolatos nemzetközi sajtómegkeresésekre..
A múlt hónapban ezeknek a kábeleknek az ügye összekeveredett a Kína és Tajvan közötti konfliktus kérdésével. Két olyan kommunikációs kábelt vágtak el, amely Tajvant és a kínai partokhoz közel fekvő Matsu-szigeteket kötötte össze. A szigetek mindössze 14 ezer lakosának az internetkapcsolata ezáltal megszakadt. A tajvani hatóságok közölték, hogy gyanújuk szerint egy kínai halászhajó és egy kínai teherhajó okozta a fennakadást. Nem nevezték azonban szándékos cselekménynek, azt mondták, hogy nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy a kínai hajók lennének a felelősek.
Az amerikai kormány által meghiúsított projektek közül kettő olyan vezetékeket érintett, amelyeket már legyártottak, és több ezer mérföldet lefektettek a Csendes-óceánon. Az amerikai technológiai óriáscégek, a Google LLC, a Meta Platforms Inc. és az Amazon.com Inc., a projektekről szóló nyilvános bejelentések szerint legalább az egyik, illetve a Meta esetében mindkét kábelben jelentős befektetők voltak. A késedelmek és a projekt módosítása több tíz millió dollárjába került a vállalatoknak. Természetesen az Amazon, a Meta és a Google sem volt hajlandó kommentálni a kábelháborút.
A SubCom kábelpuccsa csak egy kis szelete Washington erőfeszítéseinek, hogy megfékezzék Kínát.
Az amerikai kábeltevékenységet egy három éve a nem hivatalosan Team Telecom működő ügynökségek közötti munkacsoport irányítja. A kínai építtető kiszorítására az USA hagyományosan a kenyér és korbács taktikát alkalmazta. Volt, akit ajándékokkal győzött meg (lényegében korrumpált), volt, akit megfenyegetett (azaz felvillantotta a projekt esetleges csődjének lehetőségét).
Az édesgetés kategóriába sorolhatjuk például, az amerikai kereskedelmi és fejlesztési ügynökség (USTDA) a Reutersnek elmondta, összesen 3,8 millió dollár értékű képzési támogatást ajánlott fel öt távközlési vállalatnak a kábel útvonalán fekvő országokban, cserébe azért, hogy azok a SubComot válasszák szállítónak. A Telecom Egypt és a Network i2i Limited, az indiai Bharti Airtel Limited tulajdonában lévő vállalat egyenként egymillió dollárt kapott. A Djibouti Telecom, a Sri Lanka Telecom és a Maldív-szigeteki Dhivehi Raajjeyge Gulhun egyenként 600 ezret kapott. Bár ezek nem nagy összegek, a gépezetek megolajozására alkalmasak lehettek.
Eközben amerikai diplomaták a nagykövetségeken keresztül figyelmeztették a részt vevő külföldi távközlési szolgáltatókat, hogy Washington bénító szankciókat tervez bevezetni a HMN Tech ellen, ami veszélybe sodorhatja a kábelprojektbe való befektetéseit. Az amerikai kereskedelmi minisztérium 2021 decemberében beváltotta ezt a fenyegetést, arra hivatkozva, hogy a HMN Tech amerikai technológiát kíván beszerezni a kínai Népi Felszabadító Hadsereg modernizálásának elősegítésére.
Bár a kábel nem érinti a kínai partokat, az amerikai kormány úgy vélte, hogy a HMN Tech távfelügyeleti berendezéseket helyezhet a kábel belsejébe – mondta a tisztviselő, anélkül, hogy bizonyítékot szolgáltatott volna.
Két hónappal később, 2022 februárjában a SubCom bejelentette, hogy a kábelkonzorcium neki ítélte oda a SeaMeWe–6 megépítésére vonatkozó szerződést. A China Telecom és a China Mobile, amelyeknek együttesen 20 százalékos részesedést kellett volna birtokolniuk a kábelben, visszalépett, mert a kínai kormány nem hagyta volna jóvá a SubCom kábelépítő céggel való részvételüket a projektben. A China Unicom maradt.
A híreket figyelve nem olyan meglepő, de azért érdemes aláhúzni: az USA és Kína kapcsolata évtizedek óta nem volt ilyen mélyponton. A két ország számos kérdésben került összetűzésbe. Joe Biden elnök politikája egyre inkább elszigeteli a kínai csúcstechnológiai szektort, igyekszik visszahozni a technológiai gyártás egy részét Amerikába és távol tartani az élvonalbeli tengerentúli innovációt a kínaiaktól.