Az élelmiszerárak néhány hete kezdtek csökkeni, vagy inkább a normálishoz közelíteni, ugyanis a láncok többsége egymásra tromfolva ad ki közleményeket akciókról, árcsökkentésekről. Utánajártunk: vajon az árcsökkentések március végén is folytatódtak-e, és mekkora mértékűek. A sajt és a vaj mellett több alapélelmiszer, néhány zöldség és gyümölcs, valamint húsáruk is alacsonyabb áron kaphatók, mint a KSH februári átlagárai.
A háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika révén megnövekedett energiaárak, továbbá a tavalyi súlyos aszályhelyzet révén idén egész Európában száguldó infláció januárban itthon is tetőzhetett. Eközben a nagy áruházláncok egymással versengve jelentik be árcsökkentéseiket, így reagálva a történelmi léptékben is magas árak miatt immár visszaeső keresletükre. Bár számos intézkedés – mint például az árstopok vagy a rezsivédelem – védte a magyar családokat az inflációs hatásokkal szemben (lásd a keretes írásunkat is), az infláció érdemi csökkenésére még mindenki csak vár.
Először a trappista sajt és a teavaj árának csökkenése indult meg néhány nagy diszkontláncban, így ezek a termékek a legtöbb üzletben március végén már jellemzően 20-25 százalékkal olcsóbbak, sőt néhány helyen még ennél is nagyobb a különbség a februári KSH átlagárakhoz képest. Ráadásul – főként az akciók miatt – néhány zöldség és gyümölcs, valamint a húsáruk is alacsonyabb áron kaphatók az üzletekben.
Több üzletben, Sparban, Pennyben, Tescoban, Lidl-ben, Auchanban és Aldiban gyűjtöttük össze néhány sokat idézett és a fogyasztók által gyakran vásárolt termék árát. A Makronóm blog hat üzletlánc fővárosi, agglomerációs (Gödöllő, Solymár és Budaörs) és vidéki (Hódmezővásárhely) boltjaiban egy előzetesen kiválasztott, 25 alapélelmiszert érintő saját bolti kutatást végzett március 24-26. között.
A felmérésből jól látható, hogy egyes pékáruk, tejtermékek is olcsóbbak lettek az elmúlt hetekben, sőt több alapélelmiszer és zöldség, gyümölcs ára is kedvezőbb lett. A KSH februári átlagáraihoz képest a láncok átlagában jelentősen olcsóbban találtunk őrölt kávét (-35,7 százalék), napraforgó étolajat (-20,6 százalék), dobozos söröket (-18,2 százalék) és rizst (-17,5 százalék). A tejföl ára kevesebb mint felére (-51,7 százalék) csökkent február óta, vagyis az elmúlt évi 86 százalékos árnövekedését követően az egy évvel ezelőtti ár alá esett vissza.
Érdemben a vöröshagyma, az alma, a répa és a száraztészta árát találtunk a KSH februári adatfelvételénél magasabbnak. Ennek részben a szezonalitás és az adatfelvételi helyszínek jóval szűkebb köre is oka lehet.
Eredményeink tehát visszaigazolják az árcsökkenésekről a sajtóból kapott képet, bár termékkörönként számottevő eltérések is adódtak, amelyek nem csak egyedi akciókra vezethetők vissza.
A pékáruk esetében 20 százalékos, de a tejtermékek esetében is 30 százalékos árcsökkenést mutatnak a vizsgált láncok adatai a KSH februári átlagáraihoz viszonyítva. A zöldségek, gyümölcsök esetében nem ennyire egyértelmű a kép, itt a krumpli, a narancs vagy a paradicsom esetében árcsökkenést, míg a vöröshagyma, az alma vagy a sárgarépa esetében további áremelkedést mutatott adatgyűjtésünk. Igaz, a KSH piacokon, zöldséges üzletekben és kisebb boltokban is vizsgálódik, elemzésünkben pedig a zöldségek és gyümölcsök terén általában a magasabb árképzésű üzletláncokat vizsgáltuk.
Hasonló a helyzet a húsáruk esetében, itt is termékfüggő, hogy árcsökkenés vagy áremelkedés történt a megelőző hónaphoz képest. Az egyéb élelmiszerek esetében is árcsökkenést mutatnak az adataink, bár itt több árstopos termék is bekerült a vizsgálat körébe. Mérséklődést mutat a rizs és az ásványvíz ára és – sokak örömére – a söré is. A száraztészta ugyanakkor vizsgálatunkban drágább lett, miközben ezen termékkör árcsökkenéséről szóló hírek járták be korábban a sajtót.
Nem is olyan meglepő ezek ismeretében például a Tesco Magyarország korábbi nyilatkozata, mely szerint a magyar vásárlóknak nemcsak egy-egy termék árának csökkenésére van szükségük, legyen szó vajról vagy trappista sajtról, hanem tartósan alacsony árakra. Ezt nyilatkozta a minap a Világgazdaság megkeresésére a Tesco magyar leányának illetékese annak kapcsán, hogy mit tesznek az Aldi, a CBA és a Lidl által az elmúlt hetekben meghirdetett árcsökkentési akciókra válaszul.
Az Aldi ugyanis március elején bejelentette: folytatják az alapvető élelmiszerek körében a tartós és jelentős árcsökkentéseket. Azaz a tíz dekás teavaj 20 százalékos ármérséklését követően – terméktől függően – 20–23 százalékkal alacsonyabb áron kínálják a magyar beszerzésű trappista sajtokat is. A leggyorsabb válasz a CBA-tól érkezett: a magyar üzletlánc ugyancsak 20 százalékot meghaladó mértékű árcsökkentést hajtott végre a trappista sajtoknál, szintén március 1-jétől. Ezek után a Lidl sem akart lemaradni: március 6-tól nagymértékben és tartósan csökkentette a kínálatában található legnépszerűbb sajtok árát. Ezzel a sajtok – kiszereléstől és típustól függően – akár 25 százalékkal is olcsóbbak lehetnek, amit a Makronóm blog gyűjtése is igazol (lásd az 1.táblázatot). A Penny mintegy félszáz termék árát vitte le – akciók keretében – az elmúlt hetekben, általában szintén 20-30 százalékkal. A SPAR és a Tesco nyilatkozataik alapján hűségprogramjaik erősítésével, azaz kártyaprogramjakkal elérhető kedvezményekkel igyekszik versenyképes árakat biztosítani vásárlóinak. Előbbi hetente 1600, utóbbi 1200 terméket kínál extra, nem feltétlenül minden vevője számára vagy meghatározott időszakokban elérhető kedvezményes árakon. Utóbbi lánc – közleménye szerint – január óta több mint 2000 termék árát csökkentette, átlagosan 9,5 százalékkal, és „árgarancia” jelölésű termékeik – mintegy 500 alapvető élelmiszer és háztartási cikk – árát közel egy éve tartósan alacsonyan tartják.
A piaci szereplők egyébként hosszú távon a promóciók közkedveltségének megugrására számítanak. Tehát
Ugyanakkor jó tudni: a beszállítók általánosan is engedtek az árakból. Most pedig lényegét tekintve az történt, hogy ezt az árcsökkenést nem tartják maguknál a boltok, hanem legalább részben átengedik ezt a fogyasztóknak, hogy fenntartsák a forgalmat. Ha magas maradna a lejáró árumennyiség, az nagyobb veszteséget okozna, mint lemondani a profit – esetenként, bizonyos termékköröknél az extraprofit – egy részéről.
Bár a szabályok tiltják a beszerzési árak alatti értékesítést (kivéve például a lejárathoz közeli termékek esetében), azért sok a kereskedői ügyeskedés. Például az akciók egyik szabálya az, hogy kitalált árat nem lehet a termék fölé írni és azt áthúzni, hanem csak ténylegesen (legalább egy ideig) drágábban kínált terméket szabad leárazni. Arcpirító azonban, hogy számos lánc ezzel úgy trükközik, hogy például 1000 vagy 1010 forint helyett 995-ért kínálja az „akciós” kenyeret. Az „óriási” akciók meghirdetése mellett – hiszen az átlagos vásárló nem jár végig négy-öt üzletet minden termékből a legolcsóbbat megkeresve – összességében mégis jól járnak az üzletláncok más termékkörök – például a húsvéti szezonban jól futó édességek, dekorációk, kerti eszközök – drágábban kínálásával és a kosárérték maximalizálására ösztönzéssel (kuponok, kedvezménykártyák). Ráadásul a lokálisan erős konkurensek tartós vagy akár csak akciók keretében történő árcsökkentéseit a többiek – bizonyos szabályok szerint – lekövetik, így a vásárló számára a nap végén már nem tűnnek nagynak a különbségek, amelyek pedig – ahogy táblázatunkban láthatóak – több terméknél azért elég szembeötlőek.
Az élelmiszerágazatban folyamatban lévő gyorsított ágazati vizsgálatok tapasztalatai alapján a Gazdasági Versenyhivatal elnöke online árfigyelő adatbázis létrehozását javasolta a napokban. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a kormány részéről támogatja Rigó Csaba Balázs versenypártolási és inflációt csökkentő javaslatát, és a mielőbbi megvalósítás érdekében a felek közös munkacsoportot hoznak létre április elején – adta hírül az MTI. Az infláció leküzdése közös cél, a családok, a gazdaság és a piaci verseny védelme érdekében, ezért a versenyhatóságnak és a kormánynak is minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia az infláció leküzdése, az év végére egy számjegyűre szorítása érdekében. Mint arról hírt adtunk korábban, a Gazdasági Versenyhivatal több gyorsított ágazati vizsgálatot is folytat: január 20-án a tej és tejtermékek, február 8-án pedig a tartós élelmiszerek piacán kezdett vizsgálódásba, emellett annak is utánanéztek, hogy számos európai (például az osztrák, finn, görög, holland, portugál, román, svéd) versenyhatóság aktívan foglalkozik az élelmiszerdrágulás jelenségével. Több uniós tagállam (például Görögország, Németország) kormánya vagy hatósága alkalmaz árfigyelő, árnyilvántartó alkalmazásokat, amelyek növelik az ártranszparenciát, a fogyasztói árak összehasonlíthatóságával pedig fokozhatják a versenyt, ami hosszú távon is mérséklő hatással lehet az árakra, és erősítheti a vásárlói tudatosságot.
Tudatos vásárlóként az adatbázis elkészültéig is érdemes előre készített listával vásárolni menni, és a minőség mellett a kilós/literes árakat is figyelni.
Adatfelvételi módszerek
A KSH havi rendszerességgel közli a fogyasztói árakat, és abból számítja az inflációt. Mivel nem a szocializmusban élünk, így vásárlásaink során rengeteg termék közül választhatunk, amelyek jelentős eltérést mutathatnak, elég, ha csak kiszerelések és a minőség különbözőségeire gondolunk, amely tényezők befolyásolják az árakat is. Azért, hogy ezek a különbségek ne korlátozzák az árak összehasonlíthatóságát, a KSH reprezentásokat használ. Minden évben meghatározzák azokat a termékjellemzőket, márkákat, amelyeket a fogyasztók legnagyobb volumenben vásárolnak. Ezen úgynevezett reprezentások (idén 955 darab) listája elérhető a Hivatal honlapján keresztül. A KSH munkatársai ezen termékeket, szolgáltatásokat keresik a kijelölt felíróhelyeken (üzletekben, a szolgáltató helyeken és a piacokon) minden hónapban 1-je és 20-a között, vármegyénként több helyszínen. Ennek köszönhetően a KSH reprezentánsonként havonta legfeljebb 130 árat, míg összesen akár 80 ezer árat gyűjt össze, és abból számítja az egyes termékek és szolgáltatások átlagárát, illetve a fogyasztói kosár értékváltozását, vagyis az inflációt.
Bár a KSH módszertanával elérhető eredményeket a Makronóm blog nem tudja ebben a kis léptékű felmérésben szerzett adatokkal előállítani, mégis igyekeztünk képet adni arról, hogyan alakultak az árak március második felében.
Munkatársaink összesen 6 üzletláncot kerestek fel március 24-26. között. A felkeresett helyszínek között van budapesti, agglomerációs, illetve vidéki nagyvárosi üzlet is. Összesen 25, előre meghatározott alapélelmiszer ára került felírásra, olyan termékeké, amelyeket a legtöbb fogyasztó gyakran vásárol. Minden termék esetében a nagyobb kiszereléseket kerestük, amelyek elérhetőek voltak, és azok egységárait (kilogrammban vagy literben) kifejezve gyűjtöttük össze, majd átlagoltuk és vetettük össze a KSH által februárra közölt átlagárakkal.
Villámakció harc
Március 21-én újabb akcióhullámra hívta fel a figyelmet a sajtó, miszerint saját márkás sertés combsonkáját 31 százalékkal olcsóbban kínálja a Lidl, március utolsó hétvégéjén pedig egy márkás sonkatermékét. A gyors „ár-válaszok” sem maradtak el: az Aldi 26 százalékkal adja olcsóbban a sertéssonkát, a Penny pedig éppen ennyivel viszi lejjebb a csirkemellsonka árát, közben a Tesco 20 százalékkal akciózza le a füstölt-főtt sonkát.
Érdemes felidézni, hogy az akciós termékek köre folyamatosan bővült: míg első lépésben egy-egy terméktípus árát csökkentették, például a tésztáét vagy a sajtét, mára „a mennyiség vált főszereplővé” – így a SPAR és a Lidl is 300 termék árát mérsékelte, a termékkört pedig folyamatosan bővítik, többek között csökkent a félbarna és fehér kenyér, a sajtok, a vajak, a száraztészták, a rizs és a fahéjas tekercs ára.
Az infláció ellen, a munkahelyek és a családok védelmében hozott kormányzati intézkedések 20 pontban
Orbán Viktor miniszterelnök a parlament tavaszi ülésszakának nyitóülésén napirend előtt beszélt a kormány által az infláció ellen megtett 20 fő intézkedésről:
1. 220 milliárd forintos kerettel támogatjuk az energiaintenzív vállalkozásokat.
2. Meghirdettük a Széchenyi Kártyaprogramot, erre 290 milliárd forintot költünk idén. A magyar kisvállalkozók 5 százalékos kamatért juthatnak kedvező hitelhez.
3. Meghirdettük a Gyármentő Programot és a Gyármentő Garancia- és Hitelprogramot.
4. 230 milliárd forintot fordítunk a nagyvállalalatok energiahatékonyságának támogatására, és 200 milliárdos hitelprogramot indít számukra az MFB és az Eximbank. Meghirdettünk egy újraiparosítási hitelprogramot, Baross Gáborról elnevezve, 700 milliárd forintos keretösszeggel.
5. Kiterjesztettük a kamatstopot a kis- és középvállalatok hiteleire, 2000 milliárd forintnyi hitelt érintve 60 ezer vállalkozáson segítünk. A kamat maximuma 7,77 százalék.
6. Új nemzeti tőkeholding rendszert hoztunk létre 1000 milliárd forinttal. A tőke hiánya nem lehet akadálya a munkahelyek megtartásának.
7. Meghirdettünk egy agrárhitel-törlesztési moratóriumot a magyar gazdák védelmében, 7500 agrárvállalkozásnak 285 milliárd forint hitel után 16 hónapig nem kell sem törlesztőrészletet, sem kamatot fizetnie.
8. Meghirdettünk egy turisztikai akciótervet, a fejlesztési hozzájárulást átmenetileg nem kell befizetni. A SZÉP-kártya keretek felhasználását felgyorsítottuk, hogy a magyarok itthon költsék el a pénzüket.
9. Megemeltük a munkába járás támogatásának mértékét, az adómentes részt a duplájára emeltük. 100 ezer dolgozó kaphat kétszer akkora adómentes támogatást.
10. Munkaerő-támogatási programot hirdettünk. A bérköltség 50 százalékával támogatjuk azt a vállalkozást 6 hónapon keresztül, amely 25 év alatti vagy legalább egy hónapig munkanélküli, 25 év feletti álláskeresőt vesz fel.
11. 2023-ban is maradnak a rezsivédett energiaárak az átlagfogyasztás erejéig. Egy átlagos magyar család a rezsivédett árakon keresztül havonta 181 ezer forintot spórol.
12. Megemeltük a minimálbért és a garantált bérminimumot. 2010 óta a minimálbért háromszorosára emeltük.
13. Visszaállítottuk a 13. havi nyugdíjat, és 2023-ban is ki tudtuk fizetni.
14. Meghosszabbítottuk és kibővítettük az élelmiszerárstopokat. Addig maradnak, amíg a szankciós inflációt nem tudjuk csökkenő pályára állítani.
15. A 350 ezer családot védő lakossági kamatstopot is meghosszabbítottuk és kiterjesztettük, és megtartjuk a kamatok csökkenéséig.
16. A kamatstopot kiterjesztettük a diákhitelekre is, 200 ezer diákot védve az inflációtól. A képzési hitel és a Diákhitel2 kamatmentes, a szabad felhasználású Diákhitel kamata fele a piaci kamatoknak.
17. Csökkentettük a banki alapszámla díjhiteleinek költségeit, a harmadára.
18. Döntöttünk a lakásbiztosítások tehercsökkentéséről.
19. 2023. május elsejétől bevezetjük a kedvezményes havi Vármegyebérletet 9 450 forintért és az Országbérletet 18 900 forintért.
20. Meghosszabbítottuk a tűzifaprogramot és a szociális tűzifaprogramot.
(forrás: kormany.hu)
Címlapfotó:123rf.com
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
A költségvetést biztosan megborítaná és valószínűleg még csak kézzelfogható árcsökkentést sem sikerülne elérni, ha elkezdene az ellenzéki párt játszani az ÁFA mértékekkel. A Tisza még a belsőbb körökből is kapott az ÁFA csökkentése miatt kritikát.
Ismert, az orosz diszkontlánc 2023-ban jelentette be hivatalosan, hogy belép a hazai piacra, ám az első üzlet megnyitása rendre elmaradt.
Tejtermékek, zöldség, gyümölcs és húsfélék kerültek fel a listára.
Lecsupaszítva az adatokat, egész más képet kapunk.
Célkeresztben az úgymond egészségtelen élelmiszerek és egyes alkoholos italok is.
Magyarország azonban továbbra is a béke hangja Európában, és nem engedi, hogy a magyar emberek adójából finanszírozzák Ukrajnát.
A miniszterelnök kimondta: az uniós tagállamok magáncégeinek nagyobb vagyona van Oroszországban, mint amekkora az Európában befagyasztott pénzösszeg.
