Végre: számos alapélelmiszer ára 20-25 százalékkal csökkent pár hét alatt

A háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika révén megnövekedett energiaárak, továbbá a tavalyi súlyos aszályhelyzet révén idén egész Európában száguldó infláció januárban itthon is tetőzhetett. Eközben a nagy áruházláncok egymással versengve jelentik be árcsökkentéseiket, így reagálva a történelmi léptékben is magas árak miatt immár visszaeső keresletükre. Bár számos intézkedés – mint például az árstopok vagy a rezsivédelem – védte a magyar családokat az inflációs hatásokkal szemben (lásd a keretes írásunkat is), az infláció érdemi csökkenésére még mindenki csak vár.
Először a trappista sajt és a teavaj árának csökkenése indult meg néhány nagy diszkontláncban, így ezek a termékek a legtöbb üzletben március végén már jellemzően 20-25 százalékkal olcsóbbak, sőt néhány helyen még ennél is nagyobb a különbség a februári KSH átlagárakhoz képest. Ráadásul – főként az akciók miatt – néhány zöldség és gyümölcs, valamint a húsáruk is alacsonyabb áron kaphatók az üzletekben. 

Mennyivel is lettek alacsonyabbak az árak

Több üzletben, Sparban, Pennyben, Tescoban, Lidl-ben, Auchanban és Aldiban gyűjtöttük össze néhány sokat idézett és a fogyasztók által gyakran vásárolt termék árát. A Makronóm blog hat üzletlánc fővárosi, agglomerációs (Gödöllő, Solymár és Budaörs) és vidéki (Hódmezővásárhely) boltjaiban egy előzetesen kiválasztott, 25 alapélelmiszert érintő saját bolti kutatást végzett március 24-26. között. 

A felmérésből jól látható, hogy egyes pékáruk, tejtermékek is olcsóbbak lettek az elmúlt hetekben, sőt több alapélelmiszer és zöldség, gyümölcs ára is kedvezőbb lett. A KSH februári átlagáraihoz képest a láncok átlagában jelentősen olcsóbban találtunk őrölt kávét (-35,7 százalék), napraforgó étolajat (-20,6 százalék), dobozos söröket (-18,2 százalék) és rizst (-17,5 százalék). A tejföl ára kevesebb mint felére (-51,7 százalék) csökkent február óta, vagyis az elmúlt évi 86 százalékos árnövekedését követően az egy évvel ezelőtti ár alá esett vissza.

Érdemben a vöröshagyma, az alma, a répa és a száraztészta árát találtunk a KSH februári adatfelvételénél magasabbnak. Ennek részben a szezonalitás és az adatfelvételi helyszínek jóval szűkebb köre is oka lehet. 

Eredményeink tehát visszaigazolják az árcsökkenésekről a sajtóból kapott képet, bár termékkörönként számottevő eltérések is adódtak, amelyek nem csak egyedi akciókra vezethetők vissza.

A pékáruk esetében 20 százalékos, de a tejtermékek esetében is 30 százalékos árcsökkenést mutatnak a vizsgált láncok adatai a KSH februári átlagáraihoz viszonyítva. A zöldségek, gyümölcsök esetében nem ennyire egyértelmű a kép, itt a krumpli, a narancs vagy a paradicsom esetében árcsökkenést, míg a vöröshagyma, az alma vagy a sárgarépa esetében további áremelkedést mutatott adatgyűjtésünk. Igaz, a KSH piacokon, zöldséges üzletekben és kisebb boltokban is vizsgálódik, elemzésünkben pedig a zöldségek és gyümölcsök terén általában a magasabb árképzésű üzletláncokat vizsgáltuk.

Hasonló a helyzet a húsáruk esetében, itt is termékfüggő, hogy árcsökkenés vagy áremelkedés történt a megelőző hónaphoz képest. Az egyéb élelmiszerek esetében is árcsökkenést mutatnak az adataink, bár itt több árstopos termék is bekerült a vizsgálat körébe. Mérséklődést mutat a rizs és az ásványvíz ára és – sokak örömére – a söré is. A száraztészta ugyanakkor vizsgálatunkban drágább lett, miközben ezen termékkör árcsökkenéséről szóló hírek járták be korábban a sajtót.

Hetek óta élesen versengő láncok

Nem is olyan meglepő ezek ismeretében például a Tesco Magyarország korábbi nyilatkozata, mely szerint a magyar vásárlóknak nemcsak egy-egy termék árának csökkenésére van szükségük, legyen szó vajról vagy trappista sajtról, hanem tartósan alacsony árakra. Ezt nyilatkozta a minap a Világgazdaság megkeresésére a Tesco magyar leányának illetékese annak kapcsán, hogy mit tesznek az Aldi, a CBA és a Lidl által az elmúlt hetekben meghirdetett árcsökkentési akciókra válaszul. 
Az Aldi ugyanis március elején bejelentette: folytatják az alapvető élelmiszerek körében a tartós és jelentős árcsökkentéseket. Azaz a tíz dekás teavaj 20 százalékos ármérséklését követően – terméktől függően – 20–23 százalékkal alacsonyabb áron kínálják a magyar beszerzésű trappista sajtokat is. A leggyorsabb válasz a CBA-tól érkezett: a magyar üzletlánc ugyancsak 20 százalékot meghaladó mértékű árcsökkentést hajtott végre a trappista sajtoknál, szintén március 1-jétől. Ezek után a Lidl sem akart lemaradni: március 6-tól nagymértékben és tartósan csökkentette a kínálatában található legnépszerűbb sajtok árát. Ezzel a sajtok – kiszereléstől és típustól függően – akár 25 százalékkal is olcsóbbak lehetnek, amit a Makronóm blog gyűjtése is igazol (lásd az 1.táblázatot). A Penny mintegy félszáz termék árát vitte le – akciók keretében – az elmúlt hetekben, általában szintén 20-30 százalékkal. A SPAR és a Tesco nyilatkozataik alapján hűségprogramjaik erősítésével, azaz kártyaprogramjakkal elérhető kedvezményekkel igyekszik versenyképes árakat biztosítani vásárlóinak. Előbbi hetente 1600, utóbbi 1200 terméket kínál extra, nem feltétlenül minden vevője számára vagy meghatározott időszakokban elérhető kedvezményes árakon. Utóbbi lánc – közleménye szerint – január óta több mint 2000 termék árát csökkentette, átlagosan 9,5 százalékkal, és „árgarancia” jelölésű termékeik – mintegy 500 alapvető élelmiszer és háztartási cikk – árát közel egy éve tartósan alacsonyan tartják.
A piaci szereplők egyébként hosszú távon a promóciók közkedveltségének megugrására számítanak. Tehát

Ugyanakkor jó tudni: a beszállítók általánosan is engedtek az árakból. Most pedig lényegét tekintve az történt, hogy ezt az árcsökkenést nem tartják maguknál a boltok, hanem legalább részben átengedik ezt a fogyasztóknak, hogy fenntartsák a forgalmat. Ha magas maradna a lejáró árumennyiség, az nagyobb veszteséget okozna, mint lemondani a profit – esetenként, bizonyos termékköröknél az extraprofit – egy részéről. 

Árképzés és tudatos vásárlás

Bár a szabályok tiltják a beszerzési árak alatti értékesítést (kivéve például a lejárathoz közeli termékek esetében), azért sok a kereskedői ügyeskedés. Például az akciók egyik szabálya az, hogy kitalált árat nem lehet a termék fölé írni és azt áthúzni, hanem csak ténylegesen (legalább egy ideig) drágábban kínált terméket szabad leárazni. Arcpirító azonban, hogy számos lánc ezzel úgy trükközik, hogy például 1000 vagy 1010 forint helyett 995-ért kínálja az „akciós” kenyeret. Az „óriási” akciók meghirdetése mellett – hiszen az átlagos vásárló nem jár végig négy-öt üzletet minden termékből a legolcsóbbat megkeresve – összességében mégis jól járnak az üzletláncok más termékkörök – például a húsvéti szezonban jól futó édességek, dekorációk, kerti eszközök – drágábban kínálásával és a kosárérték maximalizálására ösztönzéssel (kuponok, kedvezménykártyák). Ráadásul a lokálisan erős konkurensek tartós vagy akár csak akciók keretében történő árcsökkentéseit a többiek – bizonyos szabályok szerint – lekövetik, így a vásárló számára a nap végén már nem tűnnek nagynak a különbségek, amelyek pedig – ahogy táblázatunkban láthatóak – több terméknél azért elég szembeötlőek.
Az élelmiszerágazatban folyamatban lévő gyorsított ágazati vizsgálatok tapasztalatai alapján a Gazdasági Versenyhivatal elnöke online árfigyelő adatbázis létrehozását javasolta a napokban. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a kormány részéről támogatja Rigó Csaba Balázs versenypártolási és inflációt csökkentő javaslatát, és a mielőbbi megvalósítás érdekében a felek közös munkacsoportot hoznak létre április elején – adta hírül az MTI. Az infláció leküzdése közös cél, a családok, a gazdaság és a piaci verseny védelme érdekében, ezért a versenyhatóságnak és a kormánynak is minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia az infláció leküzdése, az év végére egy számjegyűre szorítása érdekében. Mint arról hírt adtunk korábban, a Gazdasági Versenyhivatal több gyorsított ágazati vizsgálatot is folytat: január 20-án a tej és tejtermékek, február 8-án pedig a tartós élelmiszerek piacán kezdett vizsgálódásba, emellett annak is utánanéztek, hogy számos európai (például az osztrák, finn, görög, holland, portugál, román, svéd) versenyhatóság aktívan foglalkozik az élelmiszerdrágulás jelenségével. Több uniós tagállam (például Görögország, Németország) kormánya vagy hatósága alkalmaz árfigyelő, árnyilvántartó alkalmazásokat, amelyek növelik az ártranszparenciát, a fogyasztói árak összehasonlíthatóságával pedig fokozhatják a versenyt, ami hosszú távon is mérséklő hatással lehet az árakra, és erősítheti a vásárlói tudatosságot.
Tudatos vásárlóként az adatbázis elkészültéig is érdemes előre készített listával vásárolni menni, és a minőség mellett a kilós/literes árakat is figyelni.

Címlapfotó:123rf.com