A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgettek, hogy miért lehet környezetvédelmi szempontból hasznos és gazdaságilag nyereséges a tiszta vízbe való befektetés.
A víz olyan nyersanyag, amelynek szűkössége napjainkban számos fejlődő országban, például Kínában, Indiában, Mexikóban és Pakisztánban is problémát okoz. És pontosan a szűkösség az, ami befektetési lehetőséget kínál. A hiány politikai, gazdasági és társadalmi problémákat generál, mely problémák – a klímaváltozás, a légszennyezés növekvő mértéke, valamint a növekvő populáció miatt – egyre nőnek.
A helyzetet jól érzékelteti, hogy bár a Föld felszínének 70 százalékát víz borítja, ennek 97 százaléka sós víz, és a maradéknak is csupán a harmada van megfelelő állapotban az emberi fogyasztásra. Vagyis
Napjainkban 2,3 milliárd ember él olyan országban, ahol nehézség a tiszta víz biztosítása. 2030-ra közülük 700 millióan akár lakóhelyük elhagyására is kényszerülhetnek a helyzet miatt.
Azoknak, akik a víz értékének emelkedésére számítanak, lehetőségük van olyan cégekbe fektetni, akik ebből a folyamatból várhatóan profitálnak majd. Az egyik opció, hogy egyes cégek papírjait vesszük meg. Ezen a téren népszerűek a közüzemi szolgáltatók, a vízi infrastruktúrát működtető, vagy épp annak fenntartásához szükséges eszközöket gyártó cégek. Több innovatív cég a szennyezett víz tisztára szűrésén, a vízkészletek hatékonyabb elosztásán, vagy épp a hétköznapi eszközök vízfogyasztásának csökkentésén munkálkodik.
Ha valaki nem rendelkezik kellő szakértelemmel az ígéretes részvények kiválasztásához, vagy a passzívabb befektetéseket kedveli, vizes tematikájú tőzsdén kereskedett alapokat (ETF-eket) is választhat. Néhány példa ezekre:
Többen is megfogalmazták már a vízipari részvényalapokkal kapcsolatos aggályaikat. Legutóbb Alice Ross, a Financial Times fenntartható befektetésekkel foglalkozó újságírója tett így. Ross rávilágított, hogy ezek az alapok tele vannak víziközmű szolgáltatókkal, akik nem feltétlenül a bolygó megmentésén munkálkodnak.
A valódi változást az hozná el, ha a befektetők nyomást gyakorolnának a vállalatokra, hogy csökkentsék és tegyék hatékonyabbá a vízfogyasztásukat. Illetve, ha olyan cégekbe fektetünk, amelyek segítenek megoldani a vízhiányt a világ minden országában. Az utóbbiak általában kisebb és kockázatosabb cégek, például startupok, akik emiatt kevésbé népszerűek a befektetők körében, mint a stabil ipari óriások. A nap végén viszont az ő tevékenységük az, ami nagyobb eséllyel hoz előrelépést a kérdéses ügyekben.
A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb adásából kiderül, hogy milyen befektetői hozzáállás hozhatna tartós javulást és érdemi eredményeket a bolygó édesvízkészleteinek megőrzésében. Elvégre a víz mindannyiunk életében hatalmas érték.
A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarországon már most mintegy 1400 amerikai vállalat működik, amelyek körülbelül 100 ezer embernek biztosítanak megélhetést.
A befektetési szakember nem csak a mesemondásban erős. Több tévedése kifejezetten azt bizonyítja, hogy gazdasági téren sem lát jól a pályán.
Szijjártó Péter tanzániai kollégájával véglegesítette azt a megállapodást, melynek révén magyar vállalatok látnak majd el tömegeket ivóvízzel a Viktória-tó környékén.
Megelőző intézkedéseket kellett hozni.
A soviniszták szerint a magyar tőke darabolja fel Romániát.
A magyar miniszterelnök a pénteki alaszkai egyeztetés kapcsán megjegyezte, nem szeretne belecsúszni abba a szerepbe, hogy találgat miről lesz szó, de annyit elárult, hogy fontos gazdasági kérdésekben is ki szokták kérni a véleményét.
Úgy tűnik, ezúttal sikerült olyan eredményt letenni az asztalra, amivel még Zelenszkij is elégedett..
Erős Gábor reméli, csak egy csatát veszítettek, nem a háborút.
