Ez Orbán Viktor szuperképessége: így maradhat ki a háborúból Magyarország

Cikkünk írásakor nincs még egy olyan ember a világon, aki erre képes lenne.

A háború lezárásáról szóló tárgyalások felgyorsulásával párhuzamosan egyre nagyobb hangsúlyt kap az is, mi történik Ukrajnával a fegyverek elhallgatása után. A tervek középpontjában a BlackRock áll, amely amerikai és ukrán elképzelések szerint kulcsszerepet kapna a háború utáni gazdasági újjáépítés megszervezésében.

Az elképzelések szerint a világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock segítene kidolgozni Ukrajna háború utáni gazdasági helyreállításának stratégiáját. A The New York Times részletes beszámolója szerint az amerikai és az ukrán fél egy olyan nagyszabású terven dolgozik, amely akár 800 milliárd dolláros beruházást is megcélozhat.

A lap szerint tavaly december közepén, miközben az orosz–ukrán háború lezárásáról szóló egyeztetések felgyorsultak, ukrán tisztviselők egy csoportja New Yorkba utazott, hogy a BlackRock vezetőivel tárgyaljon.

A találkozót a vagyonkezelő központjában tartották, és azon Ukrajna háború utáni helyreállításának finanszírozása és befektetési prioritásai kerültek terítékre.
Az egyeztetés egy olyan béketerv része volt, amelyet Kijev és Washington közösen készített elő. Ennek egyik központi eleme az az újjáépítési koncepció, amelyet Volodimir Zelenszkij 800 milliárd dolláros „jóléti tervként” emlegetett. A The New York Times szerint a BlackRock bevonása indította el azt a munkát, amely a lehetséges finanszírozási források és befektetési területek feltérképezésére irányul.
A BlackRock szerepvállalása azonban már a kezdetektől komoly kérdéseket vetett fel Kijevben és több európai fővárosban is. A lap szerint európai és ukrán tisztviselők egy része kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a cég képes lenne-e ténylegesen mozgósítani az elképzelt nagyságrendű tőkét.
Volt, aki attól tartott, hogy a BlackRock megjelenése éppen elriasztja a potenciális befektetőket.
Ezek a kételyek nem alaptalanok. A The New York Times által látott belső prezentációk szerint a BlackRock már a háború korábbi szakaszában is megpróbált forrásokat bevonni Ukrajna újjáépítésére. Egy 2023 áprilisi dokumentum még 50–80 milliárd dollár mozgósításával számolt, egy évvel később azonban ez az összeg 15–30 milliárdra csökkent. A projektet végül 2025 közepén felfüggesztették.
Európai és ukrán tisztviselők szerint a kudarc egyik oka az volt, hogy Európában attól tartottak, az állami források egy magánkézben lévő amerikai alapba kerülhetnek.
Mivel Ukrajna újjáépítésének finanszírozásában várhatóan Európa viselné a legnagyobb terhet, ezek az aggodalmak most újra felszínre kerülhetnek.
A jelenlegi tárgyalásokban a BlackRock egyelőre tanácsadói szerepet tölt be, díjazás nélkül. Nem világos azonban, hogy ez a mandátum a későbbiekben bővül-e, különösen akkor, ha megszületik a békemegállapodás. A lap szerint a vagyonkezelő bevonása erősítette azt a benyomást, hogy a Trump-adminisztráció az ukrán újjáépítést elsősorban üzleti lehetőségként kezeli.
A cikk felidézi, hogy Donald Trump korábban olyan megállapodást is szorgalmazott, amely amerikai részesedést biztosított volna Ukrajna ásványkincseiből.
A béketárgyalások fő amerikai tárgyalói között pedig ingatlanfejlesztők is feltűntek, köztük Trump bizalmasa, Steve Witkoff, valamint veje, Jared Kushner. A tárgyalásokon a BlackRock vezérigazgatója, Larry Fink is részt vett. A béketerv jelenlegi változata amerikai befektetési lehetőségek egész sorát vázolja fel, és szabadkereskedelmi megállapodást is kilátásba helyez. Trump a lap szerint a Zelenszkijjel folytatott tárgyalások során úgy fogalmazott:
Jelentős vagyon szerezhető belőle.
Az ukrán vezetés gyakran hasonlítja az újjáépítési elképzeléseket a Marshall-tervhez, amely a második világháború után segítette Európa talpra állását. A The New York Times azonban rámutat: a történelmi párhuzam sántít, hiszen míg a Marshall-tervet az amerikai kormány vezette, Ukrajna esetében egy magáncég kerülhetne kulcsszerepbe.
Ez a lehetőség átláthatósági és összeférhetetlenségi aggályokat is felvetett.
Több európai tisztviselő attól tart, hogy a BlackRock jelenléte azt jelzi: Washington háttérbe szorítaná Európát a háború utáni tervezés során. Különösen érzékeny kérdés a mintegy 250 milliárd dollárnyi, Európában befagyasztott orosz vagyon sorsa, amelyet egyes tervezetek szerint az újjáépítésre fordítanának. A lap szerint két európai tisztviselő is úgy nyilatkozott, heves ellenállásra számítanának, ha ezeknek az eszközöknek az irányítása egy amerikai vezetésű alaphoz kerülne.
Kapcsolódó vélemény
Mindezek fényében érdemes külön megvizsgálni, mit hagy ki Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Facebook-bejegyzéséből, amikor az uniós döntés következményeiről ír.
Zelenszkij később úgy fogalmazott, hogy a BlackRock feladata az lesz, hogy „megszervezze a stratégiai helyreállítási terv végrehajtását”. A koncepció több, különböző területeket lefedő alapot irányoz elő, az oktatástól a gazdasági fejlesztésen át az infrastruktúráig. A nem piaci területeket állami források finanszíroznák, míg a magánbefektetők a magasabb hozamot ígérő ágazatokra koncentrálnának.
Ukrán üzleti szereplők azonban erős szkepticizmussal figyelik a terveket.
Az ukrán gazdasági minisztérium szerint mintegy 500 milliárd dollárnyi közpénzre lenne szükség, ám többen kétségbe vonják, hogy ezt az összeget elő lehetne teremteni. Egyesek szerint az ambiciózus számok inkább politikai üzenetként szolgálnak egy üzletközpontú amerikai adminisztráció felé, mintsem reális pénzügyi tervként. A The New York Times összegzése szerint a BlackRock újbóli megjelenése az ukrán újjáépítés körül nemcsak gazdasági, hanem komoly geopolitikai kérdéseket is felvet, amelyek hosszú távon Európa szerepét és befolyását is érinthetik.
Nyitókép: Tetiana DZHAFAROVA / AFP