Az MNB Monetáris Tanácsa március 28-án változatlanul hagyta a kamatkondíciókat. Az alapkamat továbbra is 13 százalék, a kamatfolyosó két széle pedig ezzel együtt 12,5, illetve 25 százalék. Ám mivel tavaly október óta az irányadó ráta az egynapos betét, ami 18 százalékos, így a döntésnek kisebb a jelentősége.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának szakmai kommentárja
Mai, március 28-ai ülésén a jegybank Monetáris Tanácsa – a várakozásoknak megfelelően – nem változtatott a monetáris kondíciókon. A kamatkondíciók nem módosultak, míg a tartalékrátával és annak kamatozásával kapcsolatos korábbi bejelentések csak áprilistól fognak életbe lépni.
A tartalékrátával kapcsolatos változtatások alapvetően nem jelentenek sem szigorítást, sem lazítást: a tartalékráta emelése bár tartósan leköti a piaci likviditás egy részét, de ennek a likviditásnak jelentős része eddig is a jegybanknál parkolt.
A kamatozás csökkentése is inkább a jegybanki kiadások mérséklését jelenti, mint tényleges lazítást, hiszen a szabad forrásokra fizetett kamat nem változik, azaz ennek a piaci kamatokra nincs hatása.
Az intézkedés ugyanakkor jól mutatja, hogy a koronavírus során a gazdaságba pumpált likviditás csökkentése a szigorító politika lényeges eleme, azonban ennek gyakorlati végrehajtása a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül nem egyszerű feladat. A mai döntésben ugyanakkor újdonság, hogy a jegybank csak március végéig biztosítja az energiabeszerzéshez szükséges devizaszükségletet. Ezt korábban a magas energiaárak és az emiatt bekövetkező árfolyamgyengülés miatt vezették be, azóta azonban az árfolyam érdemben erősödött, és az energiaárak is sokat mérséklődtek, így ennek a forintárfolyamra csak mérsékelt hatása lehet.
Egyelőre nincs szükség további szigorításra sem. A lazítás megkezdéséhez ugyanakkor több feltételnek is teljesülnie kell: szükséges, hogy egy ilyen lépés ne okozzon felfordulást a piacon, ne eredményezzen jelentős forintgyengülést. Ehhez elengedhetetlen, hogy a piacok is úgy gondolják: eljött a kamatcsökkentés ideje.
A fentieknek megfelelően a lazítás legkorábban júniusban, de inkább az év második felében kezdődhet meg. Ez először a jelenleg 18 százalékos kamatozású egynapos betéti eszköz kamatának csökkentését jelentheti, az alapkamat csak ezt követően indulhat mérséklődésnek.
A jegybank mai döntésével párhuzamosan ismertette új Inflációs jelentésének főbb számait is. Az idei gazdasági növekedést a korábbi 0,5-1,5 százalékos szintről 0,0-1,5 százalékra változtatta, míg az inflációt a 15-19,5 százalékos sávban hagyta.
Ez tehát azt jelzi, hogy a növekedéssel kapcsolatban a negatív kockázatok erősödtek, míg az inflációs pálya az eddigi várakozásoknak megfelelően alakult, azaz a kamatkondíciók módosítására sincs egyelőre szükség.
Nyitókép:123rf.hu
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
A Magyar Nemzeti Bank V. László aranyforintja megnevezéssel arany emlékérméket bocsát ki egyszeres, valamint négyszeres súlyú piedfort változatban november 20-án.
A kedd délutáni, az alapkamatot változatlanul hagyó döntését követően decemberben újra kamatdöntés előtt áll majd a magyar jegybank. A Makronóm Intézet elemzője szerint a globális gazdasági hatások miatt indokolt a kivárás, így az idei évre kamatvágás már nem valószínű, a csökkentési ciklus folytatása a jövő évre tolódhat.
Augusztusban az MNB jelentése szerint bőven több, mint 200 milliárd forinttal nőtt a megtakarítás.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
