Az MNB Monetáris Tanácsa március 28-án változatlanul hagyta a kamatkondíciókat. Az alapkamat továbbra is 13 százalék, a kamatfolyosó két széle pedig ezzel együtt 12,5, illetve 25 százalék. Ám mivel tavaly október óta az irányadó ráta az egynapos betét, ami 18 százalékos, így a döntésnek kisebb a jelentősége.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának szakmai kommentárja
Mai, március 28-ai ülésén a jegybank Monetáris Tanácsa – a várakozásoknak megfelelően – nem változtatott a monetáris kondíciókon. A kamatkondíciók nem módosultak, míg a tartalékrátával és annak kamatozásával kapcsolatos korábbi bejelentések csak áprilistól fognak életbe lépni.
A tartalékrátával kapcsolatos változtatások alapvetően nem jelentenek sem szigorítást, sem lazítást: a tartalékráta emelése bár tartósan leköti a piaci likviditás egy részét, de ennek a likviditásnak jelentős része eddig is a jegybanknál parkolt.
A kamatozás csökkentése is inkább a jegybanki kiadások mérséklését jelenti, mint tényleges lazítást, hiszen a szabad forrásokra fizetett kamat nem változik, azaz ennek a piaci kamatokra nincs hatása.
Az intézkedés ugyanakkor jól mutatja, hogy a koronavírus során a gazdaságba pumpált likviditás csökkentése a szigorító politika lényeges eleme, azonban ennek gyakorlati végrehajtása a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül nem egyszerű feladat. A mai döntésben ugyanakkor újdonság, hogy a jegybank csak március végéig biztosítja az energiabeszerzéshez szükséges devizaszükségletet. Ezt korábban a magas energiaárak és az emiatt bekövetkező árfolyamgyengülés miatt vezették be, azóta azonban az árfolyam érdemben erősödött, és az energiaárak is sokat mérséklődtek, így ennek a forintárfolyamra csak mérsékelt hatása lehet.
Egyelőre nincs szükség további szigorításra sem. A lazítás megkezdéséhez ugyanakkor több feltételnek is teljesülnie kell: szükséges, hogy egy ilyen lépés ne okozzon felfordulást a piacon, ne eredményezzen jelentős forintgyengülést. Ehhez elengedhetetlen, hogy a piacok is úgy gondolják: eljött a kamatcsökkentés ideje.
A fentieknek megfelelően a lazítás legkorábban júniusban, de inkább az év második felében kezdődhet meg. Ez először a jelenleg 18 százalékos kamatozású egynapos betéti eszköz kamatának csökkentését jelentheti, az alapkamat csak ezt követően indulhat mérséklődésnek.
A jegybank mai döntésével párhuzamosan ismertette új Inflációs jelentésének főbb számait is. Az idei gazdasági növekedést a korábbi 0,5-1,5 százalékos szintről 0,0-1,5 százalékra változtatta, míg az inflációt a 15-19,5 százalékos sávban hagyta.
Ez tehát azt jelzi, hogy a növekedéssel kapcsolatban a negatív kockázatok erősödtek, míg az inflációs pálya az eddigi várakozásoknak megfelelően alakult, azaz a kamatkondíciók módosítására sincs egyelőre szükség.
Nyitókép:123rf.hu
Noha az infláció maradt ugyanakkora szinten, rendkívül kedvező a háztartásoknak, hogy éves alapon az élelmiszerek közül többnek is mérséklődött az ára: kevesebbe kerül a liszt, a cukor, a kolbász, a tej és a margarin is!
A kormány összesen 122 milliárd forintot fordít erre a célra.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a magyar infláció szempontjából meghatározó kérdés a forintárfolyam.
A korábbinál erősebb, stabil forintárfolyam, gyorsuló növekedés és lassuló áremelkedés várható a következő időszakban.
Immár kereken 12 hónapja nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, a következő hónapokban sem várható lazítás.
Az augusztusi adatok szerint 1,3 milliárd euróval bővült a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartaléka, így új történelmi szintre, 48,4 milliárd euróra emelkedett.
A Tisza Párt szakpolitikusa a hajdúsámsoni fórumon a nyugdíjasokat „idősállománynak” nevezte.
A Ferencvárosnál is árgus szemekkel figyelnek.
