Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
A világ legnagyobb vegyipari vállalata, a németországi székhelyű BASF kénytelen 2600 munkahelyet megszüntetni, és bezárni néhány üzemét, mégpedig a magas európai energiaköltségek miatt, amelyek tavaly jócskán megterhelték a működési költségeket.
Bár a BASF 11,1 százalékkal 87,3 milliárd euróra növelte árbevételét, de a csoport működési eredményét 2022-ben 3,4 milliárd dollár (3,2 milliárd euró) többlet energiaköltség terhelte globálisan – közölte a vállalat február utolsó hetében. Az energiaköltségek megugrásának mintegy 84 százaléka Európára esett, ami főként a ludwigshafeni Verbund telephelyet érintette. A BASF hozzátette, hogy a magasabb földgázköltségek az energiaköltségek globális növekedésének 69 százalékát tették ki.
„Európa versenyképessége egyre inkább a túlszabályozás, a lassú és bürokratikus engedélyezési eljárások, és különösen a legtöbb termelési input tényező magas költségei miatt szenved”
– mondta Martin Brudermüller, a BASF vezérigazgatója a 2022-es eredményekről és a 2023-as kilátásokról szóló nyilatkozatában.
„Mindez már eddig is hátráltatta a piac növekedését Európában más régiókhoz képest. A magas energiaárak most további terhet rónak a jövedelmezőségre és a versenyképességre Európában” – tette hozzá Brudermüller.
Nem is meglepő ezután, hogy a teljes európai vegyipari termelés csökkent tavaly. Az ukrajnai háború miatt a BASF lényegesen kisebb mennyiséget értékesített (csak magasabb áron, innen az árbevétel növekedése), miközben az energia és a legtöbb nyersanyag költségei jelentősen emelkedtek. Míg 2015-ben a németországi üzlet adta a BASF nyereségének mintegy harmadát, addig 2022 második felében a magas energiaköltségek miatt már veszteséges volt.
A magas költségekkel dúló küzdelem jegyében a BASF most költségmegtakarítási programot hajt végre, amely 2600 munkahelyet érint: a vállalat alkalmazottainak 2 százalékát tenné az utcára, főként Németországban, ahol néhány gyárat és létesítményt be is zárnak.
„A költségmegtakarítási program idén és jövőre a BASF európai és különösen németországi költségszerkezetének megváltozott keretfeltételekhez igazodó átalakítására összpontosít” – közölte távolságtartóan a vállalat. A nem termelési területeken, például a szolgáltatási és vállalati területeken a várhatóan 530 millió dollár (500 millió euró) megtakarítás mintegy fele a németországi ludwigshafeni telephelyet érinti.
Ludwigshafenben a BASF bezárja a kaprolaktámgyárat (ez egy fontos műanyagipari alapanyag, poliamidokat készítenek belőle, amiket műszálak gyártásához használnak), a két ammóniagyár (főként a műtrágya alapanyaga) egyikét és a kapcsolódó műtrágyagyárakat. A német multi – a fentiek mellett – csökkenti az adipinsav-gyártó kapacitást, és bezárja a ciklohexanol- és ciklohexanon-, valamint a szódagyártó üzemeket is.
A mostani részletes költségmegtakarítási programot megelőzte a BASF befektetőknek (is) szóló profitfigyelmeztetése 2022 októberéből, miszerint a versenyképességét veszélyeztető magas energiaárak miatt tartós költségmegtakarítási intézkedésekre törekszik Európában.
A vállalat arra számít, hogy az ukrajnai háború, a magas európai nyersanyag- és energiaköltségek, az emelkedő árak és a kamatok, az infláció és a koronavírus-járvány miatt
2022 folyamán kialakult nagyfokú bizonytalanság 2023-ban tovább folytatódik.
A BASF így csak mérsékelt, 1,6 százalékos világgazdasági növekedést vár 2023-ban (2022: 3 százalék). A globális vegyipari termelés tekintetében a BASF 2 százalékos növekedést vár (2022: 2,2 százalék).
Ezen feltételezések alapján a BASF-csoport várhatóan 84 és 87 milliárd euró közötti árbevételt érhet el 2023-ban. A BASF-csoport speciális tételek előtti EBIT-je (gyakorlatilag az üzemi eredmény és a rendkívüli eredmény összege) várhatóan 4,8 és 5,4 milliárd euró közé esik. A vállalat 2023 első felére gyenge kilátásokra számít, majd az év második felében a fellendülési hatások miatt javuló eredményre, különösen Kínában.
A német munkavállalók képviselői panaszkodnak, hogy ez nem a jövő koncepciója – és több pénzt követelnek a klímabarátabb technológiákra.
A munkavállalók képviselői túlzónak tartják a tervezett megszorító programot. Mindenekelőtt a vegyi üzemek klímabarátabbá tételére vonatkozó konkrét terveket hiányolják. Ahogy Michael Vassiliadis, a Bányászati, Vegyipari és Energiaipari Ipari Szakszervezet ( IG BCE ) elnöke és a BASF felügyelőbizottságának tagja mondta,
a fordulat az iparban csak innovációkkal, beruházásokkal érhető el, nem kalapáccsal.
Ludwigshafennek konkrét tervre van szüksége a holnap fenntartható vegyipari termelésre.
A BASF amellett, hogy Ludwigshafenben többek között bezár egy energiaigényes ammóniagyárat és a kapcsolódó műtrágyagyárakat, egy viszonylag új műanyag TDI gyártókomplexumot is be akar zárni, mivel az „kihasználatlan” volt. A vállalat a jövőben az USA-ból és Ázsiából akarja fedezni ezt a keresletet.
A bezárások eredményeként a ludwigshafeni termelésben mintegy 700 munkahely szűnik meg. A BASF reméli, hogy az érintettek többségének más cégeknéltudnak munkát ajánlani. Ám, mint szó volt róla, további munkahelyeket kívánnak megszüntetni a termelésen kívül, például az adminisztrációban.
A vállalat német üzemi tanácsa most azt követeli, hogy a BASF fektessen több pénzt a megújuló energiába, a zöldhidrogénbe és a körforgásos gazdaságba.
„A BASF-nek úttörő szerepet kell vállalnia a fenntartható termékek előállításában. Nem Kínában, az USA-ban vagy bárhol máshol a világon, hanem példamutatóan itt, a ludwigshafeni fő telephelyünkön!” – nyilatkozták.
Brudermüller vezérigazgató kiállt a ludwigshafeni központ mellett, és további fejlesztéseket ígért. Másrészt a vállalat mindenekelőtt Ázsiában dédelget növekedési terveket, ahol növekvő keresletet lát.Tavaly nyáron például a BASF úgy döntött, hogy tízmilliárd eurót fektet be egy új dél-kínai Verbund telephelybe – vagyis egy nagy gyárba, amely a ludwigshafeni üzem mintájára épülne.
A felső vezetés már régóta tárgyalt a kínai terjeszkedésről, és látnak kockázatokat, például ilyen lenne Tajvan kínai megszállásának katasztrófája. „Ha ez megtörténne, nem hiszem, hogy ez lenne az egyetlen problémánk. Akkor sok helyen bajba kerülne a világgazdaság. Összességében az Európán kívüli nyereséges üzletágak segítenék a BASF-et az európai átalakulás finanszírozásában” – mondta Brudermüller.