Richard Hanania annak próbált utánajárni, hogy a kelet-ázsiaiak miért különböznek annyira a többi néptől. Dél-Korea, Japán, Kína, valamint a kínaiakhoz köthető területek, Hongkong, Makaó, Szingapúr és Tajvan esetén már-már „kelet-ázsiai csomagról” ír, annyira sok közös vonást vél felfedezni. Sőt, szerinte még Észak-Korea is osztozik számos fontos jellemzőben, annak ellenére, hogy a politikai rendszere igen szélsőséges, a világ legelszigeteltebb országa.
Mindez igaz annak ellenére, hogy szinte mindenben különböznek.
Richard Hanania a Columbia Egyetem Saltzman Háború- és Béketudományi Intézetének tudományos munkatársa. Érdeklődési köre a nukleáris politika, az amerikai nagy stratégia, a politikai pszichológia, a Közel-Kelet politikája és a nemzetközi jog.
Hanania leírása alapján Nyugaton a liberálisok inkább nem beszélnek a kelet-ázsiai csomagról, a konzervatívok viszont szeretnek az ázsiaiakról beszélni, mivel az ő sikerük látszólag megcáfolja a liberális világképet. Hanania szerint a jelenség már csak azért is érdekes, mert néhány mutatóhoz jó néhány ország szeretne közelíteni.
Alacsony bűnözési szint.
Minden kelet-ázsiai országban (Észak-Koreából nem elérhetők az adatok) a gyilkossági ráta kevesebb mint 1/100 000 fő. Ez igaz Kínára a maga 1,4 milliárd lakosával, Dél-Koreára és Japánra vagy akár Szingapúr és Hongkong zsúfolt városállamaira. Hanania ez utóbbit azért tartja különösen figyelemreméltónak, mert
Rendkívül alacsony a házasságon kívül született gyermekek aránya.
Japán és Dél-Korea az utolsó helyen áll. Tajvan nem szokott szerepelni ezekben a nemzetek közötti összehasonlításokban, de hasonlóan alacsony ez a mutató. Kínára nem talált számokat, ám megdöbbenne, ha ott más lenne a helyzet.
Magas szintű tanulmányi eredmény, különösen matematikából és természettudományokból.
Hanania a 2018-as PISA-eredményekből indul ki, bár megjegyzi, hogy egyesek szerint a kínai számok itt nem megbízhatók, mert csak a városi központokat tesztelték. Ennek ellenére még mindig olyan gyerekekről beszélünk, akik nyugati mércével mérve szegény családokból származnak.
Észak-Korea – nem meglepő módon – nincs benne a nemzetközi összehasonlításokban, de azt lehet tudni, hogy félelmetes matematikai olimpiai csapata van, és folyamatosan sokkolja a nyugati elemzőket azzal, hogy milyen gyorsan képes volt fejlett katonai technológiát fejleszteni.
A matematika és a tudományok iránti kelet-ázsiai vonzódás tükröződik a térségben működő olyan technológiai óriások, mint a Samsung, a Mitsubishi, a Sony, a TSMC és az Alibaba sikerében.
PISA 2018/ Statista
Az elmúlt évtizedek magas szintű gazdasági növekedése.
Hanania összeállított egy ábrát, amely az egy főre jutó GDP relatív változását mutatja 1980 és 2020 között. Az első öt legjobban teljesítő ország között három kelet-ázsiai található: Kína, Dél-Korea és Tajvan. Mások ezt annak tulajdonítják, hogy a kelet-ázsiai államok a megfelelő fejlesztési politikát alkalmazzák. A furcsa az, hogy a jó politikát működtető országok mind egymás mellett vannak. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a javasolt politikák közül sokat, például a földreformot kipróbálták a régión kívül is, azonban felemás sikerrel.
Rendkívül alacsony termékenység
Dél-Korea folyamatosan új negatív rekordokat állít fel ezen a téren. Az OECD-országok közül Japánban a második legalacsonyabb a termékenység. Ha Tajvan külön országnak számítana, akkor kihívhatná Dél-Koreát a negatív világcsúcsért. Eközben Kína nem is olyan gazdag, és a születési rátája máris visszaesett, így Japán mögé szorult (igaz, ezt a korábbi egy család, egy gyermek politika is okozta). Bár a kelet-ázsiaiaknál nem volt mindig ilyen alacsony a szülési ráta, tehát ez nem egy kulturális vagy történelmi körülmények miatt megváltoztathatatlan tulajdonság, a régió nemzetei kivétel nélkül hasonlóan reagáltak a gazdasági növekedésre és a modernitásra.
A Világbank adatai szerint az első öt ország, ahol 2020-ban a leghosszabb volt a várható élettartam, Hongkong, Makaó, Japán, Szingapúr és Dél-Korea volt. Ez részben annak köszönhető, hogy a térségben kevesebb volt a járványos halálozás, de a pandémia előtt is hasonlók voltak az eredmények – jegyzi meg az elemzés.
Hanania azt tartja elképesztőnek, hogy a hagyományos mérce szerint ezek az országok jócskán különböznek. Míg Kína tekintélyelvű állam, és nagyjából a középmezőnyben van, ami a jövedelmet és az urbanizációs arányt illeti, addig Dél-Korea, Tajvan és Japán fejlett és urbanizált, jó helyzetben lévő demokrácia, Hongkong, Szingapúr és Makaó pedig tipikus városállam.
Arra is felhívja a figyelmet, hogy a kelet-ázsiai jellemzőket Kelet-Ázsián kívül, a térségből származó emberek között is megtaláljuk.
Az Egyesült Államokban az ázsiaiak köztudottan magasabb teszteredményeket érnek el, mint a fehérek. Annyira sikeresek, hogy vita folyik a pozitív diszkriminációról, hogy vajon az iskolák megpróbálhatják-e megakadályozni, hogy túl nagy arányban vegyenek részt az oktatásban.
Ez a jelenség felmerül számos délkelet-ázsiai országban is, ahol a kínaiak sikere állandó feszültség forrása a gyengébben teljesítő őslakosokkal szemben. Az Egyesült Királyságban a kínai diákok érik el a legmagasabb teszteredményeket az összes etnikai csoport közül. Brazíliában a japánokat „modellkisebbségnek” tekintik. És még lehetne folytatni.
Az, hogy a kelet-ázsiaiak különböző országokban és társadalmi kontextusokban hasonlóan viselkednek, azt is jelezheti, hogy ugyanahhoz a kultúrához tartoznak. Viszont nehezen találunk bizonyítékot arra, hogy kulturálisan sok a közös Kínában, Koreában és Japánban. Hanania néhány kritérium alapján vizsgálta a kulturális távolságot vagy hasonlóságot, amit az alábbiakban veszünk sorra.
1. Vallás
Gyakran mondjuk, hogy az azonos vallású népek ugyanahhoz a kultúrához tartoznak. A japánok mintegy 70 százaléka gyakorolja a sintoizmust, egy olyan vallást, amely a világ egyetlen más országában sem létezik. Hasonló számú kínai vagy nem vallásos, vagy a „kínai népi vallást” gyakorolja. Dél-Koreában a lakosság mintegy egynegyede-egyharmada keresztény, amely vallás Japánban vagy Kínában alig létezik. Mindhárom országnak jelentős a buddhista lakossága, de mindhárom állam saját, független kulturális történelmét tükröző módon gyakorolja ezt a vallást.
2. Nyelv
A nyelvi rokonság általában szorosabb kulturális rokonsággal jár, a közeli nyelvek könnyebbé teszi a kommunikációt, másrészt azt jelzi, hogy az emberek nem is olyan régen ugyanahhoz a közösséghez tartoztak. A nyelveket családfákba rendezték, azt feltételezve, hogy a világ nyelvcsaládjai mindegyike egy-egy ősi közösséget képvisel. A mandarin nyelv minden formája a sino-tibeti nyelvcsalád sino ágához tartozik. A japánt és a koreait „elszigetelt nyelvnek” mondták, bár egyes tudósok az úgynevezett altaji családot javasolták, amely magában foglalná a japán, a koreai, a török és a mongol nyelvet. Más szóval, bár a kelet-ázsiai nyelvek az évszázadok során kölcsönöztek egymásnak szavakat, a mandarin alapvetően olyan távol áll a japántól vagy a koreaitól, mint az angol az ausztrál őslakos nyelvektől.
3. Politika, történelem
Kína diktatúra, míg Tajvan, Dél-Korea és Japán demokrácia. Szingapúr valahol a kettő között helyezkedik el. Japán több mint 400 éve független, egységes nemzet, és 1889 óta van parlamentje, vagy valamilyen képviseleti kormánya. Japán általában rendkívül idegengyűlölő és a kívülállókkal szemben elzárkózó. A koreai Csoszon-dinasztia (1392–1897) elszigetelt volt a világ többi részétől, a nyugati tudósok remetekirályságnak nevezték el. Kína Mao alatt a világ valaha látott egyik legnagyobb társadalmi felfordulásán ment keresztül. Bár Japán rövid időre gyarmatosította Koreát és Tajvant is, ez inkább kivétel. Kelet-Ázsia három nagy népe viszonylag kevés kapcsolatot tartott fenn egymással, és különböző hozzáállású kormányok alatt élt.
4. Erkölcs,pszichológia, társadalom
Japánnak egyedülálló szociálpszichológiája van, különbözik Dél-Korea és Kína népességétől is, amelyekkel pszichológiailag gyakran tévesen egy kalap alá veszik. Még Dél-Korea és a kínai származású országok, illetve területek egy kalap alá helyezése is túlzásnak tűnik Hanania számára. Bemutat egy híres grafikont, ahol minden kelet-ázsiai a konfuciánus kategóriába került, annak ellenére, hogy Kína közelebb áll Fehéroroszországhoz, mint Dél-Koreához, Japán pedig ugyanolyan közel áll a protestáns Európához, mint a szomszédjaihoz. Tekintve, hogy Kína még Tajvantól és Hongkongtól is milyen messze van, akár vélhetnénk, hogy túlzás lenne azt állítani, hogy minden kínai eredetű nemzetnek és területnek hasonló a kultúrája.
5. Popkultúra Japán és Dél-Korea olyan popkulturális termékeket állított elő, amelyeknek nagy a rajongótábora külföldön. Kína kultúrája nem igazán tudja tömegesen megérinteni a kívülállókat. Igaz, maga a K-Pop és a japán anime is alapvetően eltérő értékeket és kultúrákat tükröz.
6. A nemiséghez való hozzáállás
Dél-Korea szinte minden szempontból egy társadalmilag konzervatív ország. Betiltja a pornográfiát, míg Japán arról híres, hogy rendkívül kreatív ezen a téren. Egészen a közelmúltig Dél-Korea tiltotta az abortuszt és a házasságtörést is. Kína természetesen ennél is konzervatívabb társadalmi értelemben.A Mao-korszakban a nemek közötti egyenlőséget hangsúlyozták, manapság háborút hirdettek a puhányok ellen, és azt mondják a nőknek, hogy 30 éves kor felett már „undorító dolog” szinglinek maradni.
Richard Hanania kutakodott, és csak mélyebbre jutott az erdőben. Ha az országok a nyelv, a vallás, az erkölcsi pszichológia, a politikai intézmények, a történelem, a popkultúra vagy a szexuális attitűdök tekintetében eltérnek, akkor mit jelenthet a hasonló kultúra?
Vagy a „kulturális hasonlóságot” meg lehet indokolni olyan dolgokkal, mint a magas tudományos, iskolai teszteredmények, az alacsony bűnözési és törvénytelenségi szint?
Európai párhuzamok?
A kelet-ázsiai nemzetek kulturális elkülönülése jobban látható, ha hasonló kutakodást végeznénk Európa esetében. Itt a kulturális kapcsolatokra erősebb bizonyítékokat találhatunk. Egy maroknyi kivételtől eltekintve, mint például a magyar és a baszk, a kontinens összes nyelve az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik. Történelmileg minden ország túlnyomórészt keresztény, és Fehéroroszország, valamint Oroszország kivételével mindegyik demokrácia. Végül az európai történelem a különböző birodalmak megszilárdulásainak és széttöredezéseinek sorozataként értelmezhető, Rómától a Szovjetunióig.
Az egyesült Európa vagy a kereszténység eszméje elég erős volt ahhoz, hogy olyan nagy politikai projekteket inspiráljon, mint a keresztes hadjáratok és az EU. Az európaiak évszázadokon át egyetlen közösség részének tekintették magukat, és a politikai, társadalmi, illetve tudományos eszmék könnyen áthatoltak a folyamatosan változó államhatárokon.
Ezzel szemben Kelet-Ázsiában soha nem létezett olyan erős identitástudat, amely magában foglalja Japánt, Kínát és Koreát, és elválasztja civilizációjukat más népekétől, vagy legalábbis közel sem olyan mértékben. Így, míg az európai kultúráról való beszédnek van értelme, a „kelet-ázsiai kultúra” gondolata kényelmes rövidítésnek tűnik, amelyet arra használnak, hogy kvázi magyarázatot találjanak arra, hogy az egymás mellett fekvő országok miért érnek el hasonló eredményeket. Európa inkább koherens fogalom, ellentétben a kelet-ázsiai kategóriával.
Hanania szerint a liberálisok hisznek a „sztereotípia-fenyegetésben”, amelyben a csoportok viselkedésével kapcsolatos elvárásaink és elképzeléseink önbeteljesítő jóslatokká válnak. A konzervatívok által kedvelt kelet-ázsiai csomag kulturális magyarázatának nincs sok értelme, így talán a liberálisok is rájöttek valamire.
Valahogyan egy Los Angeles-i koreainak és egy brazíliai japán bevándorlók leszármazottjának is tudnia kell, hogy a nyugatiak bizonyos tulajdonságokat várnak el tőlük.
A sztereotípiáknak ez a hatása még a külföldi országokba is behatol, így Kínába is, annak ellenére, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a lakosságát kulturálisan elszigetelje a külvilágtól. Persze Hszi Csin-ping sem tud mit kezdeni a globális sztereotípiák fenyegető erejével, hiszen még az észak-koreaiakat is ez tette jó matekosokká.
Újságírók és tudósok cikkeket írnak az alacsony dél-koreai termékenységről, a figyelemre méltó kínai növekedésről, vagy az ázsiaiak sikeréről az amerikai iskolákban, keresik a helyi tényezők összefüggéseit. Hanania szerint olyan ez, mintha a tudósok a tengerszint feletti magasság és az időjárás közötti összefüggést próbálnák kideríteni, és minden egyes kontinensen önálló hipotézissel állnának elő a kapcsolatról, anélkül, hogy valaha is megpróbálnák a különböző adatokat egy általánosabb elméletben szintetizálni.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
„Klubtörténeti sikerről” beszélt a köztársasági elnök.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából 28,3 százalékkal több vendég érkezett, valamint az Észak- és Dél-Amerikából származó látogatók száma is emelkedett.
A dortmundi együttes kiváló védekezéssel és Nicklas Füllkrug góljával legyőzte francia ellenfelét, egy az eredmény ellenére kifejezetten izgalmas mérkőzésen.
A baleset következtében az autópálya mindkét forgalmi sávját a belváros irányába lezárták.
