Grúzia
15:002024. június 22.
Cseh Köztársaság
Törökország
18:002024. június 22.
Portugália

Bedurvult a kis ország, a szankciók szigorítását követeli

2023. március 11. 08:02

Észtország a szankciós olajársapka által megállapított ár felére csökkentését javasolja. Szép kommunikációs hergelés, de ebbe még az USA sem fog belemenni.

2023. március 11. 08:02
null

Kevés olyan szankció volt, amelynek meghozatalát akkora vita és veszekedés előzte meg, mint az orosz kőolaj ársapkájának megállapítása. Az árplafonról végül tavaly decemberben egyeztek meg a felek, a hordónkénti 60 dolláros árral kapcsolatban azonban azóta is megy a zsörtölődés. Míg az orosz olaj legnagyobb tengeri szállítói – első helyen Görögországgal – jobban örülnének a magasabb ársapkának a kereskedelem zökkenőmentes folytatása miatt, Lengyelország és a balti államok nevetségesnek tartják az árat, amelyet szerintük Oroszország alig érez meg, és továbbra is hizlalja háborús költségvetését. 

Nehéz szülés volt: itt az orosz kőolajra kivetett ársapka

Megállapodtak a tagállamok az orosz olajra kivetett ársapka ügyében. A vita végére a hordónkénti 60 dolláros összeg tett pontot, amely nagyjából elfogadható az egymásnak feszülő tagállamok mindegyikének.

A megállapodás része volt az is, hogy a szankciót meghozó országok (a G7-ek vezetésével) néhány havonta felülvizsgálják az ársapka összegét, és ha szükségesnek látják, változtatnak azon. Az elégedetlenkedők – élükön Észtországgal, amely méretéhez, lélekszámához és haderejének durva hiányosságaihoz képest a szankciós tábor és a kijevi fegyverszállítások vezérének szerepébe képzeli magát – már a vita idején is a 30 dolláros árplafon mellett kardoskodott, ám a G7-ek, élükön az USA-val semmiképpen nem akartak olyan árkorlátozásba belemenni, amely az orosz kőolaj-kereskedelem bezuhanását, ezzel pedig a világpiaci árak robbanását okozhatja. 

Egy kis bűvészkedés

A hamarosan esedékes felülvizsgálat előtt a hazájában éppen meggyőző fölénnyel választást nyert Kaja Kallas kormánya máris jelezte, hogy az orosz kőolajra kivetett árplafon felezését indítványozza annak érdekében, hogy Moszkva ne tudja az eddigi intenzitással finanszírozni a háborút. 

Egy év a szankciós kudarcok árnyékában

Brüsszel vég nélkül mantrázza a szankciós politika sikerét, a gazdasági adatok azonban csak nagyon kis részben támasztják ezt alá. Putyin háborús gépezete nem gyengült meg, az orosz gazdaság pedig az idén növekedési pályára áll. Az elmúlt egy esztendő tanulságaiból azonban a Nyugat semmit nem vont le.

Urmas Reinsalu észt külügyminiszter egészen az ukrajnai Lviv városáig utazott, hogy bejelentse kormányának ötletét. Mint mondta: „az orosz kőolajár felső határát úgy kell rögzítenünk, hogy az orosz állam abból ne juthasson extra bevételhez”, ezért

a 30 dolláros árat javasolják új plafonnak. 

Ahhoz azonban, hogy az ötlet megvalósuljon, először a G7-eknek kellene rábólintaniuk, márpedig a változtatás következménye akkora globális olajárnövekedés lenne, amely már összeegyeztethetetlen az országok, elsősorban az USA érdekeivel. De még ha át is csúszna a javaslat a G7-eken, utána valamennyi EU-s tagállamnak is egyöntetűen meg kellene szavaznia, ezt tekintve pedig – miután egyes tagállamok még a 60 dollárt is rendkívül alacsonynak tartották – az észt javaslat inkább pózolásnak és PR-fogásnak tűnik, semmint realitásokon alapuló indítványnak. Tudják ezt az észtek is, Reinsalu maga is úgy fogalmazott, tisztában vannak a konszenzus hiányával, de kötelességüknek érzik a javaslat benyújtását. 

Jogtrancsírozás

Az észt kormány azonban itt nem állna meg, és más szankciók szigorítását is követeli. Első helyen említi az orosz haditechnika eszközökben használt chipek kereskedelmének még keményebb tilalmát. Javaslatuk szerint erős nyomást kell gyakorolni azon országokra, amelyek nem szankcionálják Moszkvát, így a Kreml rajtuk keresztül tudja beszerezni a hadiiparban nélkülözhetetlen alkatrészeket. Nem egészen világos, hogy Kaja Kallas hogyan tartja kivitelezhetőnek a nyomásgyakorlást Törökország vagy éppen az Egyesült Arab Emírségek esetében, de ez az ötlet még mindig eltörpül az orosz magánszemélyek Észtországban befagyasztott vagyonának elkobzási kísérlete mellett, amin Kallas egy pillanatra sem szűnt meg dolgozni. 

Az észtországi orosz vagyonok nem jelentősek, nagyjából 20 millió euróra rúgnak, de a kormány feltett szándéka, hogy precedens jelleggel a világon elsőként oldja meg azt a jogi problémát, amelynek megoldhatatlanságára az amerikai pénzügyminisztertől a nemzetközi jogászokon át a svájci kormányig már gyakorlatilag mindenki felhívta a figyelmet. „Szeretnénk megtalálni a megoldást, hogy a többi ország is lássa, lehetséges a dolog”.

Fotó: Kaja Kallas észt miniszterelnök
MTI/AP/Szergej Gric

Töltődjön fel a Mandinerrel!

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Czápa
2023. március 14. 18:55
Észtország nem sokáig lesz már ország. Ha az USA 1 percre félrenéz és Iván mellélép a tank fékjének, már el is foglalta. A 30% oroszt meg sem említettem.
toyoda
2023. március 13. 20:36
Bemegyek a boltba és mostmár ársapkázom a kefírt. 400 ft helyett 150-ért adják ide.
bölcsbagoly
2023. március 13. 16:28
A balti bolhák s a finnek teljesen megőrültek!
elfújta az ellenszél
2023. március 13. 01:37
Jaj, minek kellett beengedni a nőket fontos döntési pozíciókba? Ez a liba is azt hiszi, hogy az egész világ baromfiól
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!