Bonyolult képlet: van egy hatalmas fegyverkészlet Izraelben, izraeli felhasználásra, de amerikai tulajdonban. A Pentagon ezt bontogatja, hogy Ukrajnának küldjön belőle. Kifogyott az otthoni?
Érdekes fejleményre hívta fel a figyelmet a Bloomberg oldalán James Stavridis tábornok, aki korábban az Európában állomásozó amerikai csapatok főparancsnokaként az Izraellel kapcsolatos szövetségesi szerződések felügyeletéért is felelt.
A nyugállományú admirális korábban azzal a képtelen ötlettel hívta fel magára a figyelmet, hogy az ukrán kikötőkből NATO-s csatahajók kísérjék ki a gabonaszállító teherhajókat.
Stavridis most egy Pentagon-bejelentést kommentált, amely szerint
az USA hadserege 300 ezer darab 155 mm-es tüzérségi lövedéket vesz ki egy izraeli raktárból, hogy aztán Ukrajnának ajándékozza azokat.
Ezt a fajta NATO-szabvány szerint készült lövedéket az ukránok elsősorban a szintén az USA-tól kapott M109-es és M777-es önjáró lövegekhez, illetve a németek ajándékához, a Panzerhaubitzékhez használják ipari mennyiségben, így nincs az a magas darabszám, amit nem tudnának ellövöldözni.
Izrael a háború eleje óta világossá tette, hogy nem kíván beavatkozni az orosz-ukrán konfliktusba, és esze ágában sincs fegyvereket szállítani Kijevnek.
A mostani helyzet egyszerre bonyolult és egyszerű. Az Egyesült Államok az 1980-as évek óta tart fenn egy óriási, 1 milliárd dollár összértékű fegyverkészletet Izraelben, arra az esetre, ha kitörne egy újabb nagyszabású szárazföldi konfliktus valamelyik ellenséges állam, elsősorban Irán kezdeményezésével.
A War Reserve Stockpile Munition–Israel névre keresztelt óriási fegyvertömeg az USA tulajdonát képezi, de Izrael szükség esetén bármikor hozzányúlhat, természetesen vásárlás útján, vagyis kifizetve az Államoknak a kivett áru ellenértékét.
A tárolás, a karbantartás és a biztosítás szintén az izraeli hadsereg feladata, de a vésztartalék helyben felhalmozása így is mindkét fél számára előnyös. Az évek során legalább két alkalommal már sor is került a használatra: 2006-ban, a harmincnégy napig tartó libanoni konfliktusban, illetve 2014-ben, a gázai övezetben indított Erős Szikla hadművelet során.
Win-win-win?
Ehhez az óriási lőszerkészlethez nyúlt most hozzá a Pentagon, kirántva belőle több százezer tüzérségi löveget, hogy azokkal tovább erősítse ukrajnai proxy háborúját.
Izraelben természetesen nincsenek elragadtatva az ötlettől, hogy mégis a saját területükről indul haditechnika Kijev felé, ám ebben az esetben nem szólhatnak bele a döntésbe, hiszen a lövedékek az USA hadseregének tulajdonában vannak.
Stavridis szerint ennek ellenére win-win-win szituáció alakult ki, amellyel minden résztvevő csak nyerni fog. Az USA ismét bizonyította elkötelezettségét, Ukrajna kap egy halom lőszert, amelyből úgysem kaphat eleget, Izraelben pedig felszabadul az „elavult” raktárkészlet egy jelentős része, amit immár modern lövedékekkel lehet pótolni – vagyis olyan csúcstechnológiás rakétákkal és precíziós bombákkal, amelyekre az izraeli hadseregnek sokkal nagyobb szüksége van, mint a 155-ösökre.
A nyugállományú tábornok jövőképében úgy zajlik az izraeli készletek modernizációja, hogy abban már nem csak az amerikaiak, de egyes arab államok is szerepet kapnának, vagyis az USA kiterjeszthetné a fegyverfelhalmozást azokra az országokra is, amelyek részt vennének a jövőben egy esetleges Irán-Izrael konfliktusban. Mindezt persze elsősorban elrettentő célzattal, erős üzenet gyanánt a Hezbollahnak.
A 155-ös lövedékekkel az USA már októberben gondban volt. Az évi 30 ezer darabos gyártási kapacitás a jelenlegi konfliktusban értelmezhetetlen, az ukránok annyit pár hét alatt lövöldöznek el, így a Pentagon a tartalékok mélyén kezdett el matatni. Ahol már nem sok mindent találtak. Így aztán Stavridis – miután ilyen szépen lerendezte magában az Izrael és Irán közötti jövőbeli konfliktust – éppen csak a legfontosabb kérdésre nem adott választ: vajon miért kellett a Pentagonnak hozzányúlnia az Izraelben raktározott, rendkívüli esetekre fenntartott tartalékokhoz?
Fotó: MTI/EPA/Jim Hollander
„Holnapután már fekete autót kell küldeni mindenkiért vagy börtönbe kell zárni mindenkit, aki kritikát mer megfogalmazni?” – tette fel a kérdést a Magyar Nemzet újságírója.
Az izraeli külügyminiszter bocsánatot kért a zsidó állam nevében.
Litvánia, Lettország és Észtország tett keresztbe a szlovák miniszterelnöknek.
Csaknem 10 ezer műalkotás sorsa továbbra is ismeretlen.
Ezek voltak a hét legolvasottabb hírei a Mandineren.
A Mandiner által megszólított résztvevők cáfolták a liberális portált.
Simor András korábbi jegybankelnök állításai nyomán.
A találkozón a pártelnök hangsúlyozta: Észak-Korea a nemzetközi politika meghatározó szereplője.
