Új partnerség: Bahreinben nyit gyártókapacitást a MOL

Az orosz-ukrán háború felerősítette annak igényét, hogy az energiabiztonság terén további kapcsolatokat építsen az ország. Novák Katalin államfő és Sheikh Hamad bin Isa Al Khalifah bahreini király közös sajtótájékoztatón fejezték ki egyetértésüket a béke, az energiabiztonság és a gazdasági együttműködések érdekében.

A két ország gazdasági kapcsolatainak erősítését példázandó, mindkét államfő támogatásával írt alá együttműködési szándéknyilatkozatot a MOL két bahreini vállalattal, a Nass Corporationnel és a Bahrain Oil and Gas Holding Company-val.

Körforgásos gazdaság és környezetvédelem

Stratégiánkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk az olyan fejlesztésekre, amelyek nemcsak gazdasági értelemben teremtenek értéket, hanem hozzájárulnak a körforgásos gazdasághoz és a környezetünk megóvásához is. Ebben a szellemben írtunk alá szándéknyilatkozatot a Nass Corporationnel és a Bahrain Oil and Gas Holding Company-val” – nyilatkozta az aláírást követően Világi Oszkár, a MOL-csoport vezérigazgató-helyettese. Mint mondta, a MOL elkötelezett abban, hogy a lehetőséget teremtsen arra, hogy az útépítés terén innovatív megoldásukat, a gumibitumen-technológiát elhozzák Bahreinbe. 

Tartósabb helyi utak, magyar közreműködéssel

Két együttműködési megállapodás született Bahreinben a Mol és két bahreini vállalat között: az egyik a szénhidrogén-termelés hatékonyságának növelésére, a másik technológiai megoldásokra vonatkozik. „A technológiai megállapodás alapján azt mutathatja be a magyar társaság, hogy az útépítésnél milyen anyagok, adalékok használatával lehet a tartósságot növelni, a közlekedést halkabbá tenni” – ismertette a megállapodás részleteit Steiner Attila, energiapolitikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár, Novák Katalin köztársasági elnökkel Bahreinbe látogató delegáció tagja a helyszínen csütörtökön a közmédiának. Mint hozzátette:

– hangsúlyozta Steiner Attila.

(Fotó: Hamad bin Isza Ál Halifa sejk, Bahrein királya fogadja Novák Katalin köztársasági elnököt Manámában 2023. február 16-án. MTI/Bruzák Noémi)

Az első lépés a további közös fejlesztésekhez

„Komoly lehetőségként tekintünk erre az együttműködésre, és nyitottak vagyunk arra, hogy a közös munkát más területekre, akár további környezetbarát megoldásokra is kiterjesszük a jövőben” – mondta a MOL-csoport vezérigazgató-helyettese. 
„Bahreinben egy olyan üzemet szeretnénk létesíteni, ahol használt gumiabroncsok felhasználásával állíthatunk elő aszfaltot. Ezt a technológiát Magyarországon már használjuk, létezik egy üzemünk. A másik projekt keretében az a célunk, hogy a már lezárt kutakból több olajat lehessen kinyerni – ez is magyarországi találmány. Fontos, hogy ebben a régióban a magyar cégek is megjelenjenek, és

Úgy gondolom, hogy ezek a megállapodások zászlóshajói lehetnek a magyar érdekeltségeknek a régióban” – magyarázta a bahreini eseményeket kérdésekre válaszolva Világi Oszkár, hozzátéve, hogy a bitumengyár építésére két évvel terveznek, de az engedélyeztetés hosszabb időt is igénybe vehet.

Ugyanakkor – mint mondta – a másik együttműködésben már folyamatban vannak az első pilot projektek. „Ez azt is jelenti, hogy ha a sikeresek az első pilot programok, akkor akár egy üzem is felépülhet a jövőben, ahol azt a kémiai anyagot gyártjuk, amellyel a többletkitermelést el tudjuk érni a kutakban” – tette hozzá.

Ilyet még nem próbáltak itt helyben

Világi Oszkár a Makronómnak azt is elmondta, hogy a térségben ezt a megoldást még nem próbálták ki eddig, ezért óriási a jelentősége, hogy elindulhatnak ezek az együttműködések. A vezérigazgató-helyettes elárulta, hogy ezen tárgyalások közben találtak rá arra a vállalkozóra, akivel most a bitumengyár építésére szerződtek.

– fogalmazott. Mint mondta, azért érdekes ez a számukra, mert míg a magyarországi gyárunkban a téli hidegebb időszak miatt csak öt hónapos a termelés – hiszen nincs a hidegben útépítés, útkarbantartás – addig itt egész évben tud majd dolgozni a gyár. Tehát ami Magyarországon 20 kilotonnával működik, az itt 40 kilotonna lehet. 
„Bár ilyen kapacitással nagyjából 60 kilométernyi autóutat lehet kivitelezni, ami nem nagy távolság a régióban, az anyag elasztikussága miatt kevesebb karbantartást igényel, és a használt abroncsok felhasználása miatt vonzó itt a térségben is" – mutatott rá a beruházás jelentőségére a Makronóm kérdésére Világi Oszkár, jelentős első lépésnek nevezve a jelenlegi bahreini együttműködési terveket.

(Fotó: Világi Oszkár, a MOL-csoport vezérigazgató-helyettese és Shawqi Al Hashimi, a Nass Corporation vezérigazgatója (elöl, j) egyezményt ír alá Manámában 2023. február 16-án. MTI/Bruzák Noémi)

Az első legmagasabb szintű találkozó Manámában

Novák Katalint a Bahreini Királyságban tett látogatásakor Bahrein királya, Hamad bin Isza Ál Halifa sejk fogadta, akivel egyetértettek abban: mihamarabb békére van szükség Ukrajnában. Mint a palotában elhangzott beszédében Novák Katalin hangsúlyozta, az energetikai és gazdasági együttműködések erősítésének jó eszköze, hogy jövőbe mutató együttműködési megállapodás születhet a két ország vállalatai között. Emlékeztetett, hogy magyar elnök első alkalommal látogatott a Bahreini Királyságba, és kiemelte: a két ország kultúrája látszólag különbözik egymástól, de a hagyományos értékek védelme tekintetében nagyon hasonlítanak. A magyar államfő részt vett a bahreini állami gazdaságfejlesztési alap (Economic Development Board, EDB) bemutatóján, ahol megerősítette: 

Befektetés-ösztönzés a térségben

Bahrein királyság, a 18. század óta ugyanaz a család uralja, 1971-ben függetlenné vált Nagy-Britanniától, és 2002-ben hivatalos monarchiává vált. A régió számos országához hasonlóan Bahrein gazdaságát elsősorban az olaj támogatja, a kormány költségvetésének 85 százaléka olajbevételekből származik. Mint ilyen, Bahrein gazdasága rendkívül érzékeny az olajárak változásaira. Bár ma egyre kevesebb a kitermelhető olaj az országban, Bahrein volt az egyik első állam az Öbölben, amely felfedezte az olajat és finomítót épített. Soha nem érte el a Kuvait vagy Szaúd-Arábia termelési szintjét, ezért diverzifikálnia kellett gazdaságát: manapság – ahogy a Bahreinben megtartott gazdasági tanácskozáson (Economic Development Board, EDB) elhangzott – több területre koncentrálva segítik a külföldi működőtőke beáramlást az országba.

Az azonosított és önálló stratégiákkal bíró területek az országban: pénzügyi megoldások (fintech, alternatív pénzügyi megoldások, biztosítások), gyártás (alumínium, FMCG, megújuló energia, mikroelektronika), ICT (Information and Communication Technology, mint például felhő és adatmbegoldások, szoftverfejlesztés és telekommunikációs megoldások), turizmus, logisztika (hőmérsékletkontrollált tárolás, e-kereskedelem). Az infrastruktúra, városépítés, egészségügyi és oktatási szektorok mindegyikében 4-5 konkrét projektet említettek meg, amelyek éppen megvalósulás alatt állnak. Mint elhangzott: számos országban van közvetlen befektetésösztönzésre létrejött képviseletük.

Az országba közvetlenül beáramló tőkebefektetések 2021-ben a GDP 86 százalékát tették ki – mutattak rá az ország gazdasági jellemzőit bemutató prezentációban. Ez az arány a világ összes országára vetítve 47 százalék. A magas bahreini arány a befeketésösztönzés magas fokának köszönhető, ugyanis nulla százalék társasági adó mellett a vállalatok száz százalékban külföldi tulajdonban maradhatnak, az utóbbi időszakban 41 kettős adóztatás elkerülését lehetővé tevő meglállapodás született az országban, és 22 országgal kötöttek szabadkereskedelmi megállapodást. 

Az Öböl menti régió fontos pénzügyi központja Bahrein

A Bahreini Központi Bank (CBB) felelős a monetáris politika meghatározásáért és végrehajtásáért a Bahreini Királyságban. Bahreinben rögzített árfolyamrendszert tartanak fenn a bahreini dinár és az amerikai dollár között. Az árfolyamrögzítés biztosítja a monetáris politika horgonyát. Az alacsony infláció és a stabil valuta a bahreini gazdaság fontos hosszú távú jellemzői, amelyek támogatják a stabil üzleti környezetet a fentebb részletezett gazdasági befektetésösztönzés támogatásához és a magas szintű hazai és külföldi eredetű beruházásokhoz. Bahrein szabad piacgazdasággal rendelkezik, a tőkemozgásokra, a devizára, a külkereskedelemre és a külföldi befektetésekre vonatkozó korlátozások nélkül. A királyság vezető szerepet tölt be a régióban, a befektetők számára nyitott, szabad, átlátható és barátságos környezet. A monetáris politikai keretrendszer a Királyság általános gazdasági céljainak támogatására irányul. Bahrein az árfolyamot 0,376 bahreini dínár/USA dollár szinten tartja. Az árfolyamrögzítés a monetáris politika horgonyaként szolgál, ami hozzájárul az infláció ellenőrzéséhez és a valuta külső értékének védelméhez. 

Bahrein becsült bruttó hazai terméke (GDP) 2021-ben 38,9 milliárd dollár. Bahrein egyben erős pénzügyi központ is számos bankkal és pénzintézettel. 2020-ban Bahrein legnagyobb exportcikke a finomított kőolaj (3,19 milliárd dollár), a nyers alumínium (2,36 milliárd dollár), az alumíniumhuzal (338 millió dollár), a vasérc (315 millió dollár) és az aszfalt (214 millió dollár) volt.

A bahreini központi bank 2022 januárjában bejelentette, hogy sikeresen lezárult a JP Morgan JPM Coin digitális valutarendszerének próbája. Dollárban vezetett digitális valutát próbáltak ki, tehát egyelőre az ország nem tagja annak a kínai, a SWIFT rendszer megkerülésére szerveződő kezdeményezésnek, amelyet a szaúdiak és az emirátusok támogatnak. 

A szankciók közel-keleti hatása

Jó pár hete életbe lépett az olajtermékek Oroszországból az Európai Unióba történő behozatalának tilalma. Míg Oroszországból egy hét alatt ért Európába az üzemanyag, addig a Közel-Keletről ugyan két hónapig is eltart, az elkövetkező öt évben Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Omán mégis
bő 3500 milliárd dollárt kereshet a globális energiaáramlások átirányításával,  
ami a magyar költségvetés bevételeinek közel 50-szerese. 

Éppen emiatt az Öböl menti országok számára visszatérhetnek az 1970-es évek: a földgáz, az olajtermékek magas ára, a világgazdaság fellendülése esetén az olaj is ezer milliárd dolláros nyereséget hozhat. 

Ebbe a képbe illeszkedik most a MOL-lal történt megállapodás, mely technológia segítségével

– legalábbis Bahreinben.

De nem csak az energia eladásából profitálhatnak. Az Öböl menti országok között egyre többen látják hasznát – ahogy láttuk Bahrein is – nemzetközi, gazdasági és pénzügyi politikájuknak. Utóbbi révén Magyarország is haszonélvezője lehet a gazdasági kapcsolatoknak, és Európa felé egy biztos pont lehetünk az ország számára. 
 

(Nyitókép:MTI)