Százmillióval vert át egy ukrán férfi egy idős magyar nőt

Jól fizető befektetéssel kecsegtették az interneten, viszont ahhoz, hogy a pénzhez hozzájusson, előbb neki kellett utalnia.

Egyre több egyetemista használja az online számonkérések során a ChatGPT-t, a Makronóm által már korábban is bemutatott, ingyenesen elérhető mesterséges intelligenciát. Ennek megalkotója, az OpenAI most megoldást nyújt erre: egy olyan új programmal rukkolt elő, amely megállapítja, hogy egy adott anyag gép munkája vagy valódi ember tollából született.
A manapság sokat emlegetett ChatGPT egy mesterséges intelligencia (MI, angol rövidítéssel AI), amely többféle feladatot is képes ellátni. Szerelmes levelet ír, kódol és akár besegít az iskolásoknak a házi feladat megírásában – az utóbbit azonban a tanárok nem nézik jó szemmel.
Nem csupán otthon, de egy online dolgozat közben (vagy számítógépes, iskolai írásbelin, akár mobiltelefonról) is egyre gyakrabban használják a programot elsősorban az egyetemisták. Így néhány tanár arra kényszerült, hogy az eddig elektronikusan íratott dolgozatot újra papirosra váltsa.
Az ausztráliai Deakin Egyetem egyik oktatója elmondta, hogy a nyári időszakban
Az OpenAI segítő kezet nyújt a kétségbeesett tanárok számára, ám figyelmeztet: a program – egyelőre – nem tökéletes.
Egy blogbejegyzésben az OpenAI egy új ellenőrző eszközről írt, amelyet arra képeztek ki, hogy megkülönböztesse az ember és az MI által írt szöveget.
Az Open AI kutatói szerint bár „lehetetlen megbízhatóan felismerni minden mesterséges intelligenciával írt szöveget”, egy jó program valamennyit mégis képes kiszűrni. Az eszköz hasznos lehet olyan esetekben, amikor a mesterséges intelligenciát „csalásra” használják.
A számok azonban nem túl biztatóak:
A kutatók azonban állítják, hogy a hatékonyság egyenesen arányos a szöveg hosszával. Minél hosszabb egy írás, annál nagyobb valószínűséggel helyes a program megállapítása. A kutatók azt is hozzátették, hogy a programot egyelőre angol nyelvű szövegek szűrésére érdemes alkalmazni, mivel a többi nyelv esetében jelentősen rosszabbul (azaz még rosszabbul) teljesít.
„Nem szabad elsődleges döntéshozatali eszközként használni, inkább a szöveg forrásának meghatározására szolgáló más módszerek kiegészítéseként” – közölte az OpenAI.
Megosztóak a ChatGPT-vel – és összességében az MI-vel – kapcsolatos kérdések. Néhányan iskolában betiltották használatát, máshol azonban támogatóak ezzel kapcsolatban.
Kevin Roose, a New York Times újságírója leírta egy New York-i tanárokból és állami iskolai igazgatókból álló csoportnak tartott előadásán szerzett tapasztalatait.
A részvevőket elsősorban a népszerű ChatGPT érdekelte. Elmondása szerint a tanárok félnek a következményektől, elsősorban a korábban említett csalásoktól.
Egy középiskolai tanár azonban feltárta, hogy ők is hasznát vehetik a programnak: ugyanis a dolgozatai értékeléseinél Mi-t használt, amely sokkal részletesebb értékelést adott, mint amilyet ő maga adott volna – jóval kevesebb idő alatt.
Sok lehetőséget tartogat a ChatGPT, ám érthető a tanárok aggodalma. Egy olyan „szörnyeteget” szabadítottak ránk, amelynek korlátai még nem ismertek, nehéz alkalmazkodni az új, hirtelen kialakult helyzethez.
Ennek tudatában nem meglepő, hogy valamennyi New York-i állami iskola betiltotta annak használatát, a program nem elérhető az iskola számítógépein (bár ez nem állítja meg a diákokat abban, hogy otthon használják – a szerk.).
A New York Times újságírója végül levonta a következtetését:
„miután az elmúlt hetekben több tucat pedagógussal beszélgettem, arra a véleményre jutottam, hogy
a ChatGPT kitiltása az osztályteremből rossz lépés.”
„Úgy vélem, hogy az iskoláknak átgondoltan kellene alkalmazniuk a ChatGPT-t, mint oktatási segédeszközt, amely felszabadíthatja a diákok kreativitását, személyre szabottan korrepetálhat, és felkészítheti a diákokat arra, hogy felnőttként az MI rendszerek mellett dolgozzanak.”
Kapcsolódó: