Az év végén jellemző prémiumok az energiaválság ellenére sem maradtak el 2022 végén. Tavaly decemberben közel 19 százalékkal növekedtek a nettó átlagkeresetek – derül ki a KSH friss adataiból.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője
A KSH ma tette közzé friss, keresetekkel kapcsolatos statisztikai adatait. E szerint 2022 decemberében a bruttó átlagkereset 18,1, a nettó átlagkereset pedig 18,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Pozitívum, hogy a keresletnövekedési dinamikában tapasztalt novemberi mérséklődés után a keresetemelkedés az év végén, az utolsó hónapban ismét magasabb szintet, 18,1 százalékot ért el – értékeli a friss KSH adatokat Regős Gábor. A Makronóm Intézet makroelemzési vezetője szerint ez tehát azt jelenti, hogy decemberben az év végén jellemző prémiumok általánosságban az energiaválság ellenére sem maradtak el.
2022 decemberében a keresetek növekedése egyébként a korábbi hónapokban mértnek megfelelően alakult, az adatokban nagy meglepetés nem látható – jegyzi meg Regős Gábor.
A decemberi adatokat tekintve a keresetnövekedés a vállalkozásoknál és a költségvetési szerveknél hasonlóan alakult, a különbség mindössze 0,7 százalékpont volt.
Az alacsonyabb bérkategóriák bérváltozását jobban leíró mediánkereset növekedése 18 százalék volt, az 5 fő alatti vállalkozásokat tartalmazó, illetve nem tartalmazó adatok között pedig nincs érdemi különbség.
Így elmondható, hogy a bérek emelkedése a tavalyi évben széleskörű volt, abból nem maradtak ki az alacsonyabb keresetűek és a kisebb létszámú vállalkozásoknál dolgozók sem
– értékeli az adatokat az elemző.
Bár a bérdinamikában a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése, valamint a munkaerőhiány mellett a növekvő infláció is szerepet játszott, ár-bér spirálról mégsem beszélhetünk, hiszen
A reálkeresetek 5,1 százalékkal csökkentek 2022 decemberében, amiben az elszabaduló inflációnak volt jelentős szerepe. Azonban az év egészét tekintve a reálbérek így is 2,6 százalékkal nőttek, mivel az év első felében az infláció még alacsonyabb volt.
Az egyes ágazatok esetében a béremelkedés egyenletesen alakult, decemberben 10 százalék alatti növekedést csupán a pénzügyi, biztosítási szektorban (9,6 százalék) és a művészet, szabadidő, szórakoztatás (9,3 százalék) ágazatban mért a KSH, míg a szociális ellátás területén az átlagbérek több mint 30 százalékkal emelkedtek.
A decemberi adat után kiemelkedő jelentőségű lesz a januári adat, hiszen ez képet ad a 2023-as béremelkedések mértékéről. Várakozásaink szerint a béremelkedés mértéke 2023-ban is jelentős, 13-14 százalék körüli lehet, azonban az infláció szintjét nem éri el, tekintettel annak magas értékére.
– teszi hozzá Regős Gábor.
A KSH adatai részletesen
– 2022 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 581 900 forint volt, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 592 900 forint volt.
– A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 400 300 forint volt.
– A bruttó átlagkereset 18,1, a nettó átlagkereset 18,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
– A bruttó átlagkereset 2022-ben 515 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 355 300 forintot ért el. 2022-ben a bruttó átlagkereset 17,5 százalékkal, a nettó átlagkereset 18,2 százalékkal meghaladta az előző évit.
– teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2022-ben – a munkáltatók teljes körében – 500 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 344 800 forint volt. Az előbbi 17,4 százalékkal, utóbbi 18,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
1. ábra
Forrás: KSH, 2023.02.23.
– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 387 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 400 300 forintot ért el.
– A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 18,1 százalékkal nőtt. A kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó kereset 18,7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
– A becsült rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 495 700 forint, 18,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
– A reálkereset 5,1 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző évhez mért 24,5 százalékos növekedése mellett.
– A bruttó kereset mediánértéke 447 800 forintot ért el, 18 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 309 100 forint volt, 18,9 százalékkal felülmúlta az előző év decemberit.
A 2022. január–decemberi időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 515 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 526 300 forint volt.
– A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenységi ágban volt a legmagasabb (859 600 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (321 500 forint).
– A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 565 700, a nők esetében 467 900 forint volt, ez a férfiaknál 18,1, a nőknél 16,5 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
– A becsült rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 469 800 forint, 16,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
– A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 473 800, a költségvetésben 449 900, a nonprofit szektorban 499 000 forintot ért el, ami 15, 17,3, illetve 25,4 százalékos emelkedést jelent az előző évhez viszonyítva.
– A nonprofit szektor átlagot meghaladó rendszereskereset-növekedéséhez hozzájárult, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény – fenntartójának változása miatt – a költségvetési szektorból ebbe a szektorba került, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesült.
– A reálkereset 2,6 százalékkal nőtt, a fogyasztói árak előző évhez mért 14,5 százalékos növekedése mellett.
– A bruttó kereset mediánértéke 403 100 forint volt, 15,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 280 600 forintot tett ki, 17,2 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.
2. ábra
Forrás: KSH, 2023.02.23.
(Címlapfotó:123rf.com)
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Lám, mindjárt másként néz ki minden, ha egy tiszás képes nem a százhatodik kicsi Magyar Péter-klónként kommunikálni. Francesca Rivafinoli írása.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
Szakértői vélemény szerint már látszik a régóta várt, tavaly meglépett bérrendezés hatása, ugyanis egyre többen térnek vissza a hivatáshoz.
Kijev listát tett közzé: Magyarország kimaradt az „ukrán állampolgárságra érdemes” országok közül. Már csak az a kérdés, mi a helyzet a kettős állampolgárokkal.
