A kereskedelem lokalizációja
Már több elemző és kutatás is rámutatott, hogy az utóbbi időben a globalizáció kezd lassan szétesni vagy legalábbis átalakulni. Donald Trump volt amerikai elnök Kínával szembeni szankciók bevezetése óta a gazdaságpolitika a koronavírus-világjárvány alatt is elkezdett egyre „patriótábbá” válni a kritikus infrastruktúra megvédésével és az ellátási láncok lokalizációjával.
Az Egyesült Államok szemében Kína gazdasági partnerből geopolitikai versenytárs lett, miközben az orosz–ukrán háború polarizálja a világot, gyengítve Washington globális befolyását.
Ez ellen az Egyesült Államok elsősorban saját táborának megerősítésével, a termelési láncok közelebbre hozásával, és a helyi gazdaságok szerepének erősítésével akar védekezni. A korábbi globalizáció már nem térhet vissza, helyette megerősödhet a kereskedelem és az ellátási láncok lokalizációja, végül kettéválik a most még többnyire egységes globális pénzügyi rendszer is, írta nemrég a Makronóm a téma kapcsán.
A Wall Street Journal egy friss cikkében azonban kiemeli, hogy a hatalmas geopolitikai változások ellenére a multinacionális cégek továbbra is olcsó és hatékony piacokra törekszenek, de a friss geopolitikai és kereskedelmi trendek fényében egyben biztonságot és stabilitást is szeretnének.
Lehetőség a „feltörekvő gazdaságok” előtt
Mindezt figyelembe véve már több elemző is amellett érvelt, hogy számos, úgynevezett „feltörekvő gazdaság” előtt hatalmas lehetőség nyílik meg.
Közéjük tartozik például Stéphane Monier, a Lombard Odier svájci befektetési bank befektetési igazgatója (Chief Investment Officer), aki friss elemzésében kiemeli, hogy annak ellenére, hogy az utóbbi három évben létrejött gazdasági sokkok hatásai még nem múltak el teljes mértékben, a kilátások sok „fejlődő gazdaság” számára javultak.
Monier hangsúlyozza, hogy sok feltörekvő piac történelmi tendenciát mutat: ahelyett, hogy az Egyesült Államok és Európa gazdasági növekedésének lassulásával a pénzügyi instabilitás szélére tántorognának, néhányan meglehetősen rugalmasnak tűnnek Kína újranyíló gazdaságának, a gyengülő amerikai dollárnak, valamint a lassuló inflációnak köszönhetően. „A nemzetközi befektetők számára ezért érdemes figyelni egyes feltörekvő gazdaságok pénzügyi eszközeire” – emeli ki a közgazdász.
Továbbá hozzáteszi, hogy
az infláció valószínűleg elérte tetőfokát, míg az energiaárak csökkentek és lényegében a gazdasági alapok javultak a fejlődő gazdaságokban, beleértve a nagyobb valutatartalékokat, a jobban teljesítő hazai valutákat és a folyó fizetési mérleg hiányok csökkenését.
míg az energiaárak csökkentek és lényegében a gazdasági alapok javultak a fejlődő gazdaságokban, beleértve a nagyobb valutatartalékokat, a jobban teljesítő hazai valutákat és a folyó fizetési mérleg hiányok csökkenését. A jó gazdasági teljesítmény miatt „nyerhet” a régiónk
Monier elemzése egy tágabb trendet foglal össze, amelynek jelei régiónkba és hazánkba is megmutatkoznak. Ahogyan arról a Makronóm is beszámolt a tavalyi gazdasági növekedés hazánkban kedvezően alakult ki, míg ami a jövőt illeti, az Európai Bizottság jelentősen javította Magyarország kilátásait: az előrejelzés szerint Magyarország is elkerülheti a recessziót, sőt az idei 0,6 után 2024-re már 2,6 százalékos lehet a GDP-növekedés, és akár 4 százalékra is visszaeshet az infláció!
Ezért is lehet a közép- és kelet-európai régió az öreg kontinens nyertese e tekintetben – legalábbis ez derül ki a híres Maersk nevű dán hajózási vállalat friss elemzéséből.
A skandináv cég kutatása kiemeli, hogy az európai gyártók és kiskereskedők 65 százaléka már módosított a beszerzési normáin, míg további változások várhatóak – ebben az elmozdulásban pedig több közép- és kelet-európai országot vonzó helyszínnek tekintenek, jelenik meg az elemzésben.
Ahogyan arra a kutatás is rámutat,
nemcsak gazdasági növekedés várható a régióban a következő hónapokban, de még a fogyasztók körében is hasonló pályára kell számítani