A KSH friss adatai szerint 2022 novemberében 16,8 százalékkal nőttek a keresetek az előző év hasonló időszakához képest. Érdemben tehát nem lassult a keresetek növekedési üteme.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője
Az előző hónapok folyamatos növekedését követően novemberben mérséklődött az erősödés dinamikája: míg az átlagkereset az előző 3 hónapban rendre 16,6, 17,8, illetve 18,4 százalékkal bővült, addig novemberre 16,8 százalékra mérséklődött az emelkedés üteme. A csupán 1-1,5 százalék körüli ütemcsökkenés mellett jó hír, hogy valószínűleg az infláció növekedése is lassan tetőzni látszik.
Regős Gábor szerint a mérséklődő dinamika azonban nem a vállalkozások oldaláról adódik, ott kismértékű gyorsulás történt, vagyis tovább folytatódott az a trend, hogy a vállalkozások évközi béremelésekkel igyekeznek kompenzálni az inflációt.
Mint a makroelemzési vezető elmondta, a lassulás teljes egészében a költségvetési szférához kötődik, ahol a növekmény az előző havi 18,6 százalékról 10,5 százalékra csökkent, amelynek kisebb részét magyarázhatja a bázishatás.
A mérséklődés ezen belül is leginkább a közigazgatáshoz köthető, ahol az éves béremelkedési ütem 17,3 százalékról mindössze 4,7 százalékra módosult – teszi hozzá a szakértő.
Ennél kisebb mértékben ugyan, de több más nemzetgazdasági ágban is csökkent a béremelkedés üteme: az építőiparban, a szállítás-raktározás ágazatban, illetve az egészségügyben.
A lassabb átlagbér-növekedéssel, illetve a fokozódó inflációval az előző havinál erőteljesebb mértékben csökkentek a reálbérek novemberben – átlagosan 4,7 százalékkal, miközben az első 11 hónapot tekintve 3,4 százalékos növekedés figyelhető meg. (Ez kimutatható csökkenés, de a mértéke nem kirívó – a szerk.)
Az egy hónap múlva, február végén érkező 2022-es decemberi adat leginkább csak az év végi bónuszok szempontjából lesz érdekes.
A hosszabb távú folyamatok szempontjából pedig a 2023. januári adat lesz fontos, hiszen ez ad képet arról, hogy a munkaadók milyen mértékű béremelést hajtanak végre 2023-ban. (Ez azonban csak március vége felé érkezik.)
Fontos aláhúzni, hogy a magas infláció, a napi megélhetési költségek nagy növekedése, mindenképpen érdemi béremeléseket tesz szükségessé 2023-ban. Az azonban még nem látható, hogy ezek éves átlagban mennyire tudják megközelíteni az infláció mértékét.
A havi adatokat tekintve a reálbér éves növekedési üteme a második félévben térhet vissza a pozitív tartományba az infláció fékeződésével.
A KSH friss adatai részletesen:
– 2022 novemberében 563 600 forint volt a bruttó átlagkereset teljes munkaidőben Magyarországon.
– A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 387 800 forint volt.
– A bruttó átlagkereset 16,8, a nettó átlagkereset 17,6 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
– Az átlagkereset növekedéséhez főként a 2022-ben végrehajtott minimálbér és garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá.
– A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete közfoglalkoztatottak nélkül számolva 574 100 forint volt.
– A becsült rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 495 200 forint, ami 20,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
– A reálkereset 4,7 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző évhez mért 22,5 százalékos növekedése mellett.
– A bruttó kereset mediánértéke 441 800 forintot ért el, és 17,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. (A mediánérték a bérek középső értékét jelenti: azaz a dolgozók fele ennél kevesebbet, fele ennél többet keres.)
– A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 305 800 forint volt, ami 19,2 százalékkal múlta felül az előző év novemberit.
cikksorozatának második részében a járvány utáni újraindulásából adódó, globális árnövelő hatásokat vesszük sorra.
(Címlap fotó: 123rf.com)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az ukránok dollármilliárdokat költöttek valamire, ami nem fegyver – elsősorban Németország örülhet.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
A kérdőív online is kitölthető.
A nő kiakadt, hogy a rendőrség semmit sem csinált, amikor a segítségüket kérte.
