Északi Áramlat 1-es és 2-es vezetékei elleni merényletet a svédek vizsgálata szerint robbanások okozták, amit súlyos szabotázsnak minősítettek, de az eredményeket nem osztják meg, mert az „veszélyeztetné Svédország biztonságát”. Most Oroszország panaszkodik amiatt, hogy Svédország nem osztja meg a vizsgálat eredményeit. Márpedig Oroszország az a fél, amely jelentős károkat és veszteségeket szenvedett el.
Érthetetlen, hogy Svédország miért nem hajlandó együttműködni az orosz bűnüldöző szervekkel az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetékeken történt robbanások okainak kivizsgálásában – vetette fel csütörtökön Marija Zacharova, az orosz külügyminisztérium tájékoztatási és sajtóosztályának igazgatója.
„Őszinte értetlenséget okoz, hogy a svéd fél megtagadta, hogy érdemben válaszoljon az orosz főügyészség újabb, az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 csővezetékekben 2022 szeptemberében okozott károkkal kapcsolatos büntetőügyben történő jogi segítségnyújtás iránti megkeresésre” – mondta.
Zacharova beszámolt arról is, hogy
„Stockholm azzal magyarázza, hogy nem hajlandó válaszolni, sőt nem hajlandó foglalkozni az orosz illetékes hatóságok által felvetett kérdésekkel, hogy
az orosz kérés teljesítése állítólag veszélyeztetné Svédország biztonságát”.
Hozzátette: ugyanakkor az orosz felet arról tájékoztatták, hogy a svéd ügyészség nem érdeklődött az orosz kezdeményezés iránt, miszerint közös nyomozócsoportot állítsanak fel a gázvezetékekben keletkezett károk kivizsgálására. Az orosz diplomáciai képviselet szóvivője rámutatott, hogy a svéd fél nem indokolta az érdeklődés hiányát, noha a vezetékek elleni szabotázs egyértelmű fenyegetést jelent Svédország és más balti-tengeri államok számára is. „Úgy tekintünk magunkra, mint arra a félre, amely jelentős károkat szenvedett el” – hangsúlyozta Zacharova. „Nem beszélve azokról a veszteségekről, amiket a hosszú évek alatt kiépített infrastruktúrában tettek, jogunk van a tájékoztatáshoz, jogunk van kérdéseket feltenni és válaszokat követelni. Biztosítanunk kell, hogy ez a jövőben még egyszer ne fordulhasson elő” – mondta.
Mihail Miszustyin orosz miniszterelnök három hónappal ezelőtt a svéd kormányfőnek küldött egy üzenetet arról, hogy az incidens ügyében átfogó és nyílt vizsgálatot kell folytatni az orosz hatóságok és a Gazprom képviselőinek bevonásával, ami a svédek részéről megválaszolatlanul maradt.
Zacharova szerint
mert ma már senki sem kételkedik abban, hogy „nem baleset, hanem szabotázs vagy terrortámadás történt a gázvezetékeken – ezeket az árnyalatokat tisztázni kellene”.
„Mik azok a nemzetbiztonsági fenyegetések, amelyekről Stockholm beszél?” – tette fel Zacharova a kérdést zárásként. „Nem fenyeget-e az a veszély, hogy az orosz szakértők egy objektív vizsgálat során esetleg kényelmetlen következtetésekre juthatnak, és végül a nyilvánosság elé tárhatják a csúnya igazságot arról, hogy kik követték el ezeket a szabotázs- és terrortámadásokat, kik álltak mögöttük, kik találták ki és hajtották végre őket? A megállapított tények elhallgatása megcáfolhatatlanul bizonyítja a nyilvánvalót: a svéd hatóságok titkolnak valamit” – vonta le a következtetéseit az orosz külügyi szóvivő.
Megjegyeznénk:
Az Északi Áramlat 2-t soha nem helyezték üzembe, miután Németország az ukrajnai orosz inváziót követően leállította az engedélyeztetési eljárást. Oroszország a maga részéről szeptember elején határozatlan időre leállította az Északi Áramlat-1-et, arra hivatkozva, hogy a nyugati szankciók miatt nem tudja megjavítani a gázturbinákat.
Ezután következett be a vezetékeken a robbantás, ami az adott helyzetben – amikor morális szempontok miatt Európa igyekszik megszabadulni az oroszoktól való energiafüggőségtől – azt eredményezte, hogy technikailag is megnehezítette Európának a visszatérést az olcsó orosz gázhoz.
Svédország, Dánia és Németország közösen vizsgálja a balti-tengeri orosz gáz Németországba történő szállítására épített gázvezetékekkel kapcsolatos incidenst. Közvetlenül a robbantások után többféle forgatókönyv is felmerült, köztük az, hogy maguk az oroszok robbantották fel a vezetéket, de ez a feltevés gyorsan elhalkult. Vélhetően, a jelenlegi oroszellenes hangulatban, semmi sem indokolná a vizsgálat eredményének eltitkolását, amennyiben az orosz szálat támasztaná alá.
Érdekesség, hogy tavaly Oroszország az Egyesült Királyság haditengerészetét vádolta meg, hogy részt vett az Északi Áramlat 1. és 2. csővezetékeket üzemen kívül tartó robbantásokban. Bár a lehetséges forgatókönyvek között szerepelt Amerika részvétele is, ahogy arról a volt lengyel külügyminiszter is írt egy elhamarkodott bejegyzésében, az oroszok ez ügyben vélhetően nem kívántak egy újabb frontot nyitni az USA-val.
A svédek úgy tűnik az ügy miatt kínos helyzetbe kerültek, hiszen mielőbb szeretnének csatlakozni a NATO-hoz. Igencsak kellemetlen lenne most egy olyan konfliktus, ami amiatt robbanna ki, mert kiderülne, hogy az egyik NATO tagország megkárosított egy másik tagországot. Bár jogilag a robbantással Oroszország és Németország vagyonát károsították meg, viszont a háborús szankciók nélkül, békeidőben az Északi Áramlat egész Európa energiaellátási biztonságát meghatározná. A teljes képhez hozzátartozik: a német fél sem nagyon igyekszik felfedni az igazságot, még a saját közvéleménye előtt sem.
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
A berlini egyeztetéseket időhúzásnak tartják Moszkvában.
Nemcsak a Fekete-tengeren aktívok az ukránok.
Törökország aggódik a a Fekete-tengeren zajló eszkaláció miatt.
A várakozásokat is felülmúlva, összesen több mint ezer pályázat érkezett a Libri Talent második évadára és a Libri Talent Mini meseíró pályázatára.
A Le Point szerint a francia agrárium válságát valójában a kormány és Ukrajna okozza.
