A háború okozta ukrán és orosz exportösszeomlás miatt vezették be tavaly, most a kedvező piaci helyzet és a kereslet csökkenése miatt vetnek véget neki.
A kormány úgy döntött, hogy az Európában kialakult gabonapiaci helyzetre tekintettel kivezeti a gabona- és olajosnövények tekintetében tavaly márciusban bevezetett export bejelentési rendszert – jelentette be Nagy István agrárminiszter. Az intézkedést indokolja az is, hogy Magyarország élelmiszer-ellátása biztosított, hazánk megtermeli a szükségleteit.
A tavaly februárban kirobbant háború, az orosz és az ukrán gabonaszállítások kritikus méretű fennakadása a magyar gabona gyors ütemű, nagy mennyiségű kiáramlásának kockázatát rejtette magában. A kormány a hazai ellátás érdekében vezette be az exportbejelentési kötelezettséget, hiszen ha az országban lévő készletet az egyre növekvő globális kereslet akkor kiviszi Magyarországról, az óriási válságot okozott volna a hazai élelmiszeriparban.
Nagy István szerint a bejelentési kötelezettség fontos funkciót töltött be, hiszen ezáltal
Megteremtette az esetleges beavatkozás lehetőségét, ugyanakkor nem okozott fennakadást az exportban, miután az előzetes adatok alapján mindkét fő gabonaféléből, a kukoricából és a búzából is 2-2 millió tonna körüli kivitelre kerülhetett sor 2022-ben.
Az állam nem avatkozott bele a piac működésébe, ennek ellenére egyes gabonapiaci felvásárlók a bejelentési rendszerre való hivatkozással sajnálatos módon visszaéltek erőfölényükkel a gazdálkodókkal szemben – tette hozzá.
A miniszter kifejtette: a piaci helyzet mára alapvetően megváltozott, hiszen a 2022 augusztusától fokozott ütemben beindult és a világpiacra azóta is dinamikusan szállított ukrán export nyomán
A kivezetés így nem jelent kockázatot a hazai ellátás biztonsága tekintetében – emelte ki.
Az Agrárminisztérium folyamatosan nyomon követi a gabonapiaci helyzetet, és megteszi a szükséges lépéseket annak stabilizálása érdekében – hangsúlyozta a tárcavezető.
Fotó: Nagy István agrárminiszter (MTI/Mészáros János)
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Átnevezték az orosz költőkről elnevezett utcákat az ukrán fővárosban.
Egy 10 milliós ország vezetője közvetítő szerepet játszik Amerika és Oroszország között, békemissziója hozzájárul az ukrajnai helyzet rendezéséhez: ez kulcsállami szerep.
Az ukrán hadsereg dezertőrei amnesztiát kapnak, ha újra jelentkeznek harcolni a seregbe.
Októberben a külkereskedelmi termékforgalom érdekes képet mutatott: az export csökkent, míg az import kismértékben bővült. A Makronóm Intézet gyorselemzése szerint az export visszaesését elsősorban a csökkenő külpiaci kereslet okozhatta. Ám Németországban kedvező jelek mutatkoznak, a nagy rendelések is inkább pozitív irányba húzzák a számokat. Az importot a fogyasztás növekedése támogatta. Az erősödő külső kereslet és a termőre forduló beruházások jövőre növelhetik az exportot.
A nyugati hatalmakat fenyegetik Putyinék.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
