Újabb parázs vita után végre döntöttek Brüsszelben: 180 eurós, ideiglenes sapkát húz a gázárra az EU. A szerencsétlenkedés folytatódik, miközben sokkal fontosabb dolgokkal kellene foglalkozni. Például az energiaellátás logisztikai problémáival.
Sokadjára futottak neki hétfőn Brüsszelben az EU-s energiaminiszterek a földgázra kivetendő ársapka – brüsszeli nevén a lakosság és a gazdaság túlzottan magas árakkal szembeni védelmét szolgáló piaci korrekciós mechanizmus – körül kirobbant vita lezárásának. A november 25-én e célból tartott első ülés nem vezetett semmi eredményre: hiába állapodtak meg ugyanis hetekkel előtte az uniós vezetők legfelsőbb szinten egy irányról, az Európai Bizottság igyekezett kiskapukat keresni annak kijátszására.
Magyarország esetében különösen fontos az orosz földgázszállítás folyamatossága, a kormány ezért semmiképpen nem kockáztathatta annak csökkenését a gázársapka megszavazása miatt.
A november végén rendezett Energia Tanács ülésén Szijjártó Péter azonban megdöbbenésének adott hangot, amiért az Európai Bizottság olyan plusz tételekkel bővítette a kormányfők határozati javaslatát, amelyek vagy el sem hangzottak, vagy nem olyan formában, ahogyan az EB már az energiaminiszterek elé terjesztette.
A külgazdasági és külügyminiszter akkor Brüsszel újabb, a nemzetállami energiapolitikába beavatkozó hatalmi törekvésének minősítette az elhangzottakat. Példaként hozta fel azt az ötletet, amely szerint a tagországoknak a tervezett gázvásárlás vagy szerződésmódosítás esetén az importőrrel megkezdendő tárgyalások előtt jelezni kell Brüsszelnek a szándékot.
December 13-án aztán újra ülésezett az Energia Tanács. Szijjártó már ekkor nemes egyszerűséggel szerencsétlenkedésnek titulálta a monstre hosszúra nyúlt vitát, amelynek során a felek változatlanul nem tudtak megegyezni az ársapka mértékében. A magyar kormány álláspontja akkor is teljesen egyértelmű volt: a gázársapkát az energiaellátás biztonsága szempontjából – messze nem egyedül Európában –
A hat nappal ezelőtti – EB által bemutatott verzió – óriási vitát váltott ki. A gázármaximalizálás esetében az EU ugyanúgy tömbökre szakadt, mint az olajársapkával kapcsolatban.
Németország, Hollandia és Dánia vezette csoport (benne Magyarországgal) erősen szkeptikus volt a bevezetés szükségességét illetően, míg Belgium, Olaszország, Görögország és Lengyelország a végsőkig el akart menni a gázárak leszorítása érdekében.
Az Európai Bizottság egy héttel ezelőtti javaslata szerint a vásárlói kartell akkor lépne életbe, ha a gáz ára a holland gáztőzsdén (TTF) meghaladná a 275 eurót megawattóránként, a világpiaci árak közötti különbség pedig az 58 eurót. Az EU soros elnökségét betöltő cseh kormány ezzel szemben 220, illetve 35 euróra javasolta csökkenteni ezeket az összegeket.
Szijjártó Péter akkor az ülés után elmondta: a lezáratlan és meddő vita ellenére sikerült elérni, hogy a tőzsdén kívüli földgázbeszerzési szerződéseket ne érintse a bevezetendő ársapka, ugyanakkor azt is keresztülverték a tanácson, hogy
vagyis ha az ársapka miatt egy ország (jelen esetben Magyarország) szerződésmódosításra kényszerül az importőrrel, azt ne kelljen külön bejelenteni, pláne jóváhagyatni az Európai Bizottsággal.
Így érkeztünk el a mai naphoz, amelyen az Energia Tanács egy újabb, sokadjára átdolgozott tervezetet kapott kézhez.
A bizottság szerint a sapka akkor fog jól működni, ha soha nem kell használni, vagyis egyfajta biztosítéknak szánják az extrém áringadozás elkerülése érdekében.
A mostani javaslat – az egy héttel ezelőtti 275-höz képest – 180 euróra csökkentette a plafont,
az e feletti szerződések azonban érvényüket veszítenék. Beépítették azt a kitételt is, hogy a vásárlói kartellezés azonnal felfüggeszthető, amennyiben az az uniós gázbeszerzések, vagyis az energiaellátás biztonságát veszélyezteti.
Szijjártó Péter az újabb ülés után úgy fogalmazott: hónapok óta azon kellene dolgozni, hogy milyen infrastrukturális beruházásokkal lehetne az EU energiaellátását biztosítani, ehelyett még mindig a teljesen értelmetlen, veszélyes és káros gázársapkán megy a szócséplés.
A külgazdasági és külügyminiszter újra rámutatott: a most javasolt összeg is felette van a jelenlegi piaci árnak, az ársapkával ezért az EU semmi mást nem mutatna meg az importőröknek, csak azt, hogy hajlandóak sokkal többet fizetni a gázért, mint amennyiért azok eladnák.
nem beszélve arról, hogy az EU-ba jutó földgáz mennyisége is csökkenni fog, hiszen az orosz Gazprom már jelezte, hogy a kartellező országoknak nem fog szállítani. Márpedig a mennyiség csökkenésével még jobban fog emelkedni az ár.
Még azok is érzik a veszélyt, akik egyébként az ársapka bevezetése mellett érvelnek. Ennek köszönhető, hogy az EU soros elnökségét betöltő Csehország energiaminisztere
A gázársapka megszavazásához elegendő volt a minősített többség is, így a Magyarország mellett felsorakozó, határozottan a bevezetés ellen szavazó nyolc másik ország együttesen sem lett volna elég erős ahhoz, hogy blokkolja a tervezet elfogadását. Szijjártó Péter szerint ennek egyetlen oka van: az Európai Bizottság a lehető legszélesebb konszenzust próbálja létrehozni, azért, hogy amikor kiderül, mennyire elhibázott és veszélyes lépés volt az ársapka bevezetése, a felelősséget egyformán tudja hárítani a tagországokra.
A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az ársapka bevezetésével az EU nagyon ingoványos talajra tévedhet. Ilyen nagyságrendű, piactorzító hatású intézkedést ugyanis még soha nem hoztak az Unió történelmében, ám a mostani – egyelőre nem is létező – döntéssel kapcsolatban semmiféle modellezés vagy hatástanulmány nem készült.
Fotó: Szijjártó Péter / Facebook
Merényletkísérlet Donald Trump ellen, elhúzódó iráni háború, titkos amerikai–orosz egyeztetések az ukrajnai front mögött. A globális feszültség nő, Európa gyengül, miközben Oroszország erősödik – ki fizeti meg ennek az árát?
A lengyel közmédia beszántása mindössze a kezdet volt. A Donald Tusk vezette kormány sokat bírált intézkedéseit sorolni lehet a jobboldali tüntetések szervezőinek és konzervatív képviselők vegzálása mellett a bírósági reformon keresztül az abortusztörvényig.
A román miniszter elárulta, miért történhetett ez meg.
Tovább rontotta kilátásait az ukrán nemzeti bank.
Diadalittasan számolt be az új fejleményekről az Európai Bizottság elnöke.
Hogyan működik a gyermekvédelmi törvény elkaszáló Európai Unió Bírósága, kik a tagjai, milyen alapelvek mentén ítélkezik? Cikkünk az Európai Unió Bíróságának valóságáról.
A kilenc év után távozó egyiptomi klubikon szerint valami megváltozott a liverpooli öltözőben.
Az elért eredményeket meg kell védeni minden területen.
