A Makronóm Intézet a globális energiaválság magyar cégekre gyakorolt hatásait vizsgálta legutóbbi kutatásában. A megkérdezett vállalkozások 43 százalékát súlyosan érinti az energiaválság, jó hír viszont, hogy tevékenysége befejezését egyik kutatásba bevont cég sem tervezi. A gáz ára a megkérdezett cégek mintegy fele esetében legalább a háromszorosára nőtt.
A Makronóm Intézet vállalati felmérése szerint a gáz ára a megkérdezett cégek mintegy fele esetében legalább a háromszorosára nőtt, ahogyan az áramár esetén is hasonló értékekről számoltak be a vállalkozások. A kutatás fontos megállapítása, hogy a vállalkozások jellemzően működési költségeik lefaragásával és energiahatékonysági beruházások megvalósításával terveznek megküzdeni az emelkedő energiaárakkal, elbocsátásokban vagy tevékenységük végleges befejezésében nem gondolkodnak.
A felmérés eredményei alapján a vállalkozások közel fele legalább egy éves időtartamra szóló, jellemzően fix árazású gáz- és áramszerződéssel rendelkezik.
túlnyomórészt fix áron.
Azok a cégek, amelyek a még meglévő szerződéseik érvényessége miatt nem kötöttek újat, várhatóan a következő hónapokban szembesülnek a drasztikusan megemelkedett energiaárakkal.
Ennek megfelelően a következő évben is kiemelt szerepet kaphat az energiaintenzív ágazatokban tevékenykedő magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások támogatási programja.
A jelentős volumenű már teljesült, illetve tervezett energetikai beruházások – többek között a napelem- és hőszivattyú-telepítések – miatt
– állapítja meg a Makronóm Intézet friss kutatási anyaga.
A vállalkozások elsődleges megújuló energiaforrása a napenergia. A felmérésben részt vevők 53 százaléka rendelkezik megújuló energiaforrással, amely jellemzően napenergiát jelent, ugyanakkor a megújuló energiát hasznosító vállalkozások több mint fele a teljes energiafogyasztásuk kevesebb mint 25 százalékát tudja csak ilyen módon biztosítani.
A vállalkozások már teljesült energiahatékonysági beruházásai között a legnépszerűbb
– az energiatakarékos izzócsere,
– az energiahatékony eszközvásárlás,
– a szigetelés és
– a napelemrendszer telepítése
voltak. A már befejezett ilyen típusú beruházások értéke vállalatonként meghaladta a 10 millió forintot, de jellemzően nem érte el az adott vállalkozás éves beruházási ráfordításának ötödét.
Az önerős beruházások mellett főként vissza nem térítendő forrásokra számítanak a vállalkozások az energetikai beruházások területén, míg a támogatott hitelek elérhetősége és a kamatfeltételek kedvező alakulásával kapcsolatban jóval szkeptikusabbak a cégek mindössze 13 százalék jelölte meg ez utóbbiakat, mint potenciális finanszírozási forrást.
A Makronóm Intézet kutatása az energiaválságra adott reakciók mellett érintette a magyarországi vállalkozások környezeti, fenntarthatósági attitűdjét is.
Közel kétharmaduk (63 százalék) készít belső jelentést az energiafogyasztásról, ugyanakkor csupán 14 százalékuk rendelkezik fenntarthatósági cselekvési tervvel.
A kismintás adatfelvétel (100 teljes körű, vezetői szintű interjú) a jellemzően stabilan működő, feldolgozóipari középvállalatok körében 2022. november 21.–december 7. között történt.
A Makronóm Intézet teljes elemzése az alábbi linken érhető el:
https://makronomintezet.hu/public/researches/documents/document-VF9eLcLoJS.pdf
Kép forrása: 123rf.hu
A helyzet most más, mint 2022 őszén volt: a folyó fizetési mérleg többlete kedvező, azaz a forintgyengülést főként a Fed-kamatvárakozások, a közel-keleti konfliktus és az amerikai választások okozta bizonytalanság okozza. E hatások enyhülésével a forint erősödése várható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
A gluténérzékenység az utóbbi évtizedekben világszerte népbetegség lett, a területet magyar tudósok is kutatják.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál: a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
Komoly ellenszélben jelent meg az első dokumentum.
Az utóbbi hetekben két meghatározó politikai esemény is zajlott az Európai Unióban, amely tökéletesen rávilágít az integrációban kezdetektől meglévő belső feszültségekre. Dornfeld László írása.
Az 56-os programok, illetve az elmúlt napok csak megerősítették, ismét kétpólusú lehet a hazai közélet. Hogy ez mennyire tartós, az még kérdéses.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
