A Makronóm Intézet a globális energiaválság magyar cégekre gyakorolt hatásait vizsgálta legutóbbi kutatásában. A megkérdezett vállalkozások 43 százalékát súlyosan érinti az energiaválság, jó hír viszont, hogy tevékenysége befejezését egyik kutatásba bevont cég sem tervezi. A gáz ára a megkérdezett cégek mintegy fele esetében legalább a háromszorosára nőtt.
A Makronóm Intézet vállalati felmérése szerint a gáz ára a megkérdezett cégek mintegy fele esetében legalább a háromszorosára nőtt, ahogyan az áramár esetén is hasonló értékekről számoltak be a vállalkozások. A kutatás fontos megállapítása, hogy a vállalkozások jellemzően működési költségeik lefaragásával és energiahatékonysági beruházások megvalósításával terveznek megküzdeni az emelkedő energiaárakkal, elbocsátásokban vagy tevékenységük végleges befejezésében nem gondolkodnak.
A felmérés eredményei alapján a vállalkozások közel fele legalább egy éves időtartamra szóló, jellemzően fix árazású gáz- és áramszerződéssel rendelkezik.
túlnyomórészt fix áron.
Azok a cégek, amelyek a még meglévő szerződéseik érvényessége miatt nem kötöttek újat, várhatóan a következő hónapokban szembesülnek a drasztikusan megemelkedett energiaárakkal.
Ennek megfelelően a következő évben is kiemelt szerepet kaphat az energiaintenzív ágazatokban tevékenykedő magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások támogatási programja.
A jelentős volumenű már teljesült, illetve tervezett energetikai beruházások – többek között a napelem- és hőszivattyú-telepítések – miatt
– állapítja meg a Makronóm Intézet friss kutatási anyaga.
A vállalkozások elsődleges megújuló energiaforrása a napenergia. A felmérésben részt vevők 53 százaléka rendelkezik megújuló energiaforrással, amely jellemzően napenergiát jelent, ugyanakkor a megújuló energiát hasznosító vállalkozások több mint fele a teljes energiafogyasztásuk kevesebb mint 25 százalékát tudja csak ilyen módon biztosítani.
A vállalkozások már teljesült energiahatékonysági beruházásai között a legnépszerűbb
– az energiatakarékos izzócsere,
– az energiahatékony eszközvásárlás,
– a szigetelés és
– a napelemrendszer telepítése
voltak. A már befejezett ilyen típusú beruházások értéke vállalatonként meghaladta a 10 millió forintot, de jellemzően nem érte el az adott vállalkozás éves beruházási ráfordításának ötödét.
Az önerős beruházások mellett főként vissza nem térítendő forrásokra számítanak a vállalkozások az energetikai beruházások területén, míg a támogatott hitelek elérhetősége és a kamatfeltételek kedvező alakulásával kapcsolatban jóval szkeptikusabbak a cégek mindössze 13 százalék jelölte meg ez utóbbiakat, mint potenciális finanszírozási forrást.
A Makronóm Intézet kutatása az energiaválságra adott reakciók mellett érintette a magyarországi vállalkozások környezeti, fenntarthatósági attitűdjét is.
Közel kétharmaduk (63 százalék) készít belső jelentést az energiafogyasztásról, ugyanakkor csupán 14 százalékuk rendelkezik fenntarthatósági cselekvési tervvel.
A kismintás adatfelvétel (100 teljes körű, vezetői szintű interjú) a jellemzően stabilan működő, feldolgozóipari középvállalatok körében 2022. november 21.–december 7. között történt.
A Makronóm Intézet teljes elemzése az alábbi linken érhető el:
https://makronomintezet.hu/public/researches/documents/document-VF9eLcLoJS.pdf
Kép forrása: 123rf.hu
Sőt egyből kettő is megjelent magyarul! A SETI abban segít, hogy felvegyük a kapcsolatot az űrben lévő élettel, míg az Androméda játékosai az űr sötétjében küzdenek meg az idegenekkel – és egymással.
Egyre többen érzik úgy, hogy a német gazdasági modell összeomlott – és most a választások dönthetnek az ország jövőjéről.
„Az energiaválság nem ért véget, a piaci árak továbbra is túl magasak, így azokat nem szabad a lakosságra engedni” – hangsúlyozta Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője.
Péntek 16 órától élő adásban Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Szalai Zoltán, a Mandiner főszerkesztője értékelt.
A Faktum elemzése szerint a jelenség több szempontból is aggályos.
A Nézőpont Intézet ismét felmérte a nemzetközi sajtómegjelentéseket. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár úgy látja, szisztematikus narratíva-háború zajlik napjainkban.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.
„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.
