Moszkva üzent: „Franciaország, Magyarország, Spanyolország – ezek az országok megértik!”
Több-kevésbé konstruktív politikát folytatnak.
A pár hete történt gázvezeték-robbantás óta felerősödtek az újabb szabotázs veszélyei. De melyek a leginkább sérülékeny pontok Európában?
Az Északi Áramlat vezetékeit érintő támadás után a régió igyekszik megerősíteni a csővezetékek és más tenger alatti hálózatok biztonságát. Szeptember 26-án a szeizmológusok földmozgásokat sorozatát észlelték, amelyekről kiderült, hogy a Balti-tenger fenekén bekövetkezett robbanásoktól származtak, melyek megszakították az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeket. Gyanúsítgatások vannak, de a robbantásoknak eddig nincs gazdája.
Az okozott károk rávilágítottak az európai energiahálózatok sebezhetőségére,
ami a következő hetekben még inkább előtérbe került, amikor Németországban elvágták a rádiókábeleket, ami órákra leállította a vasúti közlekedést, Norvégia pedig szokatlanul magas dróntevékenységet észlelt a tengeri energetikai létesítményei közelében. A Bloomberg idézi Evangelos Ouzounist, az Európai Unió kiberbiztonsági ügynökségének szakpolitikai fejlesztési vezetőjét, aki elmondta: „számos nagyon furcsa fizikai támadást láttunk, az energiahálózat hatalmas, és fizikailag nem lehet megvédeni”.
A nyomás november 15-én tovább fokozódott, amikor egy eltévedt rakéta csapódott be egy faluba a NATO-tag Lengyelországban, óriási aggodalmat keltve, hogy a konfliktus kiszélesedhet. Az Északi Áramlat elleni támadások óta a NATO-tagok fokozták a megfigyelést műholdakkal, repülőgépekkel, hajókkal és tengeralattjárókkal, létrehozva egyfajta drónellenes pajzsot az Északi- és a Balti-tengeren. Az Egyesült Királyság pedig azt mondja, hogy speciális hajókba fog beruházni, hogy segítsen a tenger alatti csővezetékek, adat- és más kábelek biztosításában.
A Bloomberg összeállította, mely energetikai infrastruktúrát fenyegeti nagy veszély.
A vezeték évente akár 10 milliárd köbméter gáz szállítására is alkalmas Norvégiából Dánián keresztül Lengyelországba. Az Északi Áramlat robbanásának napján adták át, és lehetővé teszi Lengyelország és a balti államok - amelyek mind heves ellenfelei Oroszország ukrajnai inváziójának - számára az energiaellátás diverzifikálását. Bár kapacitása csak tizede az Északi Áramlaténak, de minden egyes köbméter számít, mivel az energiaárak Európában a történelmi szint négyszeresére emelkedtek, annak ellenére, hogy az átlagon felüli hőmérséklet miatt a közelmúltban csökkent a kereslet. A rendszer megszakadása kemény csapás lenne Lengyelország számára, amely kevés gáztárolóval rendelkezik. Közvetetten érintené az ukránokat is, akik közül mintegy 1 millióan Lengyelországban kerestek menedéket.
Ezeknek a tenger alatti villamosenergia-kábeleknek az elvágása egyszerre lenne zavaró és rendkívül szimbolikus, mivel elszigetelné a volt szovjet balti köztársaságokat az európai hálózattól, illetve Finnországban és Svédországban, amelyek véget vetettek a több évtizedes elzárkózásnak, és a NATO-hoz való csatlakozást tervezik. A 700 megawattos NordBalt Svédországot és Litvániát köti össze. A két ESTlink kábel, amelyek összkapacitása 1000 MW, Észtországot és Finnországot köti össze, amely ezen a télen áramkimaradásokkal számol, miután leállt az Oroszországból származó áramimport.
A régiónak a Kremltől való elszakadás egyik kritikus elemévé vált a cseppfolyósított földgáz. Nem csoda, hogy a Litvánia Klaipedában lévő importlétesítményét - amely az orosz Kalinyingrád mellett található - "Függetlenségnek" keresztelték el. Németország akár hét olyan hajót is bérelne, amelyek képesek az LNG-üzemanyagot átalakítani és a gázhálózatba juttatni. Három várhatóan még az év vége előtt elindul, köztük egy Lubmin tengerparti kikötőjében, ahol végződik az Északi Áramlat. Finnország és Észtország támadástól tartva úgy döntött, hogy ezen a télen, a déli partvidéken fekvő Inkoo város kikötőjében is fognak egy úszó LNG-terminált üzemeltetni.
Németország és Dánia 9 milliárd eurós tengeri szélenergia-központját még évekig építeni fogják, de a területet nehéz lesz megvédeni. Egy ott bekövetkező incidens kellemetlenül érintené az energiafüggetlenségre irányuló európai erőfeszítéseket. Az EU, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok májusban Moszkvát vádolta egy műholdas hálózat elleni kibertámadásért, amely több ezer német szélturbina irányítását akadályozta meg. A szakértők szerint, mivel az energiarendszerek össze vannak kötve, ezért Oroszország most éppen ezeket a belépési pontokat és azok sebezhetőségét teszteli.