Vagy inkább borítékolható veszteség. Tulajdonképpen az összes kiadás a házigazda országot terheli, a bevétel nagy részét ellenben a FIFA vágja zsebre. A bevétel legnagyobb része, ami a jegyeladásokból, a reklámokból, a szponzorpénzekből és a közvetítési jogdíjakból összejön, a szervezet számláján landol. Ő aztán a pénz nagy részét megtartja, egy szeletét pedig átutalja a tornán részt vevő országok nemzeti válogatottjának. A szervező ország pedig szétnéz a játékok végeztével a romokon, és megvakarja a fejét.
A Lausanne-i Egyetem kutatói megvizsgálták az 1964 óta rendezett világversenyek (beleértve az olimpiákat is) megrendezése kapcsán a játékokra fordított összegek és a házigazda ország bevételeinek mutatóit. Az eredmény több mint lelombozó:
a 36 gigaeseményből 31 hozott veszteséget.
A foci világbajnokságokra vetítve a helyzet még siralmasabb. 1966-tól 2018-ig tizennégyet rendeztek, ebből összesen egy volt nyereséges, az Oroszországban rendezett legutóbbi (a mexikói VB adatai csonkák, így nem tekinthetőek hivatalosnak), amely 235 millió dolláros többlettel zárt. Ez 4,6 százalékos költségmegtérülést jelent, amely még mindig nem ad okot hurráoptimizmusra.