Azután, hogy nemrégiben 3 százalékos kamatra 1 milliárd dolláros (420 milliárd forintnyi) kölcsönt kapott Szerbia az Egyesült Arab Emírségektől, most újabb hitel lehívásának lehetőségeit fontolgatja. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) készenléti hitelére tart ezúttal számot, amit Siniša Mali szerb pénzügyminiszter jelentett be a napokban az országos közszolgálati televízió műsorában.
Szerbia egymilliárd dollárt (közel 420 milliárd forintot) kap kölcsön az Egyesült Arab Emírségektől, és ezzel megőrizheti az ország fizetőképességét, emelte ki az Abu-Dzabiban tett látogatása és Mohamed bin Zájed sejkkel, az Emírségek elnökével folytatott tárgyalásokat követően Aleksandar Vučić szerb államfő. Rámutatott, hogy a háromszázalékos kamatra kapott hitelt a korábbi, kedvezőtlenebb hitelek visszafizetésére használja majd fel az ország. - 2022.szeptember 25.
Mint kiderült, október 20-án Belgrádba várják l az IMF küldöttségét, ugyanis a kormány a további együttműködés formáiról folytat majd tárgyalásokat a pénzintézet delegációjával. A tárgyalás nagyon is aktuális, hiszen az anyagi támogatással nem járó, jelen esetben csupán tanácsadói jellegű, érvényben lévő IMF–Szerbia egyezmény januárban lejár.
A pénzügyi szervezettel az együttműködés folytatásának egyik formája egy készenléti (stand-by) hitelszerződés megkötése lehetne. Mali szavai szerint, amennyiben egy ilyen hitellel is rendelkezik az ország, az nagyobb anyagi biztonságot jelent majd Szerbia számára a reformok folytatásához.
Ez a törekvés azonban nem egy hirtelen jött ötlet, hiszen Yulia Ustyugova, az IMF szerbiai állandó képviselője már szeptember elején beszámolt arról, hogy Szerbia készenléti hitelt szeretne kieszközölni. Erre az országnak legutóbb 2015-ben volt lehetősége, az állami pénzügyek konszolidálása idején, ám akkor
a három évig hatályban lévő hitelszerződés érintetlen maradt, az ország – akkor – nem hívta le a jóváhagyott eszközöket.
Mali kihangsúlyozta, Aleksandar Vučić szerb államfő New Yorkban többek között találkozott Krisztalina Georgievával, az IMF vezérigazgatójával is az ENSZ-közgyűlés napokban megtartott őszi ülésszakán. A kettejük közti beszélgetés során Georgieva azt javasolta Vučićnak, hogy a jelenlegi bizonytalan időkben az lenne a legjobb az országa számára, ha Szerbia minél nagyobb anyagi tartalékot alakítana ki, ugyanis így lenne ereje reagálni azokra a kihívásokra is, amelyek a jelenlegi gazdasági helyzet rosszabbra fordulása során érnék az országot.
A készenléti hitel jóváhagyása esetén, amennyiben szükség mutatkozik rá, a tőkepiaci feltételeknél sokkal kedvezőbben hívhatna le az ország bizonyos eszközöket, szögezte le Mali.
Miután ez a sokadik hitel, amit az ország ebben az évben igénybe vesz, a szerb pénzügyminiszter fontosnak tartotta, hogy rámutasson arra: Szerbia államadóssága 31,5 milliárd euró, ami az ország GDP-jének 53 százaléka. Kihangsúlyozta,
az államadósság jóval a maastrichti 60 százalékos küszöb alatt van, miközben Szerbiának nincs gondja az adósságok törlesztésével.
Összehasonlítva országának helyzetét Európa más országaival elmondta, Franciaország és Németország adóssága abszolút összegben 2900, illetve 2482 milliárd euró, majd rámutatott,
Görögországban a GDP-arányos közadósság 193, Spanyolországban 118, Franciaországban 113, Montenegróban 103 százalék, az EU átlaga pedig 90 százalék.
Mali közölte, az év végén több mint 60 milliárd euró lesz Szerbia idei bruttó társadalmi termékének értéke, amire eddig még soha nem volt példa.
Kihangsúlyozta, tíz évvel ezelőtt az egy főre eső GDP 4700 dollár volt, ma ez az összeg több mint 8000 dollár, illetve akkor
az országos átlagbér 331 euró volt, idén júniusban pedig már 633 eurót (ma ez közel 266 ezer forint) tett ki,
miközben a munkanélküliségi rátát sikerült 25,9 százalékról a mai 8,9 százalékra csökkenteni.
A külföldi beruházások (FDI) is pörögtek: ez év első nyolc hónapjában 2,6 milliárd dollár érkezett Szerbiába.
„Ez azt jelentené, hogy már egy átlag jövedelemmel rendelkező is évente 200 ezer forinttal kevesebbet keresne” – szögezte le a közgazdász.
Drasztikusan felgyorsultak az események.
A Milton Friedman Egyetem adjunktusa rámutatott, hogy a mostani helyzetért kisebbségi kormányzás a felelős.
Franciaország hitelfelvételi költségei meredeken emelkednek, miközben az ország egy éven belül másodszor is kormányválsággal szembesül.
A belgrádi mezőgazdasági és tudományegyetemen alakult mozgalmak azonnal válaszoltak a felhívásra, és azt írták közösségi oldalukon: akkor fognak vitázni, ha kiírják a választásokat.
Több mint egy hete tartanak a tüntetők és a biztonsági erők közötti erőszakos összecsapások.
Ha az újságírókat fizikai erőszak éri, az nem csupán egyéni sérelem, hanem a sajtószabadság és a demokratikus nyilvánosság elleni támadás is.
„Kiváltságosnak érzem magam, hogy itt, ezzel a csapattal élhetem meg.”
